27 és mínusz 7 fokot is mértek idén októberben

Az átlagosnál kissé enyhébb szeptembert meglehetősen hideg október követte. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 1-2 C-fokkal alacsonyabb volt a sokévi átlagnál, csupán az Alpokalján és a Kisalföldön közelítette meg azt.

A hónap utolsó hetében az időjárást meghatározó anticiklon kedvezett az erős éjszakai lehűlésnek, sokfelé voltak fagyosak a hajnalok, napközben azonban dinamikusan – nem ritkán közel 15 fokkal –  emelkedett a hőmérséklet kora délutánig, amit a mellékelt grafikon is tükröz.

Az októberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2021-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása.

A meleg csúcspontján, 4-én és 5-én az ország jelentős részén – az Északi-középhegység és a Nyírség kivételével – 25 C-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, néhol a 27 fokot is meghaladta. A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet, az október 4-én a Vas megyei Sárváron regisztrált 27,9 fok azonban több mint 2 C-fokkal alacsonyabb az ahhoz a naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál (30,0 C fok, amit 1985-ben mértek, Bácsalmáson).

A meleg, napos, száraz idő kedvezett a kapás növények betakarításának, a késői érésű szőlőfajták, gyümölcsök szüretelésének, és segítette a repce fejlődését és az őszi kalászosok vetését is.

A legmelegebb napokat 6-án erős lehűlés követte, akkor a dél körüli órákban sokfelé – főként a Duna–Tisza közén és a Kisalföldön – több mint 10 fokkal hidegebb idő volt, mint az előző napon, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk.

Hőmérséklet.változás 2021. szeptember 6-ra – forrás: OMSZ

A lehűlés főként 15-én hozott sokfelé fagyokat, de a hónap leghidegebb éjszakái mégsem ekkor, hanem az utolsó héten voltak. Akkor az ország nagy részén fagypont alá csökkent hajnalra a hőmérséklet, fagymentes területek főleg a Kisalföldön és a főváros környékén, illetve a hegyekben fordultak elő, amit a 3. ábrán bemutatott térkép is jól szemléltet.

A legerősebb lehűlés idején, 25-én hajnalban az Alföld nagy részén és a Dunántúl déli területein is sokfelé -3 C-fok alá csökkent a hőmérséklet, a Nógrád megyei Zabarban -7,0 fokig hűlt a levegő, ami 3 C-fokkal haladja meg az ehhez a naphoz tartozó legalacsonyabb értéket, a 1997-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fügödön mért -10,0 C-fokot.

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2021. október 25-én – forrás: OMSZ

Csapadék

A szeptemberhez hasonlóan legtöbb helyen igen száraz volt az október is. Az ország területének jó kétharmadán 20–40 mm-rel kevesebb csapadékot regisztráltak a sokévi átlagnál. A hónap elejének száraz időjárása után a 6-án átvonult, markáns hidegfront főleg a nyugati területeken hozott jelentős mennyiségű csapadékot. Később is volt kisebb-nagyobb eső az ország egyes részein, de nagy területen, kiadós mennyiség nem esett.

A hónap utolsó hetében alapvetően anticiklonális hatások alakították az időjárást, ami országszerte száraz időt eredményezett, ahogy a mellékelt grafikonon is látható.

Az októberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2021-ben

Ebben a hónapban is igen nagyok voltak a területi eltérések a csapadékbevétel tekintetében. Míg a Nyírségben és Zemplénben sokfelé csak 1–2 mm esett, addig a Dunántúl déli részén nagy területen 50 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak. Mivel a hónap második fele volt a szárazabb, ezek a különbségek már az első hetekben kialakultak, ahogy az alábbi térképen is látható.

Az október 13-át megelőző 10 nap csapadékösszege mm-ben – forrás: OMSZ

A csapadékbevételben mutatkozó óriási különbségek természetes módon megjelentek a talaj nedvességviszonyainak alakulásában: a Dunántúl nagy részén emelkedett, míg az Alföldön legtöbb helyen csökkent a felső talajrétegek víztartalma.

Szeptember végén, október elején a Dunántúlon csak a Balaton környékén voltak olyan területek, ahol 40% alatt volt a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma, az Alföld több mint felén ugyanakkor már ez volt a jellemző, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptember végén, október elején – forrás: OMSZ

Október második felére a Dunántúl túlnyomó részén 50%, sőt közel felén 70% fölé emelkedett ennek a rétegnek a nedvességtartalma, míg az Alföldön nagy területen 30% alá csökkent, amit a mellékelt térkép is mutat.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma október vége felé – forrás: OMSZ

Az aktuális, őszi munkákat tartósan nem akadályozta az időjárás októberben, az őszi vetéseknek többnyire kedvezett, a szárazság főleg a Tiszántúlon és az Alföld északi részein okozott gondot.