Így lehet otthon sok és jó minőségű paradicsomod

Néhány tő paradicsom is képes egy család igényét folyamatosan ellátni! Balkonon történő termesztéshez javasoljuk az úgynevezett folytonnövő fajtákat, amelyekre jellemző, hogy két fürt között 2-3 levelet fejlesztenek, és a főhajtás növekedése 6-8 fürt után nem áll le. Az ilyen növényeket csak karó vagy támrendszer mellett lehet nevelni, ha szakszerűen gondozzák őket, képesek akár októberig, a fagyokig teremni.

Kiültetéskor – függetlenül a termőközeg nedvességtartalmától – alaposan öntözzük meg a konténert, szokás mondani, be kell iszapolni a palántát, hogy a gyökérzet körüli üregek megszűnjenek, ami alapfeltétele a gyökérfejlődés megindulásának. Ezt követően célszerű a vizet visszafogni, kicsit „szomjaztatni" a paradicsomot, hogy a gyökerek a vizet keresve növekedjenek, szőjék át a konténert.

További célja az átmeneti mérsékeltebb öntözésnek, hogy ne lombra növekedjen a paradicsom, minél korábban induljon meg a virágfürtök szöveteinek differenciálódása, mielőbb jelentkezzenek a fürtkezdemények. Túlöntözött, erősen vegetatív irányba fejlődő növény esetében fennáll a virág és a termések elrúgásának veszélye is.

Ültetés után, ha zsinegre vezetjük a növényt, a felkötözést, növénytartó karó esetén a hozzákötést mielőbb tegyük meg, hogy a levelek és a szár ne érintkezzen a nedves közeggel.

Oldalhajtások folyamatos eltávolítása fontos ápolási munka, sok figyelmet és türelmet igényel. Amikor a szár vastagodni kezd, a levelek hónaljában megjelennek a kis oldalhajtások, és a hajtás végén élénkzöld színű levelek. Mikor ezek az oldalhajtások elérik a néhány cm-es hosszúságot (nem többet!), csípjük ki. Ezt a műveletet egész nyáron 7-10 napos gyakorisággal valósítsuk meg, ne hagyjuk túlnőni az oldalhajtásokat.

Szintén folyamatos munkát jelent a főszár zsineghez, növényt tartó karóhoz történő igazítása, rögzítése. Érdemes mindig azonos irányba végezni a tekerést, amivel elkerülhető a szár lecsúszása, azaz letekeredése. A két művelet, a levelezés és tekergetés, végezhető egyszerre. Ha véletlenül munka közben megsérül, eltörik a főhajtás, úgy a legfelső levél nyelénél fejlődő oldalhajtást vezessük tovább mint főhajtást.

Előfordulhat, hogy az alsó szinten már 2-3 héttel az ültetés után jelentkeznek a sárga, barna, elszáradt levelek. Ezeket a főszárnál törjük le, vigyázva arra, hogy a szár külső szövetét csak kis felületen sértsük meg. A műveletet később is meg kell ismételni, és nemcsak a beteg leveleket kell eltávolítani, az érés kezdetén is tanácsos a bogyókat takaró levelek kitörése. A beteg és felesleges levelek leszedésével levegősebbé tehető a növényzet, ami könnyíti az ápolási munkát. Egy-egy alkalommal legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el.

Egy kifejlett paradicsom június végén, júliusban képes naponta 2-2,5 liter vizet is elpárologtatni. Az öntözést célszerű az esti vagy a kora reggeli órákban végezni úgy, hogy lehetőleg a növény levelei szárazak maradjanak. Nagy szárazság esetén szükségessé válhat a párásító öntözés, azaz a balkon felületének nedvesítése, amit akár napjában többször is tanácsos elvégezni.

Az öntözést célszerű az esti vagy a kora reggeli órákban végezni úgy, hogy lehetőleg a növény levelei szárazak maradjanak – fotó: Shutterstock

Sok tápanyagot vesz fel a paradicsom, a tenyészidő kezdetén több foszfort, később, ugyan csökkenő mennyiségben, de sok káliumot, és folyamatosan nitrogént, valamint mikroelemeket. Lehet az egy-egy tápelemet tartalmazó, úgynevezett monoműtrágyákat összekeverni, de tanácsosabb valamilyen 2:1:3 arányban nitrogént, foszfort és káliumot, valamint mikroelemeket is tartalmazó, vízben jól oldódó, komplex tápoldatozó műtrágyát használni, amelyeket 10-14 naponként, 0,3-0,5%-os töménységben juttassunk ki.

Paradicsomnál a virágzástól számítva a bogyók beéréséig átlagosan 45–50 nap telik el. A szedésre hetente egy-két alkalommal van lehetőség, amit az időjárás nagymértékben befolyásol. Saját, illetve azonnali fogyasztási célból történő szedés esetén teljesen bepirosodott bogyókat takarítunk be. (A kifejlett bogyókon, ha a színeződés megkezdődött, lehet az utóéréssel is számolni, de tudni kell, hogy az így pirosodó termések íze rosszabb.) Ha a paradicsom nem kerül azonnali értékesítésre, 12–13 °C-on, kb. egy hétig, jó minőségben tárolható is.

Törekedjünk a növényen csak egészséges bogyókat megtartani, a sérült, beteg, balkonos termesztésnél gyakran előforduló napégett bogyókat (1. kép) mielőbb eltávolítani. Az ilyen termések feleslegesen terhelik a növényt, lassítják a fejlődését, esetleg elősegítik a súlyosabb fertőzések kialakítását.

A napégés egyre gyakoribb jelenség a késő tavaszi és nyári paradicsomtermesztésben – fotó: Agroinform

Előfordulhat, hogy a kiültetett palánta levele – függetlenül a talaj tápanyag-ellátottságától – sárgul, tápelemhiányt mutat. Természetes jelenség, ami abból adódik, hogy a palánták hajszálgyökerei ültetéskor megsérülnek, és nem képesek olyan ütemben a talaj tápanyagainak felvételére, mint ahogy azt a levélzet igényelné. Ha 7-10 nap után sem zöldül vissza a lombozat, komplex (minden növényi tápanyagot tartalamazó) lombtrágyának 0,3-0,5%-os oldatával permetezzük le a leveleket.

A balkonos paradicsom termesztésekor gyakran tapasztalható a levelek pödrődése, kanalasodása, ami meglehetősen csúnya látvány, de nagy hatással a termésre – ha nem kártevők, gombás és vírus betegségek okozzák – általában nincs. Balkonon rendszerint a száraz levegő okozza, amit párásítással mérsékelhetünk, de tapasztalatok szerint teljesen megszüntetni nem lehet (2. kép).

Levélpödrődés paradicsomon, amit az alacsony páratartalom is kiválthat – fotó: Agroinform

Előfordulhat, hogy a termésen, a kocsány környékén sárgás barna karima alakul ki, ami adódhat tápanyaghiányból (káliumhiány) és nyáron a bogyó túlzott felmelegedéséből. Ilyen esetben árnyékoló hálóval szükséges a növényt védeni.

Általános tapasztalat, hogy a tenyészidő kezdetén nagy a lelkesedés, gondosan, a szabályokat betartva végzik a növényápolást, de nyár közepére csökken a lendület, elhanyagoljuk a levelezést, a kacsok eltávolítását, és bizony egy-egy öntözés is gyakran kimarad. Ennek egyenes következménye a növényállomány leromlása, és június végére, július közepére, egy-két hónappal a tenyészidő vége előtt a termésérés leállása.