A rendkívül enyhe, gyakran kifejezetten tavaszias február után az első tavaszi hónap összességében az átlagosnál hidegebb volt, annak ellenére, hogy az utolsó héten néha kora nyáriasan meleg időben volt részünk.
A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 1-2 C-fokkal maradt a sokévi átlag alatt, így sokfelé, főleg a Duna-Tisza közén – rendkívüli módon – a március hidegebb volt a februárnál. Átlagos vagy annál kissé enyhébb területek főleg északkeleten fordultak elő, ahogy az alábbi térképen látható.
A márciusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben – forrás: OMSZ
Március első két dekádját telet idéző hideg jellemezte, fagyos éjszakákkal, csak 15-e körül volt átmeneti melegedés. A utolsó dekád jelentős fordulatot, dinamikus, erős melegedést, néhány napon kifejezetten nyárias időjárást hozott. 20-a és 24-e között átlagosan több mint 10 fokkal lettek melegebbek a nappalok, az éjszakai lehűlés, a hajnali fagyok azonban lassabban mérséklődtek, amit a mellékelt grafikon is jól mutat.
A márciusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: Meteoplaza
Szélsőségesen nagy volt a napi hőingás, a nem egy helyen kemény hajnali fagyokat kora délután nyárias meleg követte. 24-én hajnalban Szécsényben -7,5 C-fokig csökkent, ugyanott kora délutánra 23,6 C-fokig, tehát 31,1 C-fokkal emelkedett a hőmérséklet.
Ilyen mértékű hőmérséklet-változást Magyarországon eddig még nem regisztráltak, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában az eddigi legnagyobb napi ingás a 1956. február 18-i 30,7 C-fok. A havi hőingás az ország területén ebben az évben 38,5 C-fok volt.
29-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán, akkor a Vas megyei Góron 24,2 C-fokot regisztráltak kora délután, ami kevesebb mint 2 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1989. március 29-én, Marcaliban rögzített 26,0 C-foknál. Az enyhe, szinte kora nyárias időben a növények életfolyamatai egyre nagyobb területen beindultak, felgyorsultak.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. március 29-én – forrás: Meteoplaza
Legtöbb helyen 12-én volt a legerősebb lehűlés, akkor többfelé -10 fok alá csökkent a hőmérséklet, ahogy a 4. ábrán látható térkép is mutatja.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. március 12-én – forrás: Meteoplaza
A legalacsonyabb értéket ezen a napon a Nógrád megyei Zabarban mérték. Az akkor és ott regisztrált -14,3 C-fok több mint 1 C fokkal alacsonyabb a februári hőmérsékleti minimumnál, az ugyancsak Zabarban február 13-án mért 13,2 C-foknál, tehát márciusban keményebb fagyok voltak, mint februárban.
A tél nagy területen, komolyabb fagykárokat nem okozott, az első tavaszi hónap azonban a kemény éjszakai fagyokkal, szélsőséges hőingással sokfelé meggyötörte a korai virágzású gyümölcsfákat.
Az igen száraz január és február után az első tavaszi hónap is tartós szárazságot hozott. A hónap nagy részén anticiklonok alakították az időjárást, ezért kiadós eső vagy havazás nem volt. A hónap közepén egy ciklon hatására főleg a keleti, északkeleti területeken volt csapadék, legtöbb helyen csak pár mm esett, utána ismét hosszú szárazság következett, ahogy a mellékelt grafikon mutatja.
A márciusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sok évi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben – forrás: Meteoplaza
Az őszi káposztarepce sokfelé nagyon rossz állapotba került, az őszi árpa, őszi búza is nagyon megsínylette az aszályos időjárást. A zöldségtermesztőknek is nagy gondot jelentett a száraz talaj, a hagymafélék, sárgarépa, petrezselyem vetése kockázatos volt, ahol nem volt lehetőség öntözésre, ott a kelés elhúzódott. A kiszórt műtrágya talajba kerüléséhez is hiányzott az eső.
Szerencsére a hónap végén egy markáns mediterrán ciklon érkezett, ami véget vetett a hosszan tartó csapadékínségnek. 31-én az ország háromnegyed részén 10 mm-nél több esett, délnyugaton és északkeleten sokfelé 30, helyenként (pl. Miskolc környékén) 40 mm-nél is többet regisztráltak, csak a Tiszántúl déli részén maradt 5 mm alatt a napi csapadék összege, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk.
A március 31-én leesett csapadékmennyiség mm-ben – forrás: MeteoPlaza
A hónap nagy részén azonban erőteljesen kiszáradt a talajfelszín, sokfelé porzott a föld a gépek után, száraz talajba kerültek az elvetett magok. A legszárazabb területek a a Duna–Tisza közén voltak, ahogy 10 cm-es mélységre vonatkozó tajnedvesség adatok is mutatják. A 31-én kezdődött esős időszak hatására azonban a talajnedvesség növekedése beindult, a csapadék túlnyomó része csendes eső formájában esett, ezért szinte minden csepp a földbe szivárgott.
A talajnedvesség értékei (%) a 10 cm-es mélységben március végén – forrás: Meteoplaza
A mélyebb, 50 cm alatti rétegekben nem változott számottevően a nedvességtartalom. A felső 1 m-es talajréteg becsült vízhiánya az ország területének több mint kétharmadán továbbra is meghaladja az 50 mm-t. Ezeken a területeken a tavasz további részében az átlagosnál nagyobb csapadékra lenne szükség a növények többségének biztonságos fejlődéséhez.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya március végén mm-ben – forrás: OMSZ
Mindent összevetve megállapítható, hogy a márciusi időjárás leginkább és legnagyobb területen az őszi vetések fejlődését akadályozta, késleltette a kertészetekben a tavaszi vetést, a hideg idő, az erős éjszakai fagyok pedig károkat okozhattak a gyümölcsösökben.
Ugyanakkor a hónap végén kezdődött csapadékos időszak véget vetett a szárazságnak, nedvességhez jutottak a szomjazó növények, ezért április elején, a lehűlést követő melegedéssel robbanásszerű növényfejlődés várható.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)