A hétvégén első alkalommal hirdettek Szedd magad! akciót a Zala vármegyei Becsehely polai településrészén, a Kis-hegyen kialakított kiviültetvényen. A családi vállalkozásban működtetett ültetvény tulajdonosa, Miklós Ákos Márton elmondta: a termés értékesítésének ezen módját a tavaszi időjárási körülmények indukálták, de kedvező tapasztalatokra tehettek szert.
– Az ültetvényt 2012 áprilisában telepítettük, a kivi 4 hektárt foglal el a birtokon, 2500 körüli tőszámmal, melyek közül minden nyolcadik növény hímivarú – válaszolta kérdésünkre a fiatal szakember, aki egyébként egzotikus gyümölcsfajok kutatásával foglalkozik, 450 fajtából álló génbanki fügegyűjteménnyel is rendelkezik. – Az állomány túlnyomó részét a jól ismert 'Hayward' fajta teszi ki, ez széles körben ismert, a piac "erre van beállva". Kisebb felületen ennek rügymutációja, a 'Green Light' növekszik, valamint egy sárga húsú, úgynevezett arany kivi, a 'Soreli' is megtalálható, saját porzó fajtájával együtt. S hogy miért éppen a kivi? Mindenképpen innovációban gondolkodtunk és olyan gyümölcstermőben, ami Magyarországon még nem, vagy szinte egyáltalán nincs termelésben.
Gusztusos, színes, egészséges gyümölcs a kivi, ami nálunk is megterem. Érdemes vele próbálkozni a házikertekben is, csak arra kell ügyelni, hogy porzós és termős növényt egyaránt ültessünk – fotó: pixabay
Az egzotikumok iránti szenvedélyem is efelé orientált, ez rajzolta ki az utat ahhoz az elhatározáshoz, hogy nem teljesen, illetve nem minden termőhelyen teljesen télálló kultúrára fog esni a választás, illetve ehhez kell megkeresni a megfelelő termőhelyet. A racionalitás talaján maradva az olíváig nem akartam elmenni, bár hobbi szinten ültettem olajfát és más egzotikumokat, dísznövényeket is. Így szűkült le a kör a kivi, füge, datolyaszilva (káki, hurma, kakiszilva) hármasára. A füge rosszul bírja a szedést, szállítást, folyamatosan szedni kell. A kákit akkor még nagyon nem ismerték itthon. A kivi ezek közül a legjövedelmezőbb, leszedve hónapokig eláll, ugyanakkor a támrendszer miatt a leginkább beruházásigényes is.
Miklós Ákos Márton azt mondta: a telepítést követően folyamatosan nőtt a hozam az utóbbi évek sorozatos országos tavaszi fagykárai ellenére, a csúcs 45 tonna volt, idén azonban ennél sokkal kevesebb termett. 2020-ban is volt komoly terméskiesésük a fagykár miatt, azonban az sem érte el az idei mértékét.
Miklós Ákos Márton az ültetvényen – fotó: facebook
– Éppen a fagykár volt a legfőbb oka, hogy idén először Szedd magad! akciót hirdettünk, mert ugyan 30-40-50 tonnát nehéz lenne ilyen formában értékesíteni, azonban 6-8 tonna már beláthatóbb mennyiség, a nagyáruházak igényeihez mérten pedig ez kevés – árulta el a szakember. – Ha idén ez beválik, a későbbi években is megtartjuk ezt az értékesítési formát a nagykereskedelmi mellett kiegészítésként. Eddig pozitív a tapasztalat, nagyon sokan a saját szedés öröme, az élmény miatt is jönnek. Mivel 3 ország is közel van Becsehelyhez, ezért külföldön is meghirdettem az akciót, horvátok, szlovének, osztrákok is jöttek a szüretre, de jöttek Mohácsról, Budapestről és környékéről is. Ezzel az értékesítési módszerrel a termelő közvetlen kapcsolatba kerül a fogyasztóval, ez sem egy utolsó szempont, láthatják, hogy itt egy valós, 4 hektáros ültetvény terül el, ráadásul gyönyörű panorámával. S nagy sikert aratott az indiánbanán is. A következő Szedd magad!-szüret most hétvégén lesz, ha nem fogy el a termés, akkor betervezünk még egy időpontot az időjárás függvényében, ezeket a Facebook-oldalunkon is közzétesszük – mondta.
Joggal merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évek negatív időjárási tapasztalatai ellenére is úgy látja Ákos, hogy van perspektívája az üzemi szintű kivitermelésnek hazánkban?
– Mindenképpen, de nem mindenhol, körültekintően kell megválasztani a termőhelyet a gyümölcsfaj klíma- és talajigénye miatt – válaszolta a zalai kivitermelő. – Úgy szoktam fogalmazni, hogy nem a klímaváltozás okán, inkább annak ellenére érdemes mégis megpróbálni a telepítését. A kivi szenved a nyári aszályos hőségben, az utóbbi években olyan tavaszi fagykárok voltak más gyümölcstermő kultúrákban is országszerte, hogy ez a hagyományos gyümölcsök termelését is jócskán megnehezíti. Vannak fagyvédelmi technikák, de ezek elsősorban kisugárzásos, inverziós fagyok ellen védenek. Ezek ellen a legjobb "passzív védekezés" a domb, ahogy nálunk az ilyen típusú fagyok ismeretlenek is.
Sokan eljöttek a Szedd magad!-akcióra, nemcsak a friss gyümölcs miatt, hanem a saját szedés élményéért is – fotó: Miklós Ákos Márton
Azonban az utóbbi évek advektív, szállított fagyhelyzetei gyakorlatilag kivédhetetlenek, amikor április végén 40 km/órás szélben szakad a hó -3 fokban, akkor nagyon költséges lenne a védekezés. Úgy gondolom, hogy a globális klímaváltozás nálunk minden gyümölcsfaj termesztését megnehezíti. Nem igaz az a narratíva, hogy kivit a felmelegedés miatt lehetne termelni, ahogyan már említettem, az aszályos nyári hőséget rosszul viseli, valamint olyan meleg februárok vannak, hogy tél végére már lében áll a növény, márciusban, áprilisban pedig a korábbi éveket jócskán felülmúló fagyhullámok sújtanak le.
A magyar kivi Becsehelyről – ilyen csomagolásban szállították az elmúlt években a nagyáruházakba – fotó: Miklós Ákos Márton
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője, a Mura-program korábbi miniszteri biztosa indította el azt a folyamatot, melynek célja az volt, hogy a kivi- és a fügetermelők is részesülhessenek a többi mezőgazdasági termelőnek nyújtott uniós forrásokból. Kezdeményezésének köszönhetően már támogatható az új telepítés és immár Miklós Ákosék is igénybe vehettek területalapú és ültetvény-fenntartási támogatást.
