Az Agroinform Menőgazdászok Facebook-csoportban időről időre előkerül az a kérdés, hogy "miért nem esik eső, amikor vannak felhők?". Nos, alapvetően az időjárás alakulása egy rendkívül összetett folyamat, amelyben laikusként eligazodni nem egyszerű. Ebben a cikkünkben azt mutatjuk be, hogy milyen felhőkkel találkozhatunk általában, és "mit várhatunk" tőlük. Videós szemléltető anyagot is mutatunk, hogy könnyebben be lehessen azonosítani, mit is látunk az égen.

Hogyan képződnek a felhők?

Felhő akkor képződik, amikor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok (vulkáni hamu, por, sókristályok stb.) felületén indul meg. Kis méretű felhőelemek alakulnak ki, amelyek lehetnek akár folyékony vagy jégkristályok formájában szilárd halmazállapotban is. A felhőelemek tömege alkotja a felhőket, melyeknek különböző típusai vannak.

Ilyen felhőkkel találkozhatunk

A felhők osztályozására többféle módszer is rendelkezésre áll, most 10 felhőfajt (OMSZ), amelyekkel jó eséllyel mi is találkozhatunk, hacsak távolról is.

Pehelyfelhő: 5–13 km magasságban (azaz magas szintű) képződő, széttagolt felhő fehér, finom rostokból, amely jégkristályokból áll.

Bárányfelhő: szintén magas szintű felhő, amely fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában jelenik meg önárnyék nélkül, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesz fel.

Fátyolfehő: átlátszó, fehér színű felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben is eltakarhatja az eget.

Gomolyfelhő, párnafelhő: fehér, szürke szürke színű, vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal.

Lepelfelhő: szürkés-kékes felhőlepelként, amely részben és egészen is elboríthatja az eget. Lehetnek olyan részei, amelyek elég sűrűek ahhoz, hogy a Napot is elhomályosítja. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.

Réteges esőfelhő: gyakran igen sötét, szürke felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. Az ebből hulló csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A felhőréteg olyan vastag, hogy teljesen kitakarja a Napot.

Ezek a felhők találhatóak a légkör legalsó részein:

Gomolyos rétegfelhő: szürkés-fehéres árnyalatú felhőtakaró, amely szinte mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből épül fel.

Rétegfelhő: szürkés színű felhő, egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből.

Gomolyfelhő (Cumulus): Különálló felhők, általában sűrűk és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek. Nyári időszakban főként a nappali besugárzás hatására keletkeznek.

Zivatarfelhő: vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított, amely gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak ereszkednek alá, a csapadéka pedig mindig heves és záporszerű. Kialakulását mennydörgés és villámlás kíséri.

Milyen színűek a felhők?

A felhő színe elsősorban a kapott fény színétől függ. A Föld természetes fényforrása a Nap, amely „fehér" fényt ad. De nem mindig látjuk így. Ha a felhő vékony, átengedi a fény nagy részét, és fehérnek tűnik. Minél vastagabb a felhő, annál kevésbé jut át ​​a fény, és ezért egyre sötétebbnek tűnik. Egy magas zivatarfelhő már szinte fekete. Az esti órákban a narancsárgától a vörösön át a liláig szinte minden szín előfordulhat, melynek oka, hogy a kék fény levegőben erősebben nyelődik el, mint a hosszabb hullámú sugárzás, és így a Nap vöröses színnel búcsúzik.

Hogyan lesz sáros az eső?

Hazánkban is több alkalommal volt már példa arra, hogy sáros eső esett. Szakértők szerint várhatóan erre egyre többször lesz példa. Természetes jelenségről van szó, a szaharai homokot mintegy 5 millió éve viszi a szél. Jelenleg a kifújt por mennyisége évente meghaladja az 1 milliárd tonnát.

Egy magyar kutatás szerint elmúlt 10 évben több lett a sivatagi por Európában, Magyarországot évente akár 10-12-szer is elérik a szaharai porral telített légtömegek. Ezek gyakorisága és intenzitása az elmúlt évtizedben megnövekedett. A gyakoribbá válás hátterében a klímaváltozás áll. A globális felmelegedés az utóbbi 10-15 évben vált számottevővé, a mérsékelt övi ciklontevékenységért felelős magas légköri mozgások egyre fokozódó kilengése a sarkok melegedésének köszönhető.

Indexkép: Bagosi Sándor