Ha van kerted, akkor remélhetőleg van benne veteményes is. Abban pedig helyet kap a kukorica is. Nem is csoda, hiszen nagyon népszerű. Sokan vele kezdik a napot, amikor kukoricapelyhet esznek, és vele zárják a moziban, amikor pattogatott kukoricaként csemegéznek belőle. A Balaton melletti strandolás elképzelhetetlen nélküle, de otthon is feldobja a délutánt egy finom főtt, vagy este egy remek grillezett kukorica. Az íze pedig akkor a legfinomabb, ha leszedjük a kertünkben, és már főzzük is. Ráadásul igazán kis igényű, könnyen termeszthető növény, így semmi akadálya, hogy te is termeszd!
A kukorica nem véletlenül sokak kedvence, hiszen azon túl, hogy egészséges, rengeteg ételben kaphat helyet. Ha pedig te is szereted a belőle készített finomságokat, semmi esetre se csak a tányérodon, hanem a kertedben is legyen helye!
Így termeszd a kukoricát
A kukorica Közép- és Dél-Amerikából érkezett az európai kontinensre, ahol a 19. században vált igazán közismertté és közkedveltté. Mérete fajtánként változó, általában 1,80 és 2,40 méter magas. A kukorica hím- és nővirágai ugyanazon a növényen, de külön virágzatban és különböző helyen fejlődnek.
Mivel a kukorica fagyérzékeny növény, a vetésével mindenképp meg kell várnunk a májusi fagyok elmúltát. Viszont előcsíráztatni vagy palántázni nem érdemes, nyugodtan vethetjük a magokat közvetlenül a talajba.
A kert napos, szélvédett helyére vessük a kukoricaszemeket. A kukorica nem válogatós, így bármilyen talaj megfelelő a számára. A kukoricának sok tápanyagra és gazdag, nedves talajra van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Érdemes tehát a földjét a vetés előtt érett trágyával gazdagítani.
Melegigényes növény, mely általában két csövet nevel. A kukorica a porzós virágokat a címerében neveli, amelyek lehullanak a lentebb található termős virágok bibéjére, vagyis a bajuszra, és azok így porzódnak be.
A kukoricát nagyon egyszerű termeszteni a kiskertben. Fotó: Shutterstock
A kukorica vetésére májusban jön el a legjobb alkalom. Ha szeretjük, érdemes egészen július végéig folyamatosan vetni, így egész nyáron dúskálhatunk a finom főtt kukoricában. Egy helyre két szemet vessünk, körülbelül 4 cm mély fészekbe. Akár sorban, akár csoportosan is vethetjük. Ha a kerítés mellé ültetjük, azzal rengeteg helyet takarítunk meg, és még a belátást is csökkenteni tudjuk. Az egyes tövek között hagyjunk 70 cm-es sor-, és 35-45 cm-es tőtávolságot. A kukorica szélbeporzású növény, így ha közel vannak a tövek, azzal meg tudjuk növelni a beporzás esélyeit.
A kukorica vízigényes növény. A növekedési időszakában van a legnagyobb szüksége az öntözésre. Minél melegebb az időjárás, annál többször kell öntöznünk. Fontos még, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk, melyet jelentősen megkönnyít, ha a tövek közötti területet mulcsozzuk.
Fontos, hogy folyamatosan töltsük fel földdel a töveket, különben egy vihar könnyen ledönheti azokat, a magasságuk miatt. Ha viszont fel vannak töltve, úgy a növény egyre feljebb tud tartógyökereket növeszteni, és így stabilabbá válhat.
A csöveket akkor takarítsuk be, amikor a cső végén levő bajusz elhervad, és a körmünket belenyomva a kukoricaszemekbe, azok tejnedvet engednek. Ehhez folyamatosan ellenőriznünk kell a csövek állapotát, nehogy túlérjenek, és megkeményedjenek. Amikor tejnedvet eresztenek a szemek, a kukorica még nem érte el a teljes érettséget. Ekkor tejes kukoricának nevezzük. Ilyenkor ne tároljuk, hanem főzzük meg, hiszen ekkor a legfinomabb. Minél tovább tároljuk, annál keményebb lesz, és annál többet veszít a cukortartalmából.
Ha a csöveket rajta hagyjuk a száron, a szemek megérnek, majd megszáradnak. Ebből lesz a takarmánynak való kukorica, melyet szeptember közepén szednek le, majd szárítanak meg, hogy sokáig eltartható legyen.
Ezt tedd, ha bébikukoricára vágysz
Ha bébikukoricát szeretnénk ahhoz a szemeket sorba kell vetni, és körülbelül 20 cm-es tőtávolságra egymástól. Fontos, hogy ebben az esetben elkerüljük a beporzást és a magkezdemények ne nőhessenek meg, így a bébikukoricát a teljes érése előtt szedjük le, még akkor, amikor igen kis méretű. Viszont így annyira zsenge, hogy akár nyersen is lehet fogyasztani.
