Aggasztóan meleg az idei tél

Az elmúlt pár napban tapasztalhatunk olyan időjárást, amely a télre jellemző. Ez nagyjából megfelel annak, ami elvárható lenne, így eléggé szürkék, hűvösek, valamint borúsak a napok. Az elmúlt egy hónap azonban inkább tavaszias volt, mentsem télies, hiszen szokatlanul meleggel és hatalmas mennyiségű csapadékkal kellett szembenéznünk. Mintha eltűnt volna a tél és a rövid ősz után azonnal tavasz jött volna. Ez valószínűleg a klímaváltozás jele, ezt azonban nem lehet ennyire egyértelműen kijelenteni - írja a Telex.

Több országban rekordok dőltek

Egész Európában jellemző volt a meleg, ezáltal nemcsak hazánkban, hanem bizony az egész kontinensen rekordok dőltek januárban. Belaruszban 16,4, a lengyeleknél 18,9, míg a spanyoloknál 25,1 fokot mértek. Ez tízzel több mint az ilyenkor megszokott. Svájcban szintén volt olyan nap, amikor 20 fok fölé ment a hőmérséklet higanyszála, ráadásul az Alpok egyes részein a hó sem esett, így a síterepek ki sem nyitottak.

Az év eleje Magyarországon is szokatlan meleggel indult, már január 1-jén rögtön megdőlt a napi melegrekord, Sellyén ugyanis 18,9 fokot mértek. Ezt követően maradt a tavaszias időjárás, emiatt pedig az idei január a három legmelegebb között lesz. Nem meglepő, hiszen már tavalyi sem volt túlzottan hideg az év első hónapjában.

A csapadékmennyiség is rekordot döntött

Arról már beszámoltunk tegnap, hogy tavalyhoz képest jelentős eltérés volt a csapadék mennyiségét illetően. 2022 januárjában Budapesten alig pár milliméter esett, addig 2023-ban több mint 100. Erre 118 éve nem volt példa.

Természetesen nemcsak a fővárosban esett ennyi eső, hiszen a szakemberek az ország jelentős részén kiugró mennyiséget mértek. Magyarország területeinek kétharmadán az átlagos havi mennyiség kétszerese hallott le, a harmadán pedig a háromszorosa. Ami pedig Bakonybél települést illeti, itt egy nap alatt esett annyi, mint máskor az egész hónapban.

Fogynak a hidegrekordok

Feltűnő lehet, hogy az elmúlt években nem igazán voltak hidegrekordok. Ezzel együtt tehát az elmúlt negyven évben jelentősen csökkent a téli napok száma, azoké, amikor egész nap fagypont alatt marad a hőmérséklet. Bár még mindig a január a leghidegebb hónap, viszont ezzel együtt ez az, amely a legtöbbet melegedett az utóbbi időben - ezt Szabó Péter éghajlatkutató írta le a Másfélfokon megjelent elemzésében.

Ahogy megnézzük az elmúlt 50 évet, a legkevesebb téli nap az 1974-1975-ös, valamint a 2006-2007-es év telén volt. Ezekben az években az országos átlag 2, illetve 4 nap volt. A hegyeket leszámítva 2022-2023-ban egyelőre 4-5 olyan nap fordult elő, amikor napközben fagyott. Erre is csak bizonyos területeken volt példa, tehát az átlag egyelőre rekordközei maradt a maga 1,5 napjával. Úgy tűnik viszont, hogy a február változtathat ezen, hiszen a hónap közepéig marad a hideg időjárás.

Ebben a szezonban még nem igazán voltak télies napok, ami sokak szerint aggasztó lehet - fotó: pexels.com

Jelentősen csökken a téli napok számra

Voltak azonban olyan évek, amikor országosan 45 vagy akár 50 téli nap is volt, viszont 1981 óta jelentősen csökkent a téli napok száma. Szabó Péter kutató hozzátette, hogy 75 százalékos valószínűséggel kijelenthető, hogy az elmúlt 40 évben mért csökkenés miattunk következett be.Hozzátette, hogy az elmúlt 120 esztendőben a telek 1,5 fokkal melegedtek, így elmondható, hogy februárban átlagban gyakorlatilag minden egyes nap melegebb már, mint anno 40-50 évvel ezelőtt.

A téli melegedés nagy valószínűséggel az ember által okozott változásokhoz köthető. Ezzel szemben a csapadékviszonyok átrendeződése esetén a kapcsolat már nem ennyire egyértelmű.

Manapság télen jóval több csapadék esik, bár ehhez hozzátartozik, hogy a havazások is jelentősen csökkentek az elmúlt 10-15 évben. A kutatásokból kiderül, hogy a december és a január csapadéka szinte alig növekedett, míg a februáré jelentősen, nagyjából 20 százalékkal nőtt meg. Ebből jól látszik, hogy a téli csapadékmennyiség növekedni, míg a nyári csökkenni fog a jövőben.

Arra viszont egyelőre nincsen szükség, hogy újradefiniáljuk az évszakjainkat.

"Mindig lesz egy napenergiában szegény időszak, azaz tél, és egy napenergiában gazdag időszak, azaz nyár. A hidegebb és a melegebb évszakok között pedig ott lesznek az átmeneti évszakok."

- tette hozzá Szabó Péter éghajlatkutató.