A magaságyás igazán praktikus. Egyrészt nem kell túlságosan mélyre hajolni kertészkedés közben, így idősebb korban sem kell felhagyni a kertműveléssel. Másrészt jóval könnyebb gyomtalanítani, hamarabb melegszik fel, kevesebb kártevő támadja meg a növényeinket, és még a pangó víz is kevésbé áll meg benne. Sőt, olyan földdel tudjuk megtölteni, ami az éppen vetni vagy ültetni kívánt növény számára tökéletes.
Ráadásul, ha nincs kertünk, akkor sem kell lemaradnunk a saját veteményesről, hiszen akár egy erkélyen is tudunk zöldségeket termeszteni, magaságyásban. És még a gyerekek kedvét is meg tudjuk hozni a kertészkedéshez, hiszen így kaphatnak egy külön magaságyást, vagy a közös magaságyáson belül lehet egy kis rész, amit meg tudnak művelni anélkül, hogy le kellene hajolniuk.
Azonban sokan nem vágnak bele, mert úgy vélik, sok időt, energiát és pénzt emészt fel a megépítése. Azonban ez nem így van, hiszen számos lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy mi se maradjunk magaságyás nélkül. Ráadásul a legtöbb megoldás hosszú éveken át kitart, így elég egyszer belevágni, és éveken át a magaságyás lehet a kertünk egyik legszebb és leghasznosabb pontja. Így hát érdemes megtervezni, hogy hol lenne a legjobb helyen, és minél előbb belevágni az előkészületekbe, hogy tavasszal már lehessen bele vetni, ültetni.
A magaságyás készítés első lépései
A legfontosabb lépés meghozni a döntést, hogy saját veteményesünk legyen, és azt magaságyásban képzeljük el. Miután ugyanis nekilátunk, és meg is valósítjuk, csak azt fogjuk bánni, hogy ezt nem jóval hamarabb tettük meg.
A magaságyás lehet kertünk legszebb része. Fotó: Shutterstock
1. A hely kiválasztása
Először is ki kell választani a kertben a magaságyás számára a legmegfelelőbb helyet. Mivel a növények nagy része szereti a fényt és a meleget, így a kertünk napfényes, de ha lehetséges, szélvédett helyét nevezzük ki a magaságyásaink helyének. Az sem árt, ha van a közelben csap, hiszen egészen biztosan szükség lesz öntözésre.
2. A keret is fontos
Ha kis keretből szeretnénk megvalósítani a magaságyás keretét, akkor készítsük azt el házilag. A hagyományos magaságyás 80 cm magas, 120 cm széles és 5-10 méter hosszú. A keretét elkészíthetjük a kertben fellelhető anyagokból, így akár vastagabb ágakból, deszkákból, lécekből is, de ha tartós megoldást keresünk, akkor ügyeljünk rá, hogy olyan anyagból készüljön, amelyik nem korhad el a rendszeres öntözés hatására sem. Akár készen is megvásárolhatjuk, azonban kis leleményességgel jóval kedvezőbb áron tudjuk magunknak elkészíteni.
Készülhet például fonott ágakból. Ezekhez először is szükség lesz 60 cm-es betonacél huzalokra, amelyeket a keret vonalában, 40 cm-enként kell a földbe szúrni úgy, hogy legalább 25 cm lógjon ki a földből. Vágjunk egyenes, hosszú ágakat, és vezessük keresztül azokat a huzalokon, mintha egy kosarat fonnánk. Ha igazán jó tartást akarunk adni neki, akkor néhány vesszőt a felénél megtörve szúrjunk le a földbe, így az meg fogja támasztani a többi vesszőt is. Ezután helyezzünk az ágyásba zsákvásznat, hogy ne tudjon kihullani belőle a föld.
De akár nagy farönköket is használhatunk, amelyhez a legjobb, ha legalább 30 cm-es a fatuskók átmérője. Ezeket akár egymásra is rögzíthetjük, ha magasabb magaságyást szeretnénk. De ha tartós megoldásban gondolkodunk, akkor választhatunk zsaluköveket is, amelyek egészen biztosan bírni fogják az öntözést és az időjárás viszontagságait is. Ezeket az üreges felükkel felfelé használva alakítsuk ki az ágyás keretét. De téglából is készíthetünk magaságyást, ami szintén nagyon időtálló lesz. Ha viszont a természetközeli megjelenést helyezzük előtérbe, vásárolt faanyagból vagy megmaradt deszkákból is elkészíthetjük a magaságyás keretét, melyeket huzallal tudunk rögzíteni. Ha pedig van pár raklapunk otthon, az is kiváló lehet a magaságyás építésre.
