Kalifornia és Nevada határán található a Halál völgye – vagyis a Death Valley – ami a maga 14000 négyzetkilométeres területével meg is szerezte az USA legnagyobb nemzeti parkja címét. A névválasztás nem véletlen, hiszen itt minden a túlélésről szól.
Kalifornia és Nevada határán található a Halál völgye – vagyis a Death Valley – fotó: pixabay.com
Sokszor emelkedik a hőmérséklet 50 fok fölé
A Death Valley a legszárazabb és legforróbb amerikai nemzeti park, egyben a Föld egyik legforróbb területe, száraz és sivatagos. Ebben a hegyekkel körülvett óriási természetes "kemencében" az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 mm és sokszor emelkedik a hőmérséklet 50 fok fölé, próbára téve ezzel mindenkit.
A barátságtalanul forró időjárás ellenére a terület sokféle állat és növény otthona, ezernél is több növényfaj honos a Nemzeti Parkban; ezek közül huszonegyet (mint például a kék virágú halálvölgy zsályát) sehol másutt nem lehet megtalálni. Ez a sokszínűség annak köszönhető, hogy a parkban háromféle élőhely is megtalálható: a sivatagi, az erdei és az alpesi.
Minden idők legforróbb éjfélét itt rögzítették
Az IFLScience számolt be arról, hogy július 4-én dokumentálták a Föld eddigi legmelegebb napját, július 17-én pedig a történelem legforróbb éjfélét. A Halál-völgyben 48,9 Celsius-fokot rögzítettek éjfél körül.
Az idők során már több hőmérsékleti rekord is született ezen a területen: 1913. június 10-én például 56,7 Celsius-fokot mutatott itt a hőmérő.
A mostani, megdöbbentő értéket éjfél és 1 óra között mérte egy, a Badwater-medencében található állomás. Az adatokat ugyan még meg kell erősíteni, de Jeff Mastersnek, a Yale Climate Connections meteorológusának semmi kétsége az új csúcs felől.
A közelmúltban kezdődött el az El Niño időszaka, a ciklusonként ismétlődő éghajlati jelenség, ami globálisan nézve melegebb időjáráshoz vezet. Könnyen előfordulhat, hogy ez a klímaváltozással kombinálva újabb rekordokat eredményezhet.
A barátságtalanul forró időjárás ellenére a terület sokféle állat és növény otthona – fotó: pixabay.com
Világrekord: a mérések kezdete óta július 3. volt eddig a legforróbb nap a világon
Július 3. volt az eddigi legforróbb nap a világon a mérések kezdete óta az amerikai meteorológiai szolgálat egyik intézményének adatai szerint – írja az MTI.
Az amerikai országos környezeti előrejelzési központ (National Centers for Environmental Prediction) adatai alapján a globális átlaghőmérséklet július 3-án elérte a 17,01 Celsius-fokot, ami meghaladja a 2016. augusztusában mért 16,92 fokot.
Az Egyesült Államok déli része hetek óta úgynevezett hőkupola alatt szenved, Kínában 35 fok fölötti nappali hőmérsékleteket mérnek, Észak-Afrikában a forróság megközelítette az 50 fokot. A Déli-sarkvidéken, ahol most tél van, új melegrekord született: a Galindez-szigeti ukrán Verandszkij antarktiszi kutatóállomás munkatársai 8,7 fokot mértek.
A tudósok szerint a rekordok a klímaváltozás és az El Nino légköri jelenség erősödésének számlájára írhatók.
Sajnos úgy tűnik, ez csak az első az új rekordok sorában idén, mivel a növekvő szén-dioxid-kibocsátás és az erősödő El Nino újabb magasságokba löki a hőmérsékletet
– írta közleményében Zeke Hausfather, az amerikai Berkeley Earth kutatóintézet tudósa.
2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot – fotó: pixabay.com
Több milliárd ember lakhelye válhat élhetetlenné
Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné egy friss tanulmány szerint.
2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot, ennek következtében pedig akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé a tudósok szerint. Az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lehetnek a hőhullámok és a szárazságok.
Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, akkor 400 millióra lehetne csökkenteni az érintettek számát.
A legsúlyosabb változásokkal India, illetve Nigéria szembesülne. A szélsőséges hőhullámoktól India lakossága már most is szenved, egy tanulmány szerint 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint egyharmada az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.
A kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés költségeit általában pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is óriásiak. Lenton elmondta: ez az első olyan tanulmány, amelyben igyekeztek minden embert egyenlően fontosnak tekinteni.
Nőhet a halálozási ráta
A kínai Nankingi Egyetem munkatársa, Csi Hszu kiemelte: az emelkedő hőmérséklet miatt nőhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a tanulási képesség, a termésátlag, a kognitív teljesítmény, a felmelegedés negatív hatást gyakorolhat a gyermekvárás időszakára, valamint növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.
A Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt is megjegyezték, hogy korábban az emberi civilizáció a 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb volt a halálozási ráta, és alacsonyabb a termésátlag, valamint a gazdasági növekedés.
A kutatók számításai szerint ha tovább folytatódika felmelegedés, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen" kívülre.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
