Az elmúlt napokban kisebb halpusztulást észleltek a Velencei-tónál – eddig mintegy 30 kilogrammnyi haltetemet gyűjtöttek össze, főként dévér, karika, süllő, balin és bodorka fajokból. A pusztulás főként két, jól behatárolható területen jelentkezett: a Csontréti-patak és a Bágyom-éri befolyók környezetében, írta meg a pecaverzum.hu.


A kiváltó ok: nitrogénformák jelenléte

A vizsgálatok alapján a legvalószínűbb ok a befolyókon keresztül a tóba jutott tápanyagterhelés lehetett, mely magas ammóniumtartalmú szennyvíz formájában érkezhetett. A tó lúgos kémhatású vizében az ammónium gyorsan átalakul toxikus ammóniagázzá, amely kis koncentrációban is halpusztulást idézhet elő.

Az algásodás kizárható

Bár a hirtelen melegedés miatt az algagyep bomlása is felmerült, ezt kizárták, mert más, erősen algásodott helyszíneken nem történt pusztulás. A planktonállomány jelenleg kedvező: csökken az algaszám, kevés a kékalga, miközben erősödik a zooplankton-állomány – ami különösen jó hír az ivadékhalak számára.

Telepítések: új remény a tó életében

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) tájékoztatása szerint 100 ezer előnevelt csukát, valamint április 17-én 4500 kg méretes pontyot helyeztek ki. Bár a hirtelen meleg néhány példányt megviselt, halelhullást nem tapasztaltak. A halak aktívabbá váltak, nőtt a fogások száma is, ami pozitív fejlemény a horgászok és a tó ökológiai állapota szempontjából is.


Lakossági észlelések szerepe

A szakemberek kérik, hogy bárki, aki szokatlan jelenséget – például halpusztulást vagy illegális halászati tevékenységet – tapasztal, jelezze azt a hatóságoknak. A tó állapota még érzékeny, ezért minden információ segítheti a megfelelő beavatkozást.

Indexkép: MOHOSZ/illusztráció