"Az enyhe tél nem gyérítette az áttelelő gombaképleteket, a csapadékos és változékony tavaszi időjárás pedig még kedvez is a kórokozók terjedésének, számíthatunk a fertőzésükre. A díszkörte lisztharmatos levelét ma fotóztam. Már terjed, szórja a konídiumait a „lisztes” telepeiről és jól látható az is, hogy a levél felszínét behálózó gombafonalaival hogyan szorítja össze, torzítja el a leveleket.

díszkörte lisztharmat

Díszkörte lisztharmatos levele – fotó: Zsigó György/NMNK

A kártevő rovarok, atkák is felébredtek. A bodzán már kolóniákat képeznek a levéltetvek, a platánon a csipkéspoloskák is mozgolódnak a kéregpikkelyek alatt, sőt egy példány már a kezemet is megtalálta, „belecsípett”. (Egyre gyakrabban hallom ezt a panaszt a fákhoz közeli lakóktól.) Eljött a növényvédősök ideje!" – írja Zsigó György növényorvos, idei harmadik közterületes felhívásában.

"Március 25-én az ország 23 pontján felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdákat. Az előrejelző kollégák keddenként leolvassák és elküldik a fogási számokat Radácsiné dr. Hári Katalin tanárnőnek (MATE Budai Campus). Az összesített táblázat csütörtök reggelig felkerül a honlapomra és a szponzoraink oldalaira is.

Már az első három hét eredménye is tanulságos! A számok bizonyítják azt, hogy nagy eltérés lehet az egyes pontok fertőzöttségében. Ha már a kinyitották a honlapot, akkor javaslom, hogy hasonlítsák össze a helyszínek idei induló fogási számait pl. a tavalyiakkal. Nagy eltérés lehet az egyes évek között is.

Igazán pontosan csak a saját fasorukban felszerelt varsás csapdákkal tudják követni a lepkék rajzását és pontosítani a permetezés időpontját. A csapdatest megvétele után, az illatanyagokat (feromonokat) a következő években már külön, olcsóbban is megrendelhetik. (A füvészkerti csapda gyűjtőedényét április 1-én fotóztam le.) – olvasható a cikkben.

gesztenye

Március 25-én az ország 23 pontján felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdákat – fotó: Zsigó György/NMNK

A táblázat számai azt mutatják, hogy beindult az első nemzedék rajzása. A vadgesztenyék permetezése lesz a következő és „kötelezően” végrehajtandó feladat. Néhol már április végén-május elején elindulhatnak a gépek.

Szerencsére a klorantraniliprol hatóanyagú rovarölő a moly több fejlődési fázisában is hatásos, de a növényorvos az azadirachtin, az acetamiprid és a deltametrin hatóanyagú szerek közül is válogathat.

A vadgesztenyénél a gombák közül a guignardiás levélfoltosság és a lisztharmat is gyengítheti, csúfíthatja a fákat, tehát az aknázómoly elleni védekezésnél mindenképpen érdemes gombaölő szereket is bekeverni a permetlébe. A döntést bízzák a növényorvosra, aki a kén, a réz, a penkonazol, az azoxistrobin hatóanyagú gombaölők mellett pl. a narancsolajat is választhatja.

Ugyanazt a növényvédő szert egyre több név alatt forgalmazzák, ezért ezentúl csak hatóanyagokat említek. A kereskedelmi névváltozatokat megtalálják a hatóanyag abc_2025.pdf-ben. – írja a szakember.

"Már korábban is megtaláltam a selyemfényű puszpángmoly lárváját. A téli hernyófészke előtt, ma is lefényképeztem egy kis kecses hernyót. Ahol még meghagyták a puszpángokat, ott mostantól rendszeresen ellenőrizni és permetezni kell a bokrokat. A fenti rovarölők mellett a Bacillus thuringiensis egyik törzsét tartalmazó „bioszert” is bevethetik.

A MÖFÖSZ szervezésében olaszországi tanulmányúton vehettem részt. Pistoiában a Carlesi faiskolában nagy méretű, gömbformára nevelt bokrokat láttam a dézsákban. Elmondták, hogy ahol még ragaszkodnak a buxushoz, oda ezt a kislevelűt /Buxus microphylla/ javasolják. (Valóban kevésbé kedveli a moly.) A helyi kerttervező kolléganő viszont már csak loncokat ajánl, főleg a pileata és a nitida fajokat. Ezek nálunk is beváltak a kiszáradt, szétrágott sövényrészek pótlására és a puszpáng helyett, az új telepítéseknél is" – írja Zsigó György.

Indexkép: Zsigó György