A kereskedők az idei évben igen nagy érdeklődést mutattak a szilva iránt, miközben a konzervgyárak visszafogottabbak voltak. Mindez azonban nem szegte a kedvét a termelőknek, mert könnyen találtak más értékesítési csatornákat.
A háziasszonyoktól kezdve a viszonteladókig mindenki lecsapott a kínálkozó lehetőségre, míg a konzervgyárak csak nyomott árakon lettek volna hajlandók a felvásárlásra. A termelők szerencsére választhattak, mert nagy igény mutatkozott a szilvára másoktól – írja a novenyvedoszer.hu.
.jpg)
A kereskedők az idei évben igen nagy érdeklődést mutattak a szilva iránt – fotó: pixabay.com
A közepestől erősebb a termés
Sokan keresik a cefrének való szilvát, ami azt bizonyítja, hogy a pálinkakészítésben továbbra is alapfajtának számít ez a gyümölcs. Az idén a közepestől erősebb a termés, de ehhez kellett az optimális tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem is. Észak-Magyarországon a szüret a Lepoticával kezdődött, de az Elena is előbb ért két héttel, így ehhez kellett igazodni.
Nagyon népszerű ez a fajta, a konzervipar is keresi, vírusellenálló és könnyen beszerezhetők az alanyok. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy alkalmas lekvárnak, cefrének és friss fogyasztásra is.
.jpg)
Egyre többen készítenek szilvalekvárt – fotó: pixabay.com
A szilvát érdemes tovább érlelni, hogy lekvárnak is alkalmas legyen
Elsősorban Kelet-Magyarországon népszerű a szilvalekvár, ott sokan alkalmazkodtak az igényekhez és be is szerzték a korszerűbb saválló, dupla falú gőzüstöt, amelyben nem ég oda az alapanyag. A bizonyítottan bevált fajtáknak a területe ott található, ugyanis az eredeti nemesítési helyén fejti ki igazán az adottságait a szilva.
Évjárattól függő, hogy egy mázsa lekvárhoz mennyi szilva kell, – jellemzően négyszer annyi – viszont amennyiben kevesebb a nedvesség, akkor jobb lesz a kihozatal és kevesebb energia kell a jó szilvalekvárhoz.
Az országnak ebben a részében most is tart a nagyüzem, hiszen a viszonteladók és a háziasszonyok egyaránt keresik a szilvát, a szedés és főzés folyamatosan történik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 1654 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében további 895 hektár szilvatermő terület található. Bács-Kiskun vármegyében 1180 hektáron termelünk szilvát, míg Pest vármegyében 897 hektár a termőterület.
Így Északkelet-Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45 százalékával, az ország középső része pedig bő egyharmadot ad a termőfelületből.
A legnagyobb területen termelt fajták: a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés több mint fele a feldolgozóiparba kerül (magyarországi vagy esetleges módon külföldi, döntően német), míg kevesebb mint 50 százaléka a hazai, kisebb hányadban pedig a külföldi friss piacon kerül értékesítésre.
