Nem rég adtunk hírt arról, hogy öt új (legalábbis Magyarországon, azaz faunára új) meztelencsigafajt azonosítottak a kutatók, amelyekkel akár meg is gyűlhet a bajunk. De valóban csak kártevőként gondolhatunk ezekre a fajokra? Valószínűleg nem ennyire fekete-fehér a kép, további információkért Turóci Ágneshez (HUN-REN ATK NÖVI) fordultunk, aki az öt új faj leírásában kutatóként vett részt.
Mióta foglalkozol meztelencsiga-kutatással, és egyáltalán miért van erre szükség?
Öt éve foglalkozom hazai meztelencsigafajok azonosításával, többek között azért, hogy elkészüljön a hazai meztelencsiga fauna monografikus feldolgozása. Terepi gyűjtések alkalmával, kollégák, egyetemisták bevonásával, közösségi médiában, egyéb citizen science alkalmazások segítségével sok embertől kapunk fotókat, élő példányokat. Nekem az a feladatom, hogy az új fajok külső morfológiáját dokumentáljam, fotókat készítsek. A meztelencsigák fajszintű azonosításának a legjobb módja pedig az, hogyha felboncoljuk őket és megvizsgáljuk az ivarszerveiket, ez is a munkám része.
|
A hazai faunában a jelenlegi állás szerint 33 meztelencsigafaj van, néhány évvel ezelőtt 26-ról tudtunk. Mivel ez egy kis fajszámú fauna (például ha a rovarokhoz hasonlítjuk), ezért vannak olyan fajok, amelyek annyira egyedi külső megjelenéssel rendelkeznek, hogy valószínűleg egy laikus is pontosan tudja azonosítani anélkül, hogy bármilyen boncolásba vagy szakmai dologba belemerülne. Ezért is kértük a lakosság segítségét több alkalommal.
Kék meztelencsiga (Bielzia coerulans) – Fotó: Shutterstock
Van azért egy-két olyan nemzetség öt-hat fajjal, amelyek esetében nem hogy a laikus nem tudja megkülönböztetni őket egymástól, hanem mi sem. Ezeknél jön az ivarszervek vizsgálata.
Hogy miért fontos mindez... Én biológus vagyok, a biodiverzitás pontos feltérképezését önmagában értéknek tartom. Az én szakterületem emellett a növényvédelmi szakmához kapcsolható, mivel jelentős kártételt okoz néhány meztelencsigafaj.
De az éremnek van másik oldala is. Nem sok szó esik a hazai, védett fajról, a kék meztelencsigáról. Illetve számos olyan faj van, amelyek egyáltalán nem okoznak kárt senkinek, ezeket nem lehet egy kalap alá venni a kártevőkkel.
A kutatásaink eredményeinek közzétételével szét tudjuk választani az információkat, meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy vannak kertészeti kártevők, melyek azok, amikkel valószínűleg bárki találkozhat a kertben, és melyik az a kb. 20 másik faj, amelyek egyedei az erdőben élnek, és algákkal, gombákkal táplálkoznak, tehát semmilyen veszélyt nem jelentenek a salátára.
Ahhoz, hogy ezeket tisztázni lehessen, ismerni kell a faunát.
A spanyol meztelencsiga kártételét idén senkinek sem kell bemutatni, de a többi kártevő faj mit "tud"?
Elég változatos a kép, azok a fajok okozzák a legnagyobb károkat, amelyek a friss, zöld leveleket, hajtásokat fogyasztják, de vannak készletkártevők is, tehát olyanok, amelyek a pincében a burgonyán vagy az almán élnek. Szintén vannak fajok, amelyek a gyökérzónában érzik komfortosan magukat és ott táplálkoznak például répával, egyéb gyökérzöldségekkel.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vízóraaknában élő nagy meztelencsiga tipikusan az a faj, amely nem feltétlenül okoz tömeges pusztítást a kertben, mégis kártevőnek tekintik sokan.
A most leírt öt, faunára új faj esetében mire számíthatunk?
Egyelőre nincs hazai tapasztalat, azzal kapcsolatban, hogy túlélik-e a telet, és milyen kártételt okoznak, hiszen csak most fedeztük fel ezeket a fajokat. A nemzetközi kutatási anyagokból lehet kiindulni.
A foltos meztelencsiga (Limacus maculatus) jelenlétét csak pontszerűen észleltük, így a kártételről tényleg korai lenne bármit mondani.
A hódító meztelencsiga (Deroceras invadens) viszont egy világszerte elterjed, inváziós faj, és jól dokumentált kártétele van. Itthon még nem látszanak annak jelei, hogy "elszabadult volna", de egyáltalán nincs kizárva, hogy rengeteg helyen fel fog tűnni.
A tarajos meztelencsiga (Milax nigricans) jelenlétét is eddig főként budapesti kertészetekben észleltük, nagyon különleges kinézete van, hosszú taraj húzódik végén az állat testén.
A kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus) és a kispöckű meztelencsiga (Ambigolimax parvipenis) fajok meghatározása kifejezetten érdekes volt, ugyanis nagyon hasonlítanak egymásra, utóbbit 2022-ben írták le német kollégáink tudományra is új fajként.
A magyar neve pedig arra az egyetlen tulajdonságra utal, ami megkülönbözteti a kétsávos meztelencsigától: nagyon kicsi a pénisze. A kispöckű meztelencsiga kapcsán látható, hogy nagyon invazív, Angliában például több helyen nagyobb egyedszámban van jelen a kétsávos meztelencsigánál.
Balról jobbra: Limacus maculatus (foltos meztelencsiga), Milax nigricans (tarajos meztelencsiga), Ambigolimax valentianus (kétsávos meztelencsiga), Ambigolimax parvipenis (kispöckű meztelencsiga), Deroceras invadens (hódító meztelencsiga) – Fotó: Turóci Ágnes
Mennyire válhatnak az új fajok teljesen a magyar fauna részévé?
Erre nem lehet egyértelműen válaszolni, de az tény, hogy a néhány évvel ezelőtt azonosított feketefejű meztelencsigát és a malaccsigát is szinte bárhol meg lehet már találni az országban. Behurcolt fajokról van szó, amelyek egyébként meglehetősen kis igényűek, tehát valószínűleg könnyen alkalmazkodnak. Már az idejutásuk is kalandos, hiszen a terjedés pontszerű mivolta azt bizonyítja, hogy kereskedelmi úton érkeztek hazánkba, tehát túlélték a szállítást raktárakban, kamionok rakterében, akár heteken, hónapokon át.
Nagy részük valószínűleg cserepes növényekkel érkezik, amelyek gyökerei között mozdulatlanul hetekig meg tudnak bújni, élelem nélkül, nedves környezetben sokáig kibírják.
|
_fill_540x300_0.jpg)