A magaságyás rétegei
Hiába nincs még itt az ideje a magaságyásba vetésnek és ültetésnek, érdemes azt jó előre elkészíteni, hogy a benne lévő rétegek tökéletes elegyet tudjanak alkotni addigra, mire belekerülnek az első magok vagy palánták. A legjobb, ha öt réteget készítünk a magaságyásba
1. Az alsó réteg
Ez a réteg körülbelül 20 cm vastagságú és ebbe kerülnek a leghosszabb idő alatt elbomló, leginkább cellulózban gazdag anyagok. Tegyük ide a fák metszéséből megmaradt gallyakat, melyeket aprítsunk fel 5-10 cm-es darabokra. Ezáltal válik a réteg könnyebben tömöríthetővé.
2. Második réteg
Ez a réteg is 20 cm vastagságú. Ide kerülnek a lassan bomló anyagok, amelyek a korhadás közben felmelegednek és hőt juttatnak a felettük lévő talajrétegbe. Kiválóan hasznosítható ebben a rétegben a nyári szerves hulladék, a növények szárai, szalma és széna. Ezt a réteget is tömöríteni kell, és ha túl száraz, érdemes alaposan meglocsolni.
3. Harmadik réteg
Ez a réteg már vastagabb, 25-30 cm magasságú, és ide a részben már elbomlott anyagok kerülnek. Jó ötlet gyeptéglákat is beletenni, fejjel lefelé. Emellé kerülhet még lekaszált fű, lehullott lomb is ebbe a rétegbe. Nagyon jó megoldás lehet ide még a fenyőkéreg is, mert semleges kémhatású talaj lesz belőle.
4. Negyedik réteg
Ez a réteg 20 cm vastag. Ez már olyan szerves anyagokból áll, amelyekbe a mélyebben gyökerező növények gyökerei is képesek behatolni és táplálékot nyerni belőlük. Éppen ezért kerülhet ide istállótrágya, de az érett komposzt is tökéletes. Azonban ügyeljünk rá, hogy a komposztba csak elbomlásra képes, szerves anyagok kerüljenek. Beteg növényeket ne tegyünk a komposztba, mert ezek megfertőzhetik a termőföldet.
5. Ötödik réteg
Ez a réteg 20 cm magas, és a magaságyás legfelső rétege. Ebbe nő bele a termesztett zöldségek gyökérzetének a nagy része. Ennek a rétegnek tehát minden szempontból tökéletesnek kell lennie. Akkor megfelelő, ha apró morzsákból áll, és így a vizet jól tárolja, de könnyen átereszti a fölösleges vízmennyiséget.
A magaságyás segítségével a kicsikkel is megszerettethetjük a kertészkedést. Fotó: Shutterstock
Legyen benne megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag. Nagyon fontos a talaj kémhatása. A magaságyásban termelendő növények nagy részének a semleges kémhatású talaj a legjobb. Ha sok a földigiliszta a magaságyásban, akkor megnyugodhatunk, hogy a talaj minősége megfelelő a növényeink számára. Mivel a magaságyás talajtömege a vegetációs idő alatt tömörödik és megsüllyed, nagyon fontos, hogy a rétegeket mindig tömörítsük, a felső réteget pedig egészen a keret pereméig töltsük fel.
A magaságyás soha nem marad kihasználatlan
A magaságyás azért is praktikus, mert mindig vethetünk vagy ültethetünk bele valamit, így soha nem áll ott üresen és kihasználatlanul. Február végén már el is kezdhetjük a szezont a salátával és a retekkel, majd márciusban már helyet kaphat benne a rukkola, a spenót, a zöldborsó és petrezselyem is. Majd jön az április, amikor az újhagyma lép porondra, de a póréhagymával sem kell már késlekednünk. Májusban azután tobzódhatunk a palánták ültetésében, és ekkor a legnagyobb problémánk az lesz, hogy nem elég nagy a magaságyás. Általában ilyenkor határozzuk el, hogy lesz belőle legalább még egy, ha nem kettő.
Majd jön a június és a július, és mi büszkén mutogatjuk mindenkinek, hogy már brokkoli, karfiol, karalábé és sárgarépa is növekszik a magaságyásunkban. Augusztusban se feledkezzünk meg a salátáról, és hagyjunk helyet az endíviának melyet szeptemberben és októberben követhet a zeller és a petrezselyem. Novemberben a madársaláta, a mángold és a spenót gondoskodhat a család téli vitaminellátásáról, de ne feledkezzünk meg a téli retekről sem.
Tápanyagfogyasztás alapján különbséget kell tenni erős, közepes és gyenge fogyasztású növények között. Az első évben a magaságyásban inkább az erős fogyasztásúakat érdemes ültetni, melyek például a paradicsom, a paprika, az uborka, a tökfélék, vagy a káposzta. A második évben a közepes igényűek következhetnek, mint amilyen a retek, a hagyma, a saláta, az eper, vagy a cékla. A harmadik évben jöhetnek a közepes és a kisebb tápanyagigényűek, míg a negyedikben érdemes inkább csak hüvelyeseket, retket és fűszernövényeket ültetni.
Mindenkinek jó kertészkedést és bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
