Megkongatták a vészharangot a Szent György-hegyen gazdálkodó szőlőültetvények tulajdonosai – nem véletlenül, ugyanis a területen egyre jobban elhatalmasodik egy invazív kártevő, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség: az aranyszínű sárgaság fitoplazma.

Ez a baktériumcsoport önállóan nem képes terjeszkedni, újabb fertőzéseket okozni, a kabócák azok, akik hordozzák a szívogatásukkal egyik növényről a másikra – írja a novenyvedoszer.hu

Miért jelent veszélyt a betegség?

A Nébih részletesen ír a betegségről és a védekezésről is.

Mint írják, az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés eredményeképpen csökkenhet a szőlőtőkék terméshozama (20-50 %-kal), a beteg növények száma évente megtízszereződhet.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A kórokozó szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így a hazai növény-egészségügyi rendeletben is. Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában már évtizedek óta, a nyugati és a déli szomszédainknál több éve jelen van.

Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)

Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) – fotó: flickr.com

Hogyan ismerhetjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?

Már tavasztól visszamarad a beteg szőlőtőke fejlődése, néha még hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál elmarad a fásodás, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll – olvasható a Nébih tájékoztatójában.

A nyár közepén jelennek meg a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek, majd a tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás.

A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg – a levélfelület fémes színezetet kaphat.

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén megjelennek a krémsárga foltok, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszáradását okozzák. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak – írja a Nébih.

Milyen növényeket károsít?

Az európai szőlő szinte valamennyi fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling.

Hogyan terjed?

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, de mivel nem képes önállóan és mechanikai úton a továbbterjedésre, így az új területekre és ültetvényekbe főként fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Jelentős szerepet játszik a terjedésében fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. Az egészséges növényekbe a rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át.

Mit tesz a hatóság a terjedése ellen?

A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgoztak ki a fertőzésmentes területek védelme érdekében:

  • az egész országra kiterjedően intenzív felderítési programot működtetnek a betegség megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének feltérképezésére,
  • felhívást adnak ki arról, hogy a vektorok elleni védekezést mikorra kell időzíteni,
  • kötelező védekezést írnak elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen,
  • a fertőzött területeken intézkednek a fertőzés felszámolására
  • elrendelik minden fertőzött tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek bizonyult tőkék körüli 1 km sugarú területen,
  • fokozott felderítést és kötelező védekezési programot írnak elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.

Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?

  • Értesítse a hatóságot, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére
  • Telepítéskor kizárólag csak hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
  • Az ültetvényben is van teendő:
    • ha a vektor jelen van a térségben, el kell égetni a tél végi nyesedéket,
    • gyéríteni kell a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerek alkalmazásával,
    • rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket kell végezni a betegséget terjesztő kabócák ellen. A kabócák ellen három fázisban lehet védekezni: a lemosó permetezéssel a tojások ellen, terméskötődéskor a lárva állapotnál, a bogyónövekedésnél, fürtzáródásnál a lárva és imágó ellen.

Ha nem lépnek fel kellő hatékonysággal, akkor a pesszimista hangok szerint akár a filoxéra járványhoz hasonló pusztulást is elszenvedhet az érintett terület.

Indexkép: flickr.com