Mit jelent a tápelemfelvételi dinamikához igazított tápanyag-kijuttatás napraforgóban? – Heti Körkérdés Extra

A tápanyagellátás szempontjából a legkritikusabb fázis, amikor a növény vegetatív szakaszból generatívba vált. A napraforgó esetében határozottan elválik egymástól ez a két szakasz. A szakértők elmondják, hogy melyek az intenzív tápanyagfelvételi időszakoknak megfelelő kijuttatás legfontosabb tudnivalói.

A válaszokért kattintson a fotóra!

Tóth Milena

szaktanácsadó

Yara Hungária Kft.

A növények intenzív tápanyagfelvételi időszakához időzített tápanyag-kijuttatás többnyire csak elméletben valósulhat meg. Ennek több oka is van. A tápanyag arányok- és -igények a növények növekedésével és fejlődésével a csírázástól az érésig folyamatosan változnak. Ezeket egy-két kezeléssel csak megközelítőleg lehet lekövetni és kielégíteni. Másrészt az alap- és fejtrágyázás kivételével a lombtrágyázást nem feltétlenül a növény igényeihez időzítik a gazdák, hanem a növényvédő szeres kezelésekhez. A helyzetet még tovább bonyolítja az időjáráshoz (túl meleg, túl hideg, csapadékos, aszályos stb.) és a gépi lehetőségekhez való alkalmazkodás.

1. ábra Napraforgó tápelemfelvételi dinamikája

A napraforgónál a kezdeti fejlődéshez szükséges tápanyagokat az alaptrágya biztosítja. Az első kritikus időszak a keléstől a 6 leveles korig tart. Célszerű jó minőségű, vízoldékony, káliumtúlsúlyos komplex alaptrágyát választani az intenzív gyökérfejlődés és a levélképzés biztosításához.

A napraforgó kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a tápanyagokhoz és a vízhez való hozzáférést a mélyebb talajrétegekből. A számszerűsített tápanyag-szaktanácshoz tisztában kell lenni a talaj tulajdonságaival, a fajták igényével, a növénysűrűséggel, a tervezett hozammal, és az előveteménnyel. A tápanyagfelvételi dinamika ábráján látható, hogy a virágzás kezdetére a növény a tápanyagigény 60–70 %-át felveszi, így kulcsfontosságú a korai szakaszban az tápelemek rendelkezésre állása.

A második fontos szakasz a 8–10 leveles állapot után a csillagbimbós állapotig (R1) tart. Ekkor lezárul a tányérkezdemény differenciálódása és megkezdődik a virágkezdemények kialakulása, eldől a végleges virágszám és tányér átmérője. Ezt az időszakot fokozott tápanyagfelvétel és érzékeny reagálás a tápelem- és csapadékhiányra jellemzi. A termés szempontjából meghatározó a sok, nagy, egészséges lombozat, mert ezek biztosítják a generatív részek tápanyagellátását. Ennek támogatására komplex, növényspecifikus, nagy hatóanyagtartalmú és hatástartammal bíró lombtrágyát javaslunk (YaraVita Brassitrel Pro).

Agrotechnikailag az utolsó beavatkozási lehetőség a virágzás előtti állapot, amikor a bórpótlás (YaraVita Bortrac) kerülhet előtérbe.

A bór kijuttatását meg kell osztani, mivel a bór csak a xilemen, azaz a transzspirációs árammal kerül a növénybe. Ez azt jelenti, hogy a kezelt levelekről az újonnan növekvő levelek szintjére történő újraelosztás nem lehetséges. Az ideális, ha hektáronként kétszer permetezünk ki 100–150 gramm bórt.

Alapvetően elmondhatjuk, hogy mint minden termesztett növénynél a tápanyagellátás szempontjából legkritikusabb fázis az, amikor a növény vegetatív szakaszból generatívba vált. Ekkor alakulnak ki azok a terméselemek, melyek alapvetően eldöntik a termés mennyiségét. A második kezelés a virágzás előtti szakaszban történhet, amikor a virágzást, a termékenyülést, a termés asszimilátákkal való ellátását és a minőséget támogathatjuk.

Szeleczki Attila,

fejlesztőmérnök,

Syngenta Kft.

A napraforgó kifejezetten az az olajipari növényünk, ahol határozottan elválik egymástól a vegetatív és generatív szakasz. A két stádiumban, akár két biológiai tananyagban, a növekedés és a szaporodás biológiája váltja egymást. A repce esetében - szintén olajos és kétszikű, főgyökeres növény - ha jó az évjárat, ezek egyszerre zajlanak. Ez jó a repcénél, mert ha több az elágazás, akkor több lesz a becő is, ami jó esetben többlet terméssel jár, de nem jó a napraforgónál.

Amennyiben túl jó a kezdeti környezet a növekedéshez, van víz és vele felvehető tápanyag, különösen az oldható nitrogén, akkor nagy biomasszát, vegetatív tömeget képes nevelni. A nagy felszíni biomasszához a kezdeti vízbőség miatt sekélyebb gyökérrendszer társul. A klímaváltozás okán viszont szinte biztosan beköszönt egy száraz és forró periódus, amitől a vízpazarló, erőteljes habitus, sekélyebb gyökérzettel társulva hamarabb feladja és ez természetesen a termésre is kihat.

Ha vigyázni akarunk a gyökérzet és lombtömeg egyensúlyára, még akár korlátozni is kell a nitrogén ellátást, amelynek korai bősége egyértelmű vegetatív növekedést garantál. A tavasszal kijuttatott nitrogén műtrágya kellő víz mellett felesleges növekedést indukálhat, míg víz hiányában ez egyértelműen kidobott pénz. Tehát mérni kell, mi a talajban lévő induló készlet.

A 6 tonna programunkban ehhez gyűjtünk 0-90 cm mélységig 3 rétegből nitrogén készlet adatokat és a betakarítás után összevetjük a termésekkel. Az átlagértékek egyértelműen jelzik (1-2. diagramok), hogy melyik rétegben mennyi elérhető nitrogén áll rendelkezésre a napraforgónak.  Fogalmunk sincs róla, mert nem gyakorlat a talaj ásványi nitrogén készletének a téli vizsgálata, mint sok más helyen a világban. Ha bőség van, ne adjunk, de ha hiányzik, gondoskodjunk a pótlásáról.

1. diagram: A 2022. évi induló nitrogén készletek értékei (mg/kg), a 2022. évi 6 t program termésversenybe nevezett tábláinak 0-90 cm szintjében – forrás: Syngenta 6 tonna program

2. Diagram: A 2024 év elejei mérések adatai a 6 tonna program termésversenyébe nevezett táblák átlagában – forrás: Syngenta 6 tonna program

Az induló készletek csökkenek, de ugyanakkor azt is jelzik, van mit keresni és kalkulálni is kell vele.

Az elemek felvételi dinamikájáról aligha találni vizuálisan jobban látható képet, mint a Manitoba Agricultural 2005. évi poszterén feldolgoztak (1.ábra).

1.ábra A Mantitoba Agricultural 2005.-évi diagramja a nitorgén felvétel dinamikájáról. (Seed-kaszat, Head-tányér, Stalk-szár, Leaf-levél) – forrás: MASC (