Meleg június után forró július
A szésőségek váltakozása az időjárásunkban már megszokott, és hosszú távon, csak a helyzet romlására számíthatunk. Idén a meleg júniust még melegebb július követte. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 1–2, a keleti területeken 2–3 fokkal magasabb volt az utolsó 30 év átlagánál. A hónap mérsékelten meleg időjárással kezdődött ugyan, de utána egymást követték a hőhullámok, csak rövid időre és jelentéktelen mértékben csökkent átlag alá a hőmérséklet, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A júliusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2021-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása
A június utolsó napjait is jellemző hőség után július elejére egy hidegfront mérsékelte a meleget, de az átmeneti lehűlés után már az első hét utolsó napjaiban határozott melegedés kezdődött, melynek csúcspontja 8-án volt. Ezen a napon Adonyban (Fejér megye) 40,2 fokot mértek, ami nemcsak napi melegrekordot jelent, de egyúttal az idei nyár eddigi legmagasabb hőmérséklete, ami 0,2 C fokkal meghaladja a június 24-én Fülöpházán mért 40,0 C fokot.
Ekkor a Nyírség és a hegyvidéki területek kivételével az ország túlnyomó részén meghaladta a 35 fokot a hőmérséklet legmagasabb értéke, ahogy a térképen is látható.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2021. július 8-án – forrás: OMSZ
Hogyan hatott a növényekre a száraz, meleg idő?
A kalászosok és a repce aratásának – ami ekkor az ország északi felén zajlott nagyobb területen – kedvezett a száraz, meleg idő, a kapások és a többi növény fejlődését azonban egyre többfelé egyre erősebben akadályozta a hőstressz, illetve a szárazság, sokfelé „furulyázott” a kukorica, magassága nem egy helyen alig haladta meg a fél métert. Ugyanakkor változatlanul kedvező hatása volt a meleg, száraz időnek, hogy gátolta a gombabetegségek kialakulását, terjedését.
A 9-ére átvonult hidegfront pár fokos lehűlést hozott ugyan, de a hőmérséklet az átlag felett maradt, pár nap után ismét emelkedett, a hónap közepéig egy újabb – az előzőnél gyengébb és rövidebb – hőhullám alakult ki. A hónap harmadik hetében közelebb került a hőmérséklet az átlagos értékekhez, az utolsó héten azonban ismét tartósabb kánikula alakult ki.
Hatalmas szélsőségek a csapadékviszonyokban
A csapadékviszonyok meglehetősen ellentmondásosan alakultak, mind térben, mind időben igen szeszélyesen változtak júliusban. A hónap első hetében szinte egy csepp eső sem esett, száraz idő volt. A 9-én átvonuló hidegfrontot kísérő záporok, zivatarok hatására mérséklődött első alkalommal nagyobb területen, érzékelhető mértékben a szárazság. Ezt követően – a hónap középső heteiben – tartós szárazság nem volt az ország nagy részén, több alkalommal és több helyen előfordult csapadék.
A hónap utolsó harmadában volt ismét nagyobb területen, tartósabban száraz idő. Ennek megfelelően a csapadékösszeg országos átlagának görbéje a hónap közepén átmenetileg a sokévi átlag fölé emelkedett, a hónap végére azonban ismét az alá csökkent, ahogy a mellékelt grafikon mutatja.
A júliusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2021-ben
A csapadék túlnyomó része nem csendes eső, hanem záporok, zivatarok formájában esett, ami rendkívül szeszélyes területi változatosságot eredményezett.
Kis területen belül nagy különbségek adódtak a havi csapadék mennyiségében.
Erre jó példa a főváros környéke: a budai oldalon és északon 100 mm-t meghaladó mennyiség esett a hónap folyamán, ezzel szemben a város délkeleti határvidékén 40 mm-nél is kevesebbet regisztráltak, ami több mint 30 mm-rel kevesebb a sokévi átlagnál, míg a csapadékosabb északnyugati kerületekben több mint 40 mm volt a csapadéktöbblet az átlagos viszonyokhoz képest.
Ahogy a mellékelt térkép is mutatja, főleg a Kisalföldön, a főváros nyugati és északi környezetében, a Nyírségben, Baranya megyében esett nagyobb területen átlagosnál több csapadék, míg az ország nagyobb része lényegesen szárazabb volt annál.
A 2021. július 28-a előtti 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokévi átlagtól – forrás: OMSZ
Természetesen ez a hónap sem telt el felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel kísért heves zivatarok nélkül, ezek kisebb körzetekben jelentős károkat okoztak a szőlők, gyümölcsösök mellett a szántóföldi növények állományaiban is.
A talaj nedvességviszonyai kedvezően változtak
A talaj nedvességviszonyai a több-kevesebb csapadék hatására az ország nagy részén összességében kedvező irányban változtak júliusban. A nyár korábbi részének és a hónap elejének csapadékszegény időjárása következményeként a felső talajrétegek igen erősen kiszáradtak július első hetére. Az ország közel háromnegyed részén 30% alá csökkent a növények számára hozzáférhető nedvesség aránya a felső 20 cm-es rétegben, amit az alábbi térképen is láthatunk.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma július első hetében – forrás: OMSZ
Míg az aratásnak kedvezett a száraz idő, addig a kapásoknak és a többi erőteljes fejődési szakaszban lévő növénynek már nagy szüksége volt a csapadékra, amit sokfelé „furulyázó” kukoricaállományok is jeleztek. 8-a után egyre többfelé mérséklődött a szárazság, a hónap végére a mellékelt térkép tanúsága szerint az ország nagy részén 50% fölé emelkedett a nedvességtartalom a felső 20 cm-es rétegben.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma július vége felé – forrás: OMSZ
Bár a csapadékos időszakokban a párás, meleg levegő kedvezőbb körülményeket teremtett számos gombabetegség terjedésének, átmenetileg erősödött a fertőzési nyomás, a növényvédelmi munkákat tartósan esős, szeles idő nem akadályozta. Egyértelműen kedvező változás, hogy július végén a szárazság lényegesen kevesebb helyen hátráltatta a kapások és a többi növény fejlődését, mint a hónap első hetében.
