Sokszor hallottuk már, hogy „az vagy, amit megeszel". De vajon a magasságunkat is befolyásolhatja a táplálkozásunk? Vagy azért pusztán a genetika a felelős? Utánajártunk, mi lehet az oka annak, hogy az évszázadok alatt egyre magasabbak lettünk.
Miért nőhetünk magasabbra?
Európában a 19. század közepén a férfiak testmagassága még mindössze 165 centiméter volt, azonban manapság már egy átlagos európai férfi 177 centiméter magasra nő - tudjuk meg a raketa.hu cikkéből. De vajon mi lehet az oka ennek a 12 centiméternyi növekedésnek? És vajon hol áll majd meg a magasságunk?
Habár a legtöbben a genetikára vagy az evolúcióra gyanakodnának, a kutatók szerint ezeknek igencsak jelentéktelen szerepük van az ember testmagasságának alakulásában. Ugyanis a kutatók szerint ezt leginkább a táplálkozás határozza meg, de természetesen közrejátszik az orvostudomány fejlődése is.
Az, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű élelmiszert fogyasztunk, hatással van a testmagasságunkra. Fotó: Shutterstock
Az Our World in Data adatai alapján az 1346 és 1353 között pusztító pestisjárvány következtében, mely Európa lakosságának mintegy 60%-át pusztította el, a túlélők jóval több élelemmel rendelkeztek, mint korábban. A jó minőségű és bőségesen rendelkezése álló élelmiszernek köszönhetően pedig az emberek magassága a 15. és a 16. században elkezdett nőni. Angliában például a férfiak átlagos testmagassága mindössze 3,81 centiméterrel maradt el a mai, 175 centis magasságtól.
Azonban eljött a 17. század, és vele a sok háború, melyek következtében az emberek életkörülményei óriási mértékben romlottak. Sokan éheztek, és azoknak az ételeknek sem volt túlságosan jó a minősége és magas a tápértéke, amihez hozzájutottak. Így a francia férfiak átlagos magassága mindössze 162 centiméter volt. Erre lehet állítólag visszavezetni azt a szokást, hogy a férfiak és a nők is magasított talpú és magassarkú cipőt kezdtek el viselni, mely viselet a mai hölgyek körében azóta is igen népszerű. Így hát, hiába is gondoltuk eddig, hogy Napóleon alacsony volt, a maga 168 centiméteres magasságával jóval magasabb volt, mint az abban a korban élő átlag francia férfiak.
Az 1850-es években Európában a férfi lakosság átlagos testmagassága még mindig csak 165 centiméter volt. John Komlos, a Müncheni Egyetem professzora által készített tanulmány szerint ebben az időben a brit Sandhurts katonai akadémia kadétjai, akik a felsőbb osztályokból származtak, átlagosan 22 centiméterrel voltak magasabbak a Marine Society kadétjainál, akik az alsóbb osztályokból származtak. Ezzel pedig azt látja igazoltnak, hogy a jobb körülmények között élők jóval több és magasabb minőségű élelmiszert tudtak magukhoz venni, mint szegényebb sorsú társaik.
A 19. században sem állt meg a folyamat
A férfiak testmagasságát azért tudjuk ilyen pontosan összehasonlítani, mert a legtöbb adat a katonákról maradt fent. Így ezzel arányosan természetesen a hölgyek magassága is emelkedett, azonban erről csak kevés pontos adat áll rendelkezésre. A 18. század második felétől az iparosodott országokban hatalmas magasságbeli növekedés indult be. Sokáig az amerikaiak számítottak a legmagasabbnak, de a 20. század második felére Európa már lehagyta őket. Ennek oka a szorosabb szociális védőháló és az általános egészségügy fejlődései voltak.
Azonban a testmagasság növekedése az elmúlt években egyre inkább megtorpant. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberek magassága lassan eléri a genetikai maximumot, így a jobb életkörülmények már nem járnak számottevő növekedéssel. Hazánkban az 1896-ban született férfiak még csak átlagosan 162 centiméter magasra nőttek, míg az 1996-ban születettek átlagmagassága már 171 centiméter volt. A legújabb adatok szerint hazánkban a férfiak átlagos magassága 177 centiméter, míg a nőké 164 centiméter körül van.
Érdekes adatok a világ minden tájáról
A valaha élt legmagasabb ember rekordját a mai napig az 1918-ban született Robert Wadlow tartja, aki 2,72 méter magas volt - tudjuk meg a telex.hu írásából. Azonban a növekedése egyáltalán nem állt összefüggésben a táplálkozásával. Átlagon felüli növekedését, mely egészen élete végéig tartott, egy, az agyalapi mirigyében található tumor okozta.
Hogy mit és mennyit eszünk, nem csak a testsúlyunkat, de magasságunkat is meghatározza. Fotó: Shutterstock
A jelenleg élő emberek közül nehéz megállapítani, ki is lehet a legmagasabb, hiszen sok, elmaradott társadalomban nem is gondolnak rá, hogy feljegyezzék a kimagasló személyiségeket. Jelenleg a török nemzetiségű Sultan Kösen a legmagasabb élő ember, aki 251 centiméter magas. De Törökországban a hölgyek között is akad kimagasló személyiség. Rumeysa Gelgi 213 centiméteres magasságával 2021-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe.
Ha a hazai mezőnyt nézzük, a legmagasabb magyar Grósz László, akit Bébinek és Mazsolának is becéznek, és aki 220 centiméteres magasságával tartja a hazai rekordot.
Nemzetközi viszonylatban az elmúlt száz évben a legtöbbet a Dél-Koreában élő nők nőttek, akik húsz centiméterrel lettek magasabbak, míg a férfiak esetében Irán áll az első helyen, ahol száz év alatt az átlagos testmagasság 16,5 centivel nőtt. A magassági versenyben jelenleg a férfiaknál a hollandok állnak az első helyen 182,5 centiméterrel, míg a hölgyek közül a legmagasabbak a lengyelek, akik átlagosan 169,8 centiméterre nőnek. A magassági ranglistán Magyarország jelenleg a 38. helyen áll.
Nem csak mi növünk, a fogyasztásunk is
Míg 1930-ban kettő milliárd embert kellett eltartania a Földnek, ma hét és fél milliárdan használjuk az erőforrásait, és az ENSZ populáció-becslése szerint 2100-ra már majdnem 11 milliárd embert kell etetnie és itatnia a bolygónak - tudjuk meg az atlo.team írásából. A népességrobbanás egyik fő oka az elképesztő mértékű technológiai fejlődés és az, hogy a fejlett orvostudománynak köszönhetően csökken a halálozások száma, továbbá nő a várható élettartam is. A mezőgazdaság fejlődésének viszont ezzel párhuzamosan biztosítani kell az élelem szükséges mennyiségét.
Azonban a természeti erőforrások végesek és a termőterület nagysága sem növelhető büntetlenül. Életbevágóan fontos tehát, hogy egy adott nagyságú területen minél nagyobb termésátlagokat érjenek el a gazdák. Természetesen az évi termésátlagokat nemcsak a technológiai fejlettség, de az időjárás is nagyban befolyásolja, azonban tendenciaként jól megfigyelhető a folyamatos emelkedés.
