Az, hogy mennyi hó fog esni az előttünk álló tél folyamán nagyon sokakat érdekel. Érdekli a téli sportok szerelmeseit, a fehér karácsonyra vágyókat éppúgy, mint a visszafordíthatatlan környezetkárosodások miatt a Föld sorsáért aggódókat is.
A 2023-as év már januártól a melegrekordok sorozatos megdöntését hozta, így az ősz beköszöntével joggal merül fel a kérdés, vajon lesz-e igazi tél és tartós hóesés?
A mérsékelt vagy erős El Niño szezon 2024 februárjáig folytatódni fog – fotó: pixabay.com
Havazás biztos lesz, de területenként eltér a mennyisége
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) júliusban hivatalosan is megerősítette az El Niño időjárási jelenség visszatérését. Az előrejelzések szerint 95 százalék az esélye annak, hogy ez a mérsékelt vagy erős El Niño szezon 2024 februárjáig folytatódni fog, aminek a hatásait igencsak nehéz pontosan meghatározni. A szakemberek szerint:
- decemberben egy Európa nagy részét érintő délnyugati áramlás következtében az északi tájakon kívül jelentősebb havazásra nem számíthatunk
- 2024-es év első hónapjában már egészen más kép körvonalazódik: ha nem is nagy mennyiségű és heves, de már említésre méltó hóesésre készülhet egész Közép-Európa. Főként Franciaország keleti szélétől felénk várható némi hóesés – a hazánkra hullónál több hóra a térségben csak Ausztria hegyein és a Balkánon kell készülni
- februárban még a januárinál is szélesebb körben lesz hóesés a kontinensünkön, de az előző hónapihoz képest enyhébb havazással számolnak. Hazánkat és Közép-Európát jóval kevesebb hó borítja majd, míg Franciaországban a hóhatár vonala nyugatabbra húzódik. Havazás tekintetében Svájc és Norvégia déli részé viszi majd a prímet.
Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok éves száma
Ez a csökkenés az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra – írta a masfelfok.hu
Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése szerint az összes havas napok számában a legnagyobb csökkenés éppen az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.
Mint írják, ha az eddigi mértékben folytatjuk a légkör üvegházgázokkal való telítését, és a pesszimista forgatókönyv érvényesül, akkor a század végére kétharmaddal csökkenhet, és évi 5 nap alá mehet országos átlagban a havas napok száma. Ez azt is jelentheti a területi eloszlás változékonysága miatt, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás.
1981-től nézve az adatokat, a legtöbb nagy havazás 1999-ben fordult elő, ami országos átlagban több mint 3 nap. Területi eloszlás szempontjából a 10 centimétert meghaladó havazások leginkább az ország délnyugati-nyugati részén fordultak elő.
