Az advent idén december 1-jén, vasárnap kezdődik, ekkor gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját. Honnan ered e hagyomány, és milyen szimbolikát képvisel?
Az adventi koszorú Németországból indult hódító útjára Johann Hinrich Wichernnek, a hamburgi Rauhes Haus gyermekotthon evangélikus lelkészének köszönhetően. A történet szerint a szociális intézményben élő gyerekek azt számolgatták, mennyit kell még aludniuk karácsonyig, és addig kérdezgették erről a lelkészt, míg Wichern 1839-ben úgy döntött, karácsonyi kalendáriumot készít: egy szekérkerékre annyi gyertyát rögzített december 1-jén, ahány nap volt szentestéig. A világ legelső adventi koszorúján tehát összesen 24 gyertya égett.
Wichern koszorúja a Rauhes Haus imateremében kapott helyet. Húsz kisebb, piros és négy vastagabb, fehér gyertya volt rajta. A gyerekekkel mindennap új gyertyát gyújtottak meg: a pirosakat a hétköznapokon, a fehéreket pedig az adventi vasárnapokon – így mindig tudni lehetett, hogy hány nap van még karácsonyig. A koszorúnak volt egy másik nagy előnye is: a gyerekek megtanultak számolni a segítségével.
Wichern a naplójában ezt írta az első adventi koszorúról: „Minél több a fény, annál nagyobb az öröm a gyerekek szemében. Az egész éppúgy épült, mint az erő és öröm az Úrban."
A világ első adventi koszorúján még 24 gyertya égett – fotó: Shutterstock
A lelkész ötlete nemcsak a gyerekek körében aratott sikert, hanem lassan minden német háztartásban elterjedt. Mivel Wichern találmánya túl nagy volt – alig fért el egy nappaliban –, az évek során elkészült az adventi koszorú helytakarékos és kevésbé tűzveszélyes formája négy gyertyával, melyet ma is ismerünk. A koszorú alapjához fenyőágat csak az 1860-as évek óta használnak.
A templomokban 1925-től vált elfogadottá az adventi koszorú hagyománya: úgy tartják, ekkor lógott először koszorú a kölni katolikus templom mennyezetéről.
A 20. század elején pedig német bevándorlók magukkal vitték Amerikába is a hagyományt.
Az adventi koszorú szimbolikája
A kör alakú adventi koszorú formája a végtelenséget, a feltámadást és Isten szeretetét, az örökzöld fenyőág a megváltás ígéretét és az örökkévalóságot, a négy gyertya, illetve liturgikus színeik pedig a reményt (lila), a békét (lila), az örömöt (rózsaszín) és a szeretetet (lila) jelképezik.
A templomi koszorúkon sokszor egy ötödik, fehér gyertya is helyet kap Jézus születésének jelképeként, amit szenteste vagy karácsony napján szokás meggyújtani.
Forrás: noklapja.hu
Indexkép: Shutterstock
