Tuti tippek, hogy korábban legyen zöldség a kertedben

"Hogyan termeszthetsz zöldséget korábban és nagyobb biztonsággal a kertben?" című cikkünk második részét olvashatjátok.

A klímaváltozás okozta felmelegedéssel nem múltak el a zöldségprimőrök termesztését mindig veszélyeztető kései lehűlések és talajmenti fagyok. A fagyvédelemben fontos szerepe van a megfelelő termőterület kiválasztásÁnak, a szakszerű talaj-előkészítésnek és a fejlett, edzett, jó növénykondícióban lévő palántának. Ez feltétele minden további fagyvédelmet szolgáló eszközök és technikai megoldások sikeres alkalmazásának, így a különböző fóliával történő takarásoknak is.

Zöldségprimőröknél alkalmazott egyszerű, átmeneti fóliás takarások

Az átmeneti növénytakarás lényegében egy köztes megoldás a hajtatás és a szabadföldi zöldségtermesztés között, amely során 2-6 hétig tartó ideiglenes fóliaborítással védjük a növényeket a hidegtől. A termesztési viszonyok kedvezőre fordulásával a takarót eltávolítjuk, és a növényeket, mint a szabadföldi termesztésűeket ápoljuk tovább.

Az átmeneti növénytakarással nemcsak a koraiságot fokozzuk, számos egyéb előnnyel is jár az alkalmazása:

• talajmenti fagyok esetén védelmet nyújt,
• megóvja a növényeket a tavaszi homokveréstől,
• mérsékli a jégkárt,
• részleges (átmeneti) védelmet nyújt egyes korai kórokozók és kártevők ellen,
• megakadályozza a korán tavasszal jelentkező vadkárokat (pl. nyúl, fácán), és
• védi a talajt a kiszáradástól.

Síkfóliás vagy váz nélküli fóliás termesztéshez vékonyabb fóliát használunk, mint a nagyobb légterű fóliasátrak takarására. Anyagát tekintve, amit széles körben alkalmaznak, kétféle lehet:

• a polietilén alapanyagú fólia és
• a polipropilénből készült fátyolfólia.

Az utóbbiak szálas szerkezetűek, ebből adódóan nemcsak a fény hatol át rajtuk, de a vizet és a levegőt is átengedik, szemben a polietilén fóliákkal, amelyek vízhatlanok, ezért használat előtt perforálni kell őket, hogy a víz (tápoldat) és a levegő érje a növényeket.

A polietilén fóliák közül a váz nélküli fóliás termesztéshez a vékonyabbakat (0,04-0,05 mm) használjuk, amelyek 1,2 és 1,8 méter szélességben kaphatók a kereskedelemben. Leterítés előtt szükséges a kilyuggatásuk, 200-300 db/m², kb. 5 mm-es átmérőjű lyuk elkészítése indokolt, ami már lehetővé teszi a levegőzést és a csapadék átjutását.

A fátyolfóliák többféle méretben kaphatók, 1,2 m-től 15 m szélességű, 100-tól 1000 m-es hosszúságú tekercsekben forgalmazzák. A termék mellett feltüntetett szám a fólia vastagságát jelenti, azaz hogy 1 m² fólia milyen tömegű. Zöldségtermesztésben legjobban a 17 g/m² és 19 g/m²-es fátyolfóliák váltak be.

A fóliák teríthetők közvetlen a növényekre (síkfóliás termesztés), kifeszíthetők a sorok mellett elkészített bakhátakra (váz nélküli fóliás megoldás), illetve 3-4 mm vastagságú drótra, vesszőre vagy műanyag bordákra. A 0,5-1 méter széleseket és kb. 50 cm magasakat fóliaalagútnak, a 2-3 méter távolságra letűzött és 0,8-1 méter belmagasságot elérőket fóliaágyaknak nevezik. Stabilitásuk, azaz szélellenállásuk nagymértékben függ a bordázattól és a takaró fólia feszességétől.

A síkfóliás takarás külföldön gyorsabban elterjedt, mint nálunk, az árutermelő kertészek most is csupán néhány zöldségfajnál (pl. fejes saláta, káposztafélék, korai burgonya) alkalmazzák jelentősebb felületen. A síkfólia esetében a takarót közvetlenül a növényekre terítjük, és az ágyások szélén földdel rögzítjük.

Az átmeneti növénytakarás számos előnnyel jár – fotó: Agroinform.hu

A síkfóliás takarásnak nagy előnye az egyszerűsége. Talajtípustól és a talaj nedvességétől függően mínusz 4-5 ⁰C-ig fagymentesen tartja a növényeket. Hátránya a kis légtér, továbbá a levelek fóliával érintkeznek, ebből adódóan hozzáfagyhatnak, illetve a folyamatos nedves-vizes növényszövet felületén gyorsabban fellépnek a gombás és baktériumos betegségek. Főleg hidegtűrők védelmére javasolható eljárás, így fejes saláta, spenót, káposztafélék átmeneti takarására.

