Reneszánszát éli a gyümölcskert kultúra, a kerttulajdonosok egymás után fedezik fel az őshonos, hagyományos fajtákat. Az ökológiai szemléletű kerttervezés azonban nemcsak a fajták életben tartásával segítheti a jövőbeli boldogulásunkat, hanem a termelés, a kerti munkák és a környezettel kialakított kapcsolat kiegyensúlyozásával is – írja az egy.hu szerzője Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, kertészmérnök és szociológus.
Léteznek olyan növénytársítások, amelyekkel sikeres lehet a vegyszermentes gyümölcstermesztés – fotó: pixabay.com
A természettel történő kapcsolódás során kerülni kell minden káros vegyi anyagot
A ökológiai tervezés lényege az, hogy mellőzi a növényvédő szerek és más, mesterséges, hosszútávú hatása alapján kiszámíthatatlan szerek használatát, hisz a természetes kapcsolatokban, az életközösségek saját, jól működő rendszerében és a megfelelő társításokban, aminek a gyümölcsösben is helye van.
Léteznek ugyanis olyan növénytársítások, amelyekkel sikeres lehet a vegyszermentes gyümölcstermesztés, és amelyek segítenek egy önmagát fenntartó és kiegyensúlyozó kerti ökoszisztéma kialakításában.
Ám annak érdekében, hogy mindezt alkalmazni is tudjuk, egy nagyon lényeges dolgot meg kell értenünk: a gyümölcsös nem csak gyümölcsfák puszta egymás után történő ültetése, hanem egy féltermészetes élőhely, ami szoros összeköttetésben áll a környezetével.
A sikeres termesztés a különböző fajták ökológiai igényeire alapoz, figyel az élőhely állapotára és a biodiverzitás fokára, a termesztéstechnológiára vagy más, antropogén hatásra. A fenntartható és hosszútávon is sikerrel gondozható gyümölcsös alapfeltétele a megfelelő környezet, a minél nagyobb, területi jellemzőknek megfelelő biodiverzitás és az ehhez passzoló fajták ültetése.
.jpg)
A sikeres termesztés a különböző fajták ökológiai igényeire alapoz, figyel az élőhely állapotára és a biodiverzitás fokára – fotó: pixabay.com
A növénytársítások haszna jelentős
Még mindig működnek olyan gyümölcsösök, ahol úgy sorakoztatják fel a gyümölcsfákat, hogy azok nélkülöznek minden természetes társat, környezetet, környezeti elemet és életközösséget. A magukra hagyott fák ott állnak, a puszta közepén – csoda, hogy egyáltalán van még beporzó, ami odatéved. Sehol nincs egy bozótos, egy vegyes sövénysor, egy élőlények százait odavonzó növénytársítás.
Pedig a cserjék, bokrok szomszédsága elengedhetetlen feltétele a sikeres gyümölcstermesztésnek, hiszen élőlények tömegeit csábítja a területre, növelve ezzel a biodiverzitást, és a fenntarthatóságot.
Egy ökológiai szempontok szerint átgondolt és megtervezett gyümölcsösnek kiváló elemei az olyan jól ismert fajták, mint a galagonya, a kökény, a som, a csipkebogyó, a berkenye vagy éppen a bodza, mert nemcsak táplálékai a segítőinknek, a madaraknak és a rovaroknak, hanem élőhelyei, szaporodásuk elengedhetetlen feltételei és menedékei is.
Alakítsunk ki mini ökoszisztémákat a gyümölcsfáink körül
A cserjések, bozótosok alatti árnyékosabb részek számos lebontásban szerepet játszó hasznos szervezet számára jelentenek élőhelyet, a lombhullással keletkezett mulcs pedig hosszútávon táplálja a talajt, újabb élőhelyeket és kapcsolódásokat teremt, így nagymértékben javítja a helyi környezeti kölcsönhatásokat.
A permakultúra gyakran alkalmazza azt a társítási elvet, ami mini ökoszisztémákat alakít ki a gyümölcsfáink körül.
Ez a gyakorlatban olyan növényeknek a fa köré ültetését jelenti, amelyek segítik a beporzást, javítják a talaj minőségét és szerkezetét, elnyomják a gyomokat, és növelik a biodiverzitást és a helyi környezet ellenálló képességét.
Ezeket a gyümölcsfák köré ültethető társnövényeket hat kategóriába sorolják:
- más növényeket elnyomó,
- rovarokat, beporzókat vonzó,
- másokat taszító,
- mulcsnak/komposztnak való,
- tápelemeket felhalmozó,
- és rögzítő fajok között válogathatunk
.jpg)
A szilva jó szomszédai lehetnek: bársonyvirág, gyűszűvirág, sarkantyúka, kapor és a fekete nadálytő, levendula – fotó: pixabay.com
Milyen céllal tervezhetők a gyümölcsösbe a társított növények?
- ánizs – kiváló rovarvonzó, táplálja a talajt, jó mulcs-, illetve komposzt alapanyag.
- borágó – vonzza a beporzókat
- körömvirág – hasznos a kártevők távol tartásában, élő mulcsként is helytáll
- katáng, a kamilla és a metélő hagyma – hatásosak rovarvonzóként, de a kamilla tápanyaggyűjtő is, a metélőhagyma távol tartja a kártevőket
- pitypang – talajlazító,
- fehér here – tápanyaggyűjtő
- kasvirág – rovarvonzó
- fokhagyma – a levéltetvek egyik fő ellensége
- póréhagyma, izsóp, citromfű, levendula, csillagfürt, bársonyvirág, csorbóka, menta, facélia, zsálya, csalán, kakukkfű, és cickafark – nemcsak a beporzókat támogatják virágzásakor, hanem kifejezetten jó elnyomó növények is.
A megfelelően összeállított társítások pontos fajösszetételét meghatározzák a helyi viszonyok, a helyi ökoszisztéma és környezeti feltételek.
Leginkább ajánlott társítások gyümölcsfajtánként
Az almafák mellé ültessünk más fajta almát és körtefákat, jó szolgálatot tehet körülöttük a gyermekláncfű, a gyűszűvirág és a rebarbara, de a bazsalikomot, a rozmaringot, a koriandert és a kakukkfüvet is megéri köré ültetnünk.
A körtékhez közel mehet a fokhagyma, fehér here és borágó, és a vöröshagyma is.
A meggyfa értékeli a csalánt, a kecskerágót és a ribizlit, de védi a kakukkfű, a metélőhagyma és a fokhagyma is.
A cseresznye az előzőek mellett kedveli a kamillát, a körömvirágot, a százszorszépet, a bodzát, a somot és a lucernát.
A szilva jó szomszédai lehetnek: bársonyvirág, gyűszűvirág, sarkantyúka, kapor és a fekete nadálytő, levendula. Itt jó helye lesz a kökénynek a galagonyának, és a kajszifáknak is.
A kajszi közelében hasznos lehet a cickafark, a varádics, a zsálya, a citromfű és a borágó, míg a birsnél érdemes a bodza és a ribizli jöhet szóba, de kedveli a fehér árvacsalánt, a szúrós gyöngyajkat, a bükkönyt, a körömvirágot és a mentát is.
Már a tervezésnél sok mindent megalapozhatunk – ezért megéri időt szánnunk a kerti növénytársítások alapos átgondolására. A gyümölcsfáink ugyanis akkor fogják igazán jól érezni magukat, ha megfelelő környezetben, megfelelő szomszédok mellett fejlődhetnek.
