Június hónap időjárása

Ez rendszerint teljesül is, hiszen gyakori, hogy ebben az időszakban az óceán felől nedvesebb, bőséges csapadékot adó légtömegek áramlanak a Kárpát-medence térségébe, így hazánkban is csapadékos időszakra számíthatunk.

A hónap legtöbbször nyárias jelleget mutat, ami a hosszú nappalokban, a magas napállásban nyilvánul meg. A sűrűn megnövekvő felhőzet és a nyomában járó kiadósabb, néha több napig is tartó csapadékhullás miatt azonban gyakran hűvösnek érezzük. Az utóbbi évtizedben több alkalommal előfordult, hogy száraz és forró júniusban volt részünk. A sokéves átlag alapján ez a leghűvösebb nyári hónapunk.

A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 17 °C-ról kezdetben lassan, majd a hónap közepétől intenzívebben emelkedik a hónap végéig, amikor is eléri a 19-20 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése nem mentes azonban kisebb nagyobb ingadozásoktól, gyakoriak a különböző hőmérsékletű, hűvösebb illetve melegebb légtömegek érkezése.

A maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 23 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén nem ritkák a 26 °C-ot meghaladó értékek sem.

A minimum hőmérsékletek 11 és 14 fok között alakulnak. A hónap utolsó harmadában megfigyelhető intenzív felmelegedés elsősorban a maximum hőmérsékletek határozott növekedésének köszönhető.

A nappalok hosszabbodása tovább folytatódik 14,5 óráról 16 órára nő a nappalhossz. Június 22-én a nyári napforduló idején fordul elő a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka. Ettől kezdődően, igen lassan, de rövidülnek a nappalok.

A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken 260-270 óra közötti. A napsütéses órák napi összege nem sokat változik a hónap folyamán. 7 órás napfénytartamokra számíthatunk nedvesebb, illetve 10 órás napsütésre szárazabb időszakokban.

A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 6-án, 17-18 között valamint 29-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 6,5-7,5 óra közötti.

A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 50-55%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában ebben a hónapban a legnagyobb, 60-80 mm közötti csapadékösszegre lehet számítani a hónap során. A magas hőmérséklet miatt, nagy a levegő labilitása, így legintenzívebb, leghevesebb záporok és zivatarok is ebben az időszakban alakulnak ki. 1954 május 9-én a Komárom megyei Dad községben 260 mm-nyi eső hullott egyetlen nap leforgása alatt.Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély.

Átlagosan 10-12 csapadékos nap fordul elő júniusban. De, 1980-ben 19 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1974-ben,1991-ben illetve 1996-ban csak 4 csapadékos nap volt.

Legnagyobb valószínűséggel 4-én, 7-én, 14-én, 15-én, 17-én számíthatunk csapadékra. Június 23-án, és 26-án csekély a csapadék hullásának esélye. 1918 június 18-án országos havazás volt. Ez a legkésőbbi amit hazánkban feljegyeztek.

A sokéves átlag alapján nagyobb mennyiségű csapadékra 6-án 10-én és 19-én számíthatunk. A havi párolgás általában  meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, 110-120 mm a párolgás mennyisége. A talaj  kiszáradása a bőségesebb csapadékú években is tovább folytatódik.

Négy alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészlet növelő csapadékra a hónap során. 1974-ben 9, míg 1962-ben, 1968-ban, 1976-ban, 1991-ben és 1996-ban egyetlen ilyen csapadékú nap fordult elő.A szárazság jelentkezésének valószínűsége, a gyakori óceán felőli légáramlás miatt csekély. Maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1991-ben 19, míg 1971-ben maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus, azaz minden negyedik napon hullott valamennyi csapadék.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán jelentős ingadozásokat mutat. Ez is jól jelzi a gyakori és jelentős nedvességkülönbségű levegőtömegek érkezését. Átlagos értéke síkvidéki területeken 55-60% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 7-én, 14-én, 25-én illetve 30-án számíthatunk.    Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival, csapadékhulláskor ugyanis jelentősen megnő a levegő telítettségi aránya.