A váz nélküli fóliák esetében a takarót az ágyás két oldalán lévő bakhátak tartják a növények fölött, vagyis kezdetben nem érintkeznek a növények a fóliával, néhány centiméteres légréteg van közöttük. A legelterjedtebb váz nélküli fóliaágyás hasznos szélessége (ahová a növények ültethetők) 80-100 cm, a fóliát tartó bakhát magassága 15-20 cm, szélessége – a talaj kötöttségétől függően – 40-50 cm. Általában az ültetéssel egy időben alakítják ki a fóliát tartó talajprofilt. Előnye, hogy a levelek nem érintkeznek a fóliával, a nagyobb légtér kevésbé korlátozza a lombozat fejlődését, így tovább takarhatók a növények.

Rögzítése a síkfóliához hasonlóan talajjal történik. Csak átmeneti jelleggel takarjuk vele a növényeket, addig, amíg az időjárás ezt indokolja, illetve a lombozat növekedését nem gátolja. Május végén-június elején a fóliát az ilyen ágyásról is eltávolítjuk.

A síkfóliás és a váz nélküli fóliás takarás alatt a fólia anyagától függően hajnali órákban 2-3 ⁰C-kal, napközben borús idő esetén 4-6 ⁰C-kal, napos időben délelőtt 8-12 ⁰C-kal is melegebb lehet, mint szabadban. Napos időben a vizes talaj jól akkumulálja a meleget, a fólia belső falára kicsapódó pára is jelentős szigetelést ad, így a kritikus hajnali órákban a 4-6 ⁰C-os hőkülönbség nem elképzelhetetlen. Zöldségfélétől függően a takarással 2-3 hetes koraiság érhető el.

Fóliaalagutas és fóliaágyas termesztés

Az alagutas és a fóliaágyas termesztés a legrégebbi hajtatási mód, ami az üveggel borított, biofűtéses melegágyi zöldséghajtatást és palántanevelést évtizedekkel ezelőtt felváltotta. Bizonyos növényeknél, így a nagyüzemi dinnyetermesztők is használják, házikertekben primőrtermesztéshez mindenképen javasolt koraiságfokozó eljárás. Az időjárás melegedésével letekerik vagy levágják a tartószerkezetről a fóliát, de a dinnye és más kabakosok esetében az a megoldás is kivitelezhető, ha a fóliára nagy lyukat vágnak, és azokon keresztül az indákat kivezetik.

Alagutas dinnyehajtatás esetén nagy lyukakat vágnak a fólián, és azokon keresztül kivezetik az indákat – fotó: Agroinform.hu

A kis légtér következtében az ilyen létesítményekben a váz nélküli fóliákhoz hasonlóan nagy a hőmérséklet- és a páratartalom-ingadozás, amit szellőztetéssel, azaz az alagutak és az ágyak végeinek nyitásával, illetve zárásával lehet egy határig szabályozni. A kis légtér miatt a paprika, a paradicsom és padlizsán ápolása gyakorlatilag lehetetlen, ebből adódóan június elején célszerű a fóliatakaró teljes eltávolítása.

Optimális ültetési idő

Az átmeneti takarás esetén sok évtizedes tapasztalatok alapján a következő ültetési időpontok javasolhatók:

• március 5-15. között: ültethetők a káposztafélék (karalábé, fejes és kelkáposzta, karfiol), a fejes saláta, a korai burgonya és a zöldhagyma,

• április 5-15. között: paradicsom,

• április 20-25 között: kabakosok (dinnye, tök, uborka, cukkini) és

• május 5-10 között: paprika, padlizsán.

Fólia eltávolítása

A fólia levételére, a takarás megszüntetésére vonatkozóan pontos időt megadni nehéz. Függ az időjárási viszonyoktól, a növény igényétől és a növény fejlettségétől.

A korai levétel a növények megfázásához vezethet, a kései eltávolítás a növények megnyúlását, virág- és terméselrúgását okozhatja. Általában május végén, június elején beköszönt a nyárias időjárás, a hajnali órákban sem kell a zöldségfélék számára kedvezőtlen időjárással számolni.

Van olyan lehetőség is, hogy a fóliáknak csak az egyik felét szedik ki a földből, amit napközben feltekernek, este sekélyen visszaföldelik. Fáradsággal, pluszmunkával jár, de jó módszer, növényedzésnek is tekinthető, mert fokozatosan szoktatja a növényeket a külső klímaviszonyokhoz, elkerülve azokat a stresszhatásokat, amelyek ilyenkor érik a növényeket.