Az olyan aprómagvak, mint például a hagyma, a cikória vagy az endívia vetését követő első három hétnek döntő szerepe van a hozam és az egyöntetű termés kialakulásában a holland S&dB startup szerint. Ehhez szükséges, hogy a magok nagyjából egyidejűleg csírázzanak, egyszerre keljenek és a növények fejlődése egyenletes legyen. Hogy mi kell ehhez? Pontos vetésmélység és távolság, illetve minden magnak közel egyformán nedves közegbe kell kerülnie. Itt jön a képbe az S&dB.
A magokat egy hidrofil (nedvességet vonzó) szalagra helyezik. A vetőgép ezt a szalagot egyszerűen belenyomja a talajba, még hozzá a megfelelő mélységbe. Ahogy a hidrofil kifejezés is jelzi, a szalag összegyűjti a talajnedvességet és elosztja teljes hosszúságában. Ennek eredményeként a magok egyszerre csíráznak.
Végül és nem utolsósorban: mivel a gép a magszalagot a földbe nyomja, nem szükséges laza talajjal fedni a vetőmagszalagot. Ez azt jelenti, hogy akár nem előkészített talajba, vagy közvetlenül növényi maradványok és takarónövények közé is lehet vele vetni.
A magok két hordozóanyag (például papír) közé ragasztásának koncepciója évek óta létezik. Az S&dB azonban kifejlesztett egy új hordozóanyagot, amely lehetővé teszi a géppel történő vetést. Gerard Otten, az S&dB társalapítója úgy véli, hogy az eljárás növeli a terméshozamot, még hozzá jelentősen, de konkrét százalékot nem jelölt meg. További előnyök közé tartozik a kisebb vetőmag-felhasználás, valamint az alacsonyabb vetési, illetve öntözési költségek.
A gyártó célja, hogy a szalagvetési koncepció három éven belül piacra kerüljön.
Forrás: FutureFarming
Indexkép: Pixabay
