Hallottad már te is a mondást, miszerint minden szamár időjós? Habár ezen általában jót szoktunk nevetni, van azért valóságalapja is. Ugyanis jónéhány állat és növény képes előre jelezni nekünk, hogy milyen időjárás várható.
A mai napig bemondják például a hírekben, hogy az adott napon a medve kijött a barlangól vagy sem, illetve meglátta az árnyékát, vagy sem. De ne felejtsük el a béka és a létra esetét, amit szintén sokan alkalmaztak eső előrejelzés céljából. Nem is beszélve az ennél sokkal kellemetlenebb, "beépített" előrejelzőinkről, mint amilyen például egy fejfájás, vagy a hasogató derekunk lehet. Sőt, nagyon sok népi hagyomány segít bennünket az időjárásban történő eligazodásban. Azonban, ha ismerjük a jelbeszédüket, a növények is elárulják nekünk, hogy milyen időjárás várható! De ha gyors és pontos előrejelzést szeretnél, ne feledd az Agroinform.hu Időjárás rovatát sem!
Ezek a növények igazi meteorológusok!
Az időjárást előre jelző növények közül elsőként Itt van például a napraforgó, amelyik nem véletlenül kapta a nevét, hiszen együtt mozog a napsütéssel. De rajta kívül még számtalan olyan virág, cserje, vagy fa található, amelyik nagyon érzékeny a változásokra, így szinte előre tudja, milyen idő várható.
Nem csak az állatok, de bizonyos növények is kiválóan jelzik előre, hogy milyen időjárásra számíthatunk - tudjuk meg a turistamagazin.hu cikkéből. Akik tehát szeretik a növényeket, könnyen felfigyelhetnek egy-egy növény időjárást előre jelző képességére.
A százszorszépet érdemes megfigyelni, hiszen előre jelzi, ha esik az eső. Fotó: Shutterstock
A leggyakrabban növények által megjósolt időjárás a napos idő, az esős idő és a hideg éjszaka. Annak ellenére, hogy azt gondolnánk, a növények mindig ugyanott maradnak, ahová ültettük, vetettük őket, ráadásul mozdulatlanul, ez nem teljesen így van.
A növények legfontosabb célja az, hogy megteremtsék a lehető legjobb körülményeket a szaporodásukhoz. Éppen ezért nagyon sok növény, amikor eső várható, becsukva óvja az összetapadástól a virágzatában található virágport, a magvait, vagy éppen az értékes nektárját. Amint az eső eláll és újra napsütés van, a virágzatuk is kinyílik.
1. A Bükki Nemzeti Park védett címernövényét, az Alföldön is sűrűn előforduló, szúrós szártalan bábakalácsot nem véletlenül nevezi a népnyelv „időjárásbogáncsnak". Régebben a bejárati ajtóra akasztották eső-előrejelző képessége miatt.
2. A körömvirág és más fészekvirágzattal rendelkező növények, mint például a pongyolapitypang, a százszorszép, vagy a bakszakáll, szintén becsukják fészekvirágzatukat, ha beborul az ég. De hasonlóképpen tesz a vérehulló fecskefű, a szöszös ökörfarkkóró és a tyúkhúr is.
3. Esős időben szintén bezárja virágzatát a tulipán, a hóvirág és a leánykökörcsin, továbbá rossz időt jósolt a néphiedelem, ha lehajtja a fejét a tavaszi hérics, a terebélyes harangvirág vagy a réti boglárka.
4. De vannak olyan növények is, amelyek vágynak az esőre, és így jelzik annak eljövetelét is. A mohák, a zuzmók, a mocsári gólyahír, a borostyánlevelű veronika és a közönséges gyíkfű előszeretettel indítja útnak magvait az esőcseppekkel.
5. Az erdőt járva is találkozhatunk meteorológus növényekkel. Az erdei- és a lucfenyők tobozpikkelyei például nyitva vannak és megduzzadnak, ha száraz és meleg az idő, a nedves levegő érkezésével pedig összehúzódva bezáródnak.
6. Szintén esőt jelez, ha kiegyenesednek a muskátli érett termésének kicsiny és vékony pelyvaszárai. A pelyvaszárak vízfelvevő képessége miatt a növény a levegő megnövekedő páratartalmából már pár órával előre jelzi, hogy esni fog.
7. Az árvalányhaj alsó része bekunkorodik száraz, napos időben, míg nedves, esős idő hatására kiegyenesedik.
8. A jerikói rózsa felnyílása is esőt jelez. A jerikói rózsát már az ősi Egyiptomban is a feltámadás szimbólumának tekintették, mert hiába száradt el a növény, ha megnövekszik a levegő páratartalma, ismét életre kel, sőt, akár új gyökeret is képes növeszteni.
