Az átlagosnál hidegebb tavaszt követően június első heteit is csak mérsékelten meleg, időnként kifejezetten hűvös nappalok jellemezték. A hónap második felében volt az idei nyár első hőhulláma, ami azonban sem szélsőségesen erős, sem túlságosan hosszú nem volt, többnyire 4-5 napig tartott.
A hőmérséklet havi középértékei a Dunántúl nagy részén kevéssel a sokévi átlag felett, a keleti területeken jellemzően az alatt alakultak, de az eltérések mértéke legtöbb helyen nem érte el az 1 °C-ot, ahogy az alábbi térképen látható.
A júniusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Az első napok igazi kora nyári időjárását követően, 3-a után, hűvösebb, nedvesebb levegő érkezett fölénk, a következő két hétben csak kevés helyen és csak rövid időre emelkedett átlag fölé a hőmérséklet. A borús, csapadékos napokon ősziesen hűvösek voltak a nappalok, az éjszakai lehűlés főleg a kevésbé felhős időszakokban erősödött.
A hűvös időt 18-a után fokozatos, sokfelé 10 fokot meghaladó melegedés, a nyár első hőhulláma követte, 21-e és 23-a között országszerte igazi kánikula volt. A hőségnek véget vető, 24-én átvonult front után az országos kánikula már nem tért vissza, a hónap végéig nagy területen nem emelkedett 30 fok fölé a hőmérséklet, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A júniusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
23-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunhalason 37,0 °C-ot regisztráltak kora délután, ami kevesebb mint 1 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2021. június 23-án, Berettyóújfalun rögzített 37,8 °C-nál. Ezen a napon országszerte kánikula volt, a hegyvidéki területek kivételével szinte mindenütt meghaladta a 30 fokot a hőmérséklet maximuma, a déli megyékben sokfelé mértek 35 °C feletti értékeket. A meleg jól jött az érésben lévő kalászosoknak, repcének, a kapások és a többi növény számára is kedvező volt, a növényfejlődést tartós hőstressz nem gátolta.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. június 23-án – forrás: MeteoPlaza
A hónap első felét jellemző hűvös, időnként hideg idő károkat ugyan nem okozott, de sok növénynél, főleg a kapásoknál lassította a növényfejlődést. A havi legalacsonyabb értéket 4-én, a Nógrád vármegyei Zabarban regisztrálták, ahol fagypont közelébe, 0,9 fokig hűlt éjszaka a levegő, ami alig több mint 1 °C-kal marad el a napi hidegrekordtól, az 1962-ben Lentiben mért -0,4 °C-tól.
Ahogy az alábbi térképen is látható, a Dunántúlon ezen a napon is +10 fok felett maradt hajnalban a hőmérséklet, és a hidegebb, keleti területeken is csak kevés helyen csökkent +5 °C alá.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. június 4-én – forrás: MeteoPlaza
Júniusban az ország nagy részén bőségesen volt csapadék, de voltak tartósabban száraz területek is, térben és időben is rendkívül szeszélyes volt a csapadékeloszlás. Az északkeleti országrészben sokfelé esett a sokévi átlag kétszeresét meghaladó mennyiség, sőt a Kékestetőn regisztrált 238,9 mm közel háromszorosa annak. Ugyanakkor az Alföld déli részén nem kis területen mértek 30 mm-nél kevesebbet, ami az átlagos mennyiség felét sem éri el.
A nagy térbeli változékonyságra jó példa, hogy míg Törökszentmiklóson 197,3 mm volt a havi csapadékösszeg, addig az alig több mint 30 km-re lévő szarvasi mérőhelyen csupán 23,4 mm-t regisztráltak a hónap folyamán, ahogy az alábbi térkép is mutatja. A csapadék jelentős részét (a nyári hónapokra jellemző módon) záporok, zivatarok adták, sajnos (de nem meglepő módon) helyenként felhőszakadással, jégesővel kísért, heves zivatarok is előfordultak.
A júniusi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
Nemcsak térben, időben sem volt egyenletes a csapadék eloszlása, csapadékos és száraz időszakok váltották egymást. Az ország nagy részén 4-e és 11-e körül esett le a havi mennyiség jelentős része. A Medárd-nap előtti és utáni kiadós esők a korábban szárazabb területeken is gyorsították a legtöbb növény, különösen a kapások fejlődését, ugyanakkor a párás levegő kedvezett a növénybetegségek terjedésének.
Az esős idő azonban akadályozta a növényvédelmi beavatkozásokat, a szálastakarmányok betakarítását és az egyéb aktuális szántóföldi és kerti munkát, és nem tett jót az érésben lévő gyümölcsöknek, főként a szamócának, cseresznyének.
Az esős napokat követő, bő 10 napos száraz időszak egyaránt kedvezett az érésben lévő gabonának, gyümölcsöknek és az időszerű munkáknak.
A következő – 23-a körüli – csapadékos időszak rövidebb volt az előzőnél, főleg a keleti területeken hozott nagy csapadékot. A hónap utolsó hetében országos eső már nem volt, Péter, Pál napja környékén kevés helyen akadályozták záporok, zivatarok a kezdődő aratást, de a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga a hónap végére így is kevéssel meghaladta a sokévi értéket, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A júniusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A hónap első felében a sok csapadék és a mérsékelten meleg időjárás következtében legtöbb helyen gyarapodtak a talaj vízkészletei. A hónap utolsó harmadában az átmeneti kánikulában jelentősen növekvő párolgás miatt sokfelé ismét gyorsan száradt a föld, amit az északkeleti területeken ellensúlyozott leginkább a kiadós csapadék.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma ezeken a területeken, illetve a délnyugati határ közelében sokfelé 70% felett volt június végén, míg a Dunántúl északi részén, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl déli felén nagy területen 50% alá csökkent.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma június végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben is csökkent ugyan a nedvességtartalom, de az ország jelentős részén – főként a Dunántúlon és az északkeleti vármegyékben – még mindig meghaladja a 80%-ot az 50-100 cm-es mélységben, csak az Alföld déli területein, Szeged környékén csökkent 60% alá a növények számára hasznosítható víztartalom aránya ebben a rétegben.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma június végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország jó kétharmadán 50 mm fölé emelkedett, a Dunántúl északi részén és a Duna–Tisza közén nagy területen a 70, az Alföld déli tájain néhol a 100 mm-t is meghaladta, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya június végén mm-ben – forrás: OMSZ
Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy
az idei június nem hozott olyan időjárási szélsőségeket, melyek nagyobb területen, jelentős mértékben rontották volna a terméskilátásokat.
Az országos területi átlagokat tekintve mind a hőmérsékleti, mind a csapadékviszonyok tekintetében átlagos volt a hónap, bár a csapadék esetében nagyok voltak a területi különbségek. A sokfelé bőséges csapadék főleg a kapások fejlődését segítette, bizonyos gyümölcsök – főként az eper és a cseresznye – esetében azonban komoly károkat okozott a rothadási folyamatok beindításával.
A gabonafélék esetében inkább az okozhatott gondot, hogy a hevesebb zivatarok nem egy helyen megdöntötték az állományokat. Ugyanakkor az aratás megkezdése országosan nem késett jelentősen időjárási okokból, ha a helyi zivatarok néhol okoztak is problémát.
_fill_540x300_0.jpg)
