Mi az a pentozánhatás?
Tápelemek közül a növények legnagyobb mennyiségben a szenet építik be szervezetükbe, ennek alapján elmondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb növényi tápelem. A lomb, a gyökér és a termés szárazanyag-tartalmának, ami fajonként kisebb mértékben eltérő (15–20%), 42-45%-át a szén (C) teszi ki. A növények a szenet döntő többségében a levegőből, szén-dioxid formájában a lombozat segítségével veszik fel, relatíve kevés a gyökéren keresztüli szénhasznosítás.
A növénytermesztés kapcsán, talajigény jellemzésekor, mindig kiemelésre kerül a szerves anyag szerepe, mivel a magas humusztartalom általában azonos a jó talajszerkezettel is. A nagy adagú szerves trágya mellett a talajba forgatott növényi részek, így a leszántott tarlómaradvány, mint ahogy az összegereblyézett őszi lomb beásása vagy a talajtakarásra használt szalma, faforgács, fűrészpor is növelheti a humusztartalmat, ami esetenként nemcsak szerkezetjavító, de jelentős mennyiségű tápanyagot is visszajuttat a talajba.
Bizonyos veszélyt is rejthet magában az így visszakerülő, sok cellulózét, azaz a szenet tartalmazó komposztálatlan szerves anyag!
Sok kerttulajdonos számára nem érthető, hogy a nagy tömegű őszi lombozattal beforgatott szerves anyag ellenére is tavasszal sárgák a növények levelei.
A növényi részek lebontását a szénhidrátbontó baktériumok végzik. Tevékenységük két lépésben történik: először nagy számban elszaporodnak, majd ezt követően kezdik bontani a növénymaradványokat, a cellulózt. A felszaporodásukhoz nitrogénre van szükség, ami ha nincs elegendő a talajban, elvonják a növény elől, saját maguk fehérjéinek építésére használják fel, ezzel nitrogénhiányt okoznak a növénynek. Csak ezt követően kezdik a cellulóztartalmú szerves anyagot bontani, így a nitrogént is a növény számára felvehető tápanyagokká átalakítani.
A baktériumok szaporodásához lekötött nitrogén hiányából kialakuló fejlődési zavart pentozánhatásnak, a leveleken jelentkező nitrogénhiány-klorózist a pentozánhatás tünetének nevezzük.
Ha a C/N arány nagyobb, mint 50, azaz a szén mennyisége több mint ötvenszerese a nitrogénnek, olyan esetben a cellulózbontó baktériumok felszaporodása indul meg, és ehhez a folyamathoz elvonják a talaj nitrogéntartalmának jelentős részét, kialakul a pentozánhatás. Minél tágabb a C/N arány, minél nagyobb a különbség a szén és a nitrogén között, annál súlyosabb hiány kialakulásával kell számolni. Ideálisnak a szénhez viszonyított nitrogén mennyiségét akkor nevezhetjük, ha 20-30/1 vagy e körüli érték közelében van.
A nitrogén lekötődése a magas alomtartalmú szerves trágyák használatából adódóan is (például sok szalma és alacsony vizelet és bélsár) bekövetkezhet. Ősszel a kertben lehullott és összegyűjtött száraz és komposztálatlan lomb beásása során is ez a jelenség játszódik le.
A rendszeresen érett komposzttal vagy műtrágyával is trágyázott, nitrogénnel jól ellátott talajokban csak ritkán alakul ki a pentozánhatás, ezek a cellulózét bontó baktériumok felszaporodásához elegendő ásványi nitrogént tartalmaznak.
Szántóföldi növénytermesztésben a pentozánjelenség a beszántott növényfajtól is függ. A gabonafélék betakarítása után, kisebb mértékben a kukorica leszántását követően, jelentős mennyiségű, magas cellulóztartalmú szármaradvány kerül a talajba. A pillangósok (lucerna, herefélék, csillagfürt, bükkönyfélék, szója, lencse, bab, borsó) köztudottan nitrogéngyűjtők, a magas fehérjetartalmukból adódóan egyébként is sok nitrogént tartalmaznak, leforgatásukat követően nem kell hiánnyal számolni. Ez utóbbi fajok esetében a C/N arány 10-25/1, ami kedvező (1. táblázat).
C:N arány és a pentozánhatás várható mértéke (Jócsik és Nagy nyomán)
|
Hogyan előzhető meg?
Amennyiben az említett okokból adódóan várható a pentozánjelenség kialakulása, úgy ősszel, a lomb és szármaradványok leforgatása alkalmával, nitrogénműtrágya-kiegészítéssel megelőzhető. Ennek mennyisége a bemunkált szár- és lombmennyiségtől függően 50-100 kg/ha (5-10 g/m2) N-hatóanyagnak megfelelő műtrágya.
Egyébként a nitrogénnek a gyökérzónából történő kimosódása miatt ősszel nitrogént nem használunk, a vetemények alá tavasszal és nyáron indító és fejtrágya formájában adjuk.
Indexkép: Shutterstock
