A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a hazai gyógyszerészet tudományos szervezete, melyen belül működik a Gyógynövény Szakosztály, amely 2013 óta minden évben megválasztja az Év Gyógynövényét. Ebben az évben a megtisztelő címet a vadgesztenye nyerte el. De vajon mivel érdemelte ezt ki, és mit tehet az egészségünkért? Ennek jártunk utána cikkünkben!
Az Év Gyógynövénye
A Gyógynövény Szakosztály 2013-ban új kezdeményezést indított útjára az Év Gyógynövényének megválasztásával. Így minden évben újabb gyógynövényre irányul a figyelem, és jóval többet tudunk meg az adott gyógynövényről és annak egészségünkre gyakorolt hatásáról. A lista már eddig is nagyon impozáns, és most kiegészült a vadgesztenyével.
2013 Máriatövis
2014 Citromfű
2015 Galagonya
2016 Kamilla
2017 Mák
2018 Levendula
Az Év Gyógynövénye a vadgesztenye. Fotó: Shutterstock
2019 Orbáncfű
2020 Bíbor kasvirág
2021 Fekete nadálytő
2022 Cickafark
2023 Vadgesztenye
Ismerd meg a vadgesztenyét!
A vadgesztenyét elsősorban a parkokból és a kertekből ismerhetjük, mint dísznövényt. A vadgesztenye Elő-Ázsiából és a Balkán-félszigetről származik, de manapság már a világ számos táján elterjedt.
A vadgesztenyefa virágai április-májusban nyílnak. Fehér, tövükön sárga, később piros szirmú bugákakat alkotnak, ami miatt a népnyelv bokrétafának is nevezi a vadgesztenyét. Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, amelyek 1-3 fényes, gesztenyebarna magot tartalmaznak.
A vadgesztenyének nem csak a magja, de a kérge és a levele is gyógyhatással bír, nem véletlen, hogy már nagyon régóta használják gyógyászati célokra. A magját korábban a lovak köhögésének enyhítésére használták, ezért is nevezték lógesztenyének. A magot a népi gyógyászat vizenyők, értágulatok, lábszárfekély, ödémák megszüntetésére alkalmazta. De ezen kívül kiválóan kezelhetőek vele a reumatikus fájdalmak és a különböző eredetű vérzéseket is kezelték vele.
Levelét köhögéscsillapítóként, külsőleg pattanásos bőr kezelésére használták. A vadgesztenye kérgét kelések, bőrbántalmak ellen alkalmazták. A vadgesztenye virágaiban és a leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, a fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket pedig fényvédő krémek és napolajak előállítására használják. A vadgesztenyéből előállított készítményeket visszér és trombózis kezelésére ajánlják.
A közönséges vadgesztenye magját sokan mosásra is használják, annak szaponin tartalma miatt. Ehhez szedjük le a vadgesztenye héját. Nem egyszerű, de ha forró vízben áztatjuk pár percig, könnyen le fog válni. Darabjuk fel a termés belső részét, majd főzzük egészen addig, míg fehér habot nem ereszt. Ekkor oldódik ki belőle a szaponin, és már készen is van a mosószer. Azonban ne úgy használjuk, mint a szokásos mosószert, hanem tegyük sűrű, szőtt zsákba és így helyezzük a mosógép dobjába.
A vadgesztenye gyönyörű és a gyógyhatása is remek. Fotó: Shutterstock
Ha még ennél is egyszerűbben szeretnénk mosószert készíteni a vadgesztenyéből, fogjunk 5 darabot, dobjuk be este egy tál vízbe, majd reggel vagdossuk be a héját és tegyük bele a gesztenyét egy vászonzsákba. Így becsomagolva rakjuk a mosógép dobjába, a mosnivaló ruhák közé.
Így legyen vadgesztenye a kertedben
A vadgesztenye török közvetítéssel terjedt el Európában. Hazánkban is sok helyen találkozhatunk vele, hiszen igazán gyönyörű látványt nyújt. A gyerekek pedig örömmel gyűjtik a gesztenyét és készítenek játékokat belőle.
Azonban ahhoz, hogy a kertünkben is gyönyörködhessünk benne, bizony nem kevés helyre van szükség, így érdemes átgondolni, hogy amint eléri teljes méretét, ne váljon zavaróvá. A nagy termetű vadgesztenyefa ugyanis akár 30-35 méter magasra is megnőhet, nem véletlen, hogy leggyakrabban parkokban találkozhatunk vele.
Fehér virágai áprilisban nyílnak, 30 centiméteres bugavirágzatban, mely csodás látványt nyújt. Lombozata ősszel megsárgul, majd barna színű lesz, így ebben az időszakban is igazán impozáns látványt nyújt. A vadgesztenye leginkább is szoliterként érzi jól magát. Nem igényel sok törődést, metszeni például egyáltalán nem szabad.
Az alakja kúpos, a törzse vastag, idősebb korában némiképp csavarodott. A vadgesztenye aknázómoly óriási károkat tud benne tenni. A vadgesztenye leveleibe rakja le petéit, a kikelő lárvák pedig teljesen megrongálják a leveleket és idővel sajnos megölik a fát. Sajnos a méretük miatt nagyon nehéz permetezni a vadgesztenye fákat, így kezdenek kifejleszteni egy módszert a védelmükre. Megyeri Szabolcs írásából megtudhatjuk, hogy ez a módszer nem más, mint a fák injektálása növényvédőszerekkel, amivel könnyen kiváltható a nehéz permetezés.
A vadgesztenye nem összetévesztendő rokonával, a szelídgesztenyével. Habár a szelídgesztenye igazán finom, a vadgesztenye számos betegségre nyújt gyógyírt. A vadgesztenye termése az ősz végén érik és nem ehető. A vadgesztenye idősebb korában jól tolerálja a szárazságot és a városi levegőt is, ezért is alkalmas rá, hogy az utcafronton kapjon helyet. Vízigénye közepes, fiatalabb korában azonban rendszeres öntözést igényel. A sötétséget nem viseli jól, így napos vagy félárnyékos helyre szabad csak telepíteni.
