A tavasz egyik első jele, amikor szép lassan visszaérkeznek a gólyák a fészkeikbe. A fehér gólyák többsége általában Sándor napja, vagyis március 18. után tér vissza az első meleg, déli légáramlatokkal magyarországi költőhelyére. A megfigyelések szerint általában a hímek jönnek korábban, és a fehér gólyák legtöbbje március végén foglalja el itthon hagyott fészkeit, azonban gyakran a pár együtt érkezik, hogy felújítsák a fészket, és megkezdjék az új nemzedékről való gondoskodást.
Szerencsés az a falu vagy város, amelyiknek van gólyafészke, hiszen csodálatos látványt nyújtanak ezek a gyönyörű madarak, és természetesen nagyon izgalmas figyelni, hogy hány kis fejecske bújik majd elő a fészekből, miután kikeltek a tojásokból. De a technikának köszönhetően ma már nem csak azoknak jut ki ez a csodás látvány, akiknek a lakóhelyén gólya él. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek köszönhetően akár több mint 10 ezer fészekhez „kapcsolódhatunk" az interneten keresztül.
A neten át is megfigyelheted a gólyákat
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales. A már 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult. A Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, valamint a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" jellegű adatgyűjtésbe.
A gólya látványa közel áll a magyar emberek szívéhez. Fotó: Vida-Szűcs István
Az MME 2005-ben indította el az első adatgyűjtésre szolgáló honlapját. A golya.mme.hu-n manapság már a fehér gólyák fészkeit és költését is meg tudjuk figyelni. A felújított adatbázis 2022 nyara óta üzemel, azonban az idei költési szezonban már egy felhasználóbarát mobiltelefonos applikációval is kiegészült, melynek segítségével a legtöbb ember számára könnyen elérhetővé válik az adatszolgáltatás.
A Gólyales elérhető internet böngészővel és a Turdus mobiltelefonos applikáción keresztül is. Aki már részt vett a Téli madárles akcióban, az az ott használt bejelentkezési adatokkal tudja böngészni a közelében lévő gólyafészkek adatait, illetve fel tud tölteni új fészket is. De nem csak a jelen adatai érhetők el, hanem könnyedén megtalálhatjuk a korábbi költési eredményeket, a megfigyelési adatokat és a fészkekről készült fotókat is. A szám pedig nem alacsony, hiszen közel 10 ezer fészek és 118 ezer költési eredmény lelhető fel az oldalon, ahol ezen kívül még 55 ezer megfigyelési adatot és 67 ezer fotót lehet böngészni. A számok pedig minden évben csak nőnek.
Ismerkedj meg a gólyával
A gólya mindig is közel állt a magyar emberek szívéhez. Talán azért is gondoljuk őt igazán magyarnak, mert vándorlásait két nemzeti ünnepünkhöz, március 15-éhez és augusztus 20-ához igazítja.
1. A gólya a gólyaalakúak rendjébe és a gólyafélék családjába tartozó gázlómadár, amelyet népiesen gilicének, cakónak és eszterágnak is hívunk. Fekete István könyvének köszönhetően pedig sokan keleként ismerik.
2. A gólyák nagy többsége Csádban és Szudánban telel.
3. A gólya, habár nagyon is ártatlannak tűnik, de azért ragadozó madár. A rovarok mellett kétéltűeket, halakat, hüllőket, emlősöket és madarakat is szívesen fogyaszt.
4. A gólyák egy életre választanak párt. A gólya a párjával együtt készíti a fészkét, amihez ragaszkodik, és hosszú éveken át jár vissza oda. A tojó általában négy tojást rak, melyek 34 nap múlva kelnek ki. Mindkét szülő kotlik a tojásokon, és később, a kicsik kikelte után is közösen viselik a szülői feladatok örömeit és gondjait.
A fészek általában 1 méter átmérőjű. Ágakat, tollakat, szalmát és szénát használnak a megépítéséhez. Legbelül található egy jóval puhább, belső költőfészek. A kölyökgólyák átlagosan 62 nap után kezdik meg az első repülő leckéket. Egy éves korukig a lábuk és a csőrük is fekete, később pedig piros lesz.
5. A gólyák kelepelnek, melyet a csőrük gyakori nyitásával és zárásával érnek el.
A gólyák általában március közepén térnek vissza fészkeikhez. Fotó: Vida-Szűcs István
6. Sok mese szól arról, hogy a kisbabákat a gólya hozza, és ezt már a középkorban is így vélték. Az oka valószínűleg az lehet, hogy akkoriban a gólyák az elvándorlásuk után kilenc hónappal tértek vissza fészkeikhez.
7. Nem csak fehér, hanem fekete gólya is van. A fekete gólya azonos méretű, mint fehér társa, azonban neki csak a hasa fehér, az összes többi tolla fekete. Míg a fehér gólya kifejezetten kedveli az emberi társaságot, ezért előszeretettel fészkel a falvakban és a városokban, addig a fekete gólya inkább kerül minket. Fészkét leginkább erdőkben, magas fákon rejti el. Kifejezetten rajong a vízparti ingatlanért, ezért fészkét általában vízközelben építi.
8. Habár a vándormadaraink nagy része elvonul ősszel, akadnak olyan gólyák is, amelyek itthon telelnek át. Az esetek többségében azok a gólyák maradnak itt, amelyek valamilyen sérülés, vagy betegség miatt képtelenek hosszabb távon repülni, de a klímaváltozásnak köszönhetően egyre több gólya vészeli át hazánkban a telet.
A gólyák általában augusztus elején kezdenek el gyülekezni, majd csapatokba verődnek, és augusztus 20 és 30 között indulnak útnak. Az idősebb gólyák viszont később, szeptember elején szoktak elindulni. A gólyák vitorlázó repülők, így a szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé.
A gólyák két irányban távoznak Európából. A németországi Weser-folyótól nyugatra fészkelők a Gibraltári-szoroson átrepülve Nyugat-Afrika partjainál haladnak tovább, és Közép-Afrikában telelnek. A kelet-európai gólyák, így a mi gólyáink is, a Boszporusz felett kelnek át, majd Kis-Ázsiát átszelve a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak tovább, és a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. Ezután a Nílust követik, majd Ugandán, Kenyán, Tanzánián és Zimbabwén keresztül jutnak el Fokföldig. A legtöbb gólya a telet a kelet-afrikai szavannákon vészeli át.
