Vannak olyan növények, amelyeket bár mérgezőnek nevezünk, az általuk okozott mérgezés nem okoz nagyobb problémát egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A farkasalma azonban nem ilyen: az elfogyasztásával járó veszélyeket nagyon komolyan kell venni, mert már kisebb mennyiségben is komoly egészségkárosodást okozhat. A farkasalma értékeit és veszélyeit érdemes pontosan ismerni, hiszen a természet egyetlen növénybe zárta a végleteket – írja az egy.hu szerzője, Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus.
Levelei tompa csúcsúak, szív alakúak, elérhetik akár a 15 centiméteres nagyságot is – fotó: pxhere.com
A farkasalma fogyasztása végső esetben halálhoz is vezethet
A közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) – vagy más néven pipavirág, esetleg farkashézaggyökér – a farkasalma nemzetség egyetlen, Magyarországon is őshonos faja. Az árterek, parlagon hagyott területek, vetésszélek és cserjések elterjedt gyomnövénye, ami főként erősen mérgező tulajdonságáról ismert, fogyasztása végső esetben halálhoz is vezethet.
Évelő növény, ami a kúszó tövéről és felálló, akár egyméteres magasságot is elérő termetéről ismert. A levelek hónaljában nyílnak világossárga virágai, könnyen felismerhetők csővé forrt alakjukról. Levelei tompa csúcsúak, szív alakúak, elérhetik akár a 15 centiméteres nagyságot is.
Virágzó példányaival májustól szeptemberig találkozhatunk, szerencsére igen kellemetlen szaguk van, ami figyelmeztet a veszélyre. Mérgező toktermése csüngő, gömbölyű, akkora, mint egy koktélparadicsom, jellegzetes barna színe és hosszirányú redői vannak.
Elfogyasztása után súlyos máj- és vesekárosodást alakulhat ki, és erősebb mérgezés esetében szívbénulás is bekövetkezhet.
A régi időkben gyógynövényként tartották számon
Széleskörű felhasználásáról egészen az ókortól kezdve hosszú leírások szólnak, azonban az idők folyamán kiderült, hogy egy súlyosan rákkeltő hatóanyagú, mérgező növényről van szó. Gyakran alkalmazták lovak sebeinek kezelésére – ezen a területen már évszázadok óta eredményesen bizonyít.
Régen nagyon fontos kiviteli árucikknek számított, napjainkban már csak szigorúan ellenőrzött körülmények között, speciális eljárásokkal készülnek a belőle kinyert hatóanyagokat felhasználó gyógyszerek és gyógyhatású készítmények.
Mérgező mivolta ellenére a külsőleges használatára még ma is akad példa: a levéldrogjából bőrproblémákra használatos kenőcsöt, lemosót készítenek. Eredményesen alkalmazható az ekcéma, az ótvar, a pikkelysömör és a sebek kezelésére, az ázatával készített fürdőben pedig reumás és ízületi problémákat orvosolnak.
DE! A benne rejlő lehetőségek ellenére sem ajánlott, hogy bárki kísérletezésbe kezdjen! A farkasalma mérge nem játék, hanem valódi veszélyt rejt magában.
Volt már példa rá, hogy búza közé keveredett magjai bekerülve az abból készült lisztbe, súlyos mérgezéseket okoztak.
A farkasalma hazai életközösségekben betöltött szerepe nélkülözhetetlen, ugyanis kizárólagos tápnövénye a védett farkasalmalepke hernyójának (Zerynthia polyxena), ami az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés miatt került veszélybe.