Mi köze a három nővérnek a kukoricához?
Bizony sok köze van hozzá. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az indiánoknak nagyon is igaza volt, hogy együtt termesztették a kukoricát a tökfélékkel és a babbal. A tökfélék levelei ugyanis árnyékolják a talaj felszínét a kukorica-tövek között, így megakadályozva azok gyomosodását, emellett megőrzik annak nedvességtartalmát is. A bab pedig természetes karónak tekintve felfut a kukorica szárára. A méreteik folytán ráadásul nem versenyeznek egymással a területért, de mindhárom elegendő fényhez jut.
Ettől óvd a kukoricát
A kukoricának sajnos sok kártevője és betegsége van. Mind közül a legveszélyesebb az amerikai kukoricabogár, mely nemcsak lárva, hanem imágó alakban is pusztít. A kukoricát ezen kívül még a kukoricamoly hernyója, a gyapottok-bagolylepke hernyója és a levéltetvek is károsítják. A betegségek közül leggyakoribbak a gombás megbetegedések támadják meg, mint amilyen a fuzáriumos csőpenész.
A kukorica titkai
1. A kukoricát sok néven ismerhetjük. Sokan tengerinek hívják, és van ahol törökbúzának nevezik, Erdélyben pedig málé a neve.
2. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz juttatta el. Sőt, még a pattogatott kukoricát is neki köszönhetjük! A felfedezései során megfigyelte ugyanis, hogy a helyiek előszeretettel viselnek az ünnepek során pattogatott kukoricából készült fejdíszt. A pattogtatás lehetett tehát az első kukorica felhasználási mód. A XIX. század végén gázüzemű, pattogtatóval felszerelt kocsik jelentek meg a parkokban, és onnan árulták a pattogatott kukoricát, amelynek népszerűsége azóta is töretlen.
3. Önmagában képtelen szaporodni. A termesztett kukorica minden fajtáját emberi tevékenységnek, a nemesítésnek köszönhetjük.
4. A címerezés nagyon tudományosan hangzik, de nem is olyan nehéz megérteni, mi zajlik olyankor. Ez a kukorica hibrid vetőmag előállítás legfontosabb művelete. A kukoricát keresztezéssel szaporítják. A kukorica egylaki növény, így van rajta hímvirágzat és nővirágzat is. A hímvirágzatot nevezzük címernek. A címerezés kifejezés a hímivarú címervirágzatból ered. A munkálatok során ezeket kell eltávolítani.
A kukorica főve és grillezve is nagyon finom. Fotó: Shutterstock
5. A kukoricaolaj sokak szerint jóval egészségesebb, mint az olívaolaj. Ráadásul a hőt is bírja, hiszen 200 Celsius-fok felett van a füstpontja.
6. Számos ismert ételt készítenek belőle világszerte, így többek között a polentát, a puliszkát, a tortillát és a tacot.
7. A megtermelt mennyiség 70%-át állati takarmányozásra használják.
8. A kukoricaszár felaprítva bekerülhet a komposztba, a csuhéból, vagyis a kukoricacsövet közvetlenül fedő fehér, vékony levelekből pedig remek játékokat készíthetünk.
Ezért fogyassz sok kukoricát
A kukorica nem csak finom, egészséges is. Magas a kalcium-, kálium-, vas-, foszfor-, magnézium- és rost tartalma. A vitaminok közül szinte minden megtalálható benne. Gazdag A-, C-, B1-, B5-, B6- és E- vitaminban. Biotin tartalmának köszönhetően sokat tesz bőrünk és hajunk egészségéért.
A belőle készült pattogatott kukorica kitűnő gyomorsav csökkentésre. Savlekötő képessége miatt segít enyhíteni a reflux tüneteit. A kukorica jó hatással van a közérzetünkre, csökkenti a fogszuvasodás előfordulási lehetőségét, sőt, még a stresszt is.
Cukortartalma magas, ennek is köszönhetjük finom, édes ízét. Azonban lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, ezért fogyaszthatják kis mennyiségben a cukorbetegek is. Rengeteg benne az antioxidáns. A kukorica tartalmaz fitonutrienseket és karotinoidokat, amelyek antioxidáns tulajdonsággal is rendelkeznek. Ezen kívül magas a proteintartalma, ami segít a sejtek újjáépítésében, az immunrendszer erősítésében, és az izomépítésben is. Rostokban is gazdag, melyek csökkentik a magas koleszterinszint kockázatának kialakulását.
Így hát minden okunk megvan rá, hogy termesszünk kukoricát a kertünkben.
_fill_540x300_0.jpg)