Ahány növény, annyi reakció
Az eső érkezését nem csak a növények és az állatok megfigyelésével tudhatjuk meg időben. Régen például úgy vélték, ha eső lesz, az üres hordó dugója beszorul, vagy feszül az ablakráma. Ennek az oka, hogy a páradús levegő megdagasztja a fát. De szintén eső-előrejelzőként használták, ha a megnövekedett légnedvességnek köszönhetően a lenből készült harangkötél megkeményedett.
Az időjárás megismerésével kapcsolatban az is sokat segíthet, ha ismerjük a különböző növények igényeit. Vannak olyan virágok például, amelyek a kora hajnali órákban szeretnek inkább kinyílni, míg mások, mint például a margaréta, inkább a délelőtti órákban. A pongyolapitypang már kora délután bezárja a virágait, míg a pipacsok csak a késő délutáni órákban csukódnak be. Ennek az oka, hogy próbálnak olyan időintervallumot keresni, amikor hozzájuk is eljuthatnak az őket beporzó rovarok.
Ha minden növény egyszerre nyílna, a rovarok nem győznék beporozni azokat. Így viszont a rovarok is tudják, mikor melyik növényt érdemes meglátogatni. Ha tehát ismerjük ezeket a növényeket, máris hírt kapunk az időjárásról, ha azt látjuk, a megszokottól eltérően viselkednek.
A rózsák többsége, a pitypang, valamint az apró szulák is bezárja szirmait, ha eső közeleg - tudjuk meg a vm-magazin.hu cikkéből. De a tavirózsák is árulkodnak. Általában reggel 8 óra körül nyílnak, és este 20 óra körül csukódnak, majd a zárt virág kissé a víz alá merülve éjszakázik, hiszen a víz lassabban hűl le a levegőnél. Kivéve, ha eső várható, mert ekkor reggel nem jönnek elő a virágok.
A pipacsot érdemes megfigyelni, hiszen előre tudjuk, mikor változik az időjárás. Fotó: Shutterstock
A madársóskafélék leveleiket éjszakára összecsomagolják, így napközben leginkább a négylevelű lóheréhez hasonlítanak, estére pedig a levélnyélhez simulva térnek nyugovóra. Ha reggel nem simulnak ki, az azt jelzi, hogy az időjárás hamarosan megváltozik, hiszen azért zárják össze a virágjukat, hogy az az eső hatására nehogy megsérülhessen.
De a haszonnövények is elárulhatják, milyen időjárás vár ránk. Régi népi megfigyelés az is, hogy ha a vöröshagymának vékony a héja, akkor enyhe, ha pedig vastag és durva, akkor hideg tél várható.
A vadgesztenye akár 1-2 nappal, a juhar pedig akár 3-4 nappal az eső eleredte előtt elkezd könnyezni. De a százszorszépek viselkedése is előre jelzi az időjárás változását. Ez a kis virág nedvességet pumpál a külső szirmaiba, amikor a légnyomás csökken, mely szirmok kitágulnak és bezárják a virágot, amikor esős idő várható.
De sok egyéb növény is bezárja a virágát, amikor esőre számít. Ilyen például a közönséges gyermekláncfű, és a tyúkhúr is.
A villámcsapástól is megvédhetnek ezek a növények
Vannak olyan növények is, amelyek a megfigyelések szerint akár még a mennydörgést is kivédhetik. Az Alföld egyik gyakori növénye, a mézgás éger az egyik legérzékenyebb a villámcsapásra. A fekete éger speciális gyökerei egyenesen a talajvízbe nőnek, így a villám kiváló "földelésre" lelhet az esetükben
A kövi rózsa és a pipacs gyakran nő köveken, így akár az elpusztított területeken is képesek életre kelni. Így ott is, ahol korábban harcok folytak, hamarosan virágzó pipacsmezők díszítették a tájat. Ezért is lett a vörös pipacs a háborúkban elesettek szimbóluma.
De az orgona is nagyon jó problémamegoldó. Mivel esőben nem lehetne beporozni, a szokásosnál korábban nyitnak, majd újra bezárnak, ha esik az eső. Ezt akár többször is megteszik egy napon belül. A tarka levelű babérsom pedig lelógatja a leveleit, amikor fagy, de azonnal megváltozik, ha a hőmérséklet 0 Celsius-fok fölé emelkedik.
A megfigyelések szerint, ha a fák és a növények korán virágoznak, az szép nyarat jelez, és ha már májusban illatos a kamilla, szintén meleg nyár jön. Ne felejtsük hát el természetes segítőinket, és kérjük ki az ő véleményüket arról, milyen idő várható.
