Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt, 2024. december 4. és 6. között Budapesten rendezték meg a "BIOEAST és azon túl: Partnerség a jövőért" ("BIOEAST and Beyond: Partnering for the Future") konferenciát, amely fókuszában többek között a Közép- és Kelet-Európa államainak regionális kutatási együttműködése és tudásmegosztása, a fenntartható talaj- és vízhasználat, az élelmiszer-ellátási láncok biztonsága, valamint a biomassza állt.
"BIOEAST és azon túl: Partnerség a jövőért" ("BIOEAST and Beyond: Partnering for the Future") konferencia – Fotó: Agroinform
A tudásalapú mezőgazdaságért, akvakultúráért és erdőgazdálkodásért a biomassza-alapú gazdaságban (a BIOEAST) kezdeményezés 11 EU-tagállam mezőgazdaságért, halászatért, valamint kutatásért és fejlesztésért felelős minisztereinek összefogásaként jött létre, hogy szakemberekkel együttműködve a térségben átfogó stratégiát dolgozzanak ki a jelen és a jövő kihívásaira, a klímaváltozás miatt megváltozott viszonyok kezelésére, és a fenntartható mezőgazdaság kialakítására.
"Az európai talajok több mint 60 százaléka nem egészséges. Legalább egy, de gyakran több talajromlási folyamat befolyásolja a talaj egészségét, termékenységét, termőképességét. Felismertük, hogy a probléma óriási, és elveszítjük az egyik legfontosabb és legértékesebb környezeti erőforrásunkat" – emelte ki dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének intézeti tanszékvezetője és a Magyar Talajtani Társaság elnöke.
Hangsúlyozta, hogy "ezt meg kell állítanunk és vissza kell fordítanunk a negatív folyamatokat. Ehhez rengeteg kutatásra van szükség."
Dr. Dobos Endre: Az európai talajok több mint 60 százaléka nem egészséges – Fotó: Agroinform
A résztvevők arról is beszéltek, hogy a növénytermesztés jelenlegi struktúrái nem fenntarthatók, mert minél több a növény és a termés, annál nagyobb a biomassza, annál nagyobb a párolgás, a vízszükséglet. Tehát a jelenlegi agráriumi modelleket újra kell gondolni, koncentrálni kell a talajok és a víz körforgásának regenerálódására, miközben az élelmiszertermelés mennyiségét ugyancsak szinten kell tartani.
Kiemelték, hogy a kelet-európai országok, köztük Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni országok nagy biomassza-potenciállal rendelkeznek. Ahhoz, hogy a térség ki tudja használni a lehetőségeit, szoros kapcsolatokra, hatékony együttműködésekre, innovációs kezdeményezésekre van szükség.
A konferencia december 5-ei napján kiemelt téma volt:
- Sokk és ellenállóképesség az európai mezőgazdasági rendszerekben.
- Közép- és Kelet-Európa államainak lehetséges szerepei az európai stratégiai autonómiában.
- Szén- és vízkörforgások – a talaj és az édesvizek közötti kapcsolat, valamint ezeknek a rendszereknek a határai.
- Táplálkozási és energiaciklusok – kapcsolat az élelmiszer-előállítás és a biotermelés között.
A panelbeszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy az élelmiszer-ellátás átalakulását kísérő kihívásokra globális, regionális és helyi szinten is meg kell találni a válaszokat, ugyanis csak ebben az esetben lehet fenntartani az élelmiszerbiztonságot. A fenntartható élelmiszer-ellátás érdekében minél előbb alkalmazni kell a technológiai fejlesztéseket és újításokat, ehhez pedig a budapesti rendezvény jelentős támogatást nyújt a kutatási és innovációs együttműködések erősítésével és a tapasztalatok megosztásával.
_fill_540x300_0.jpg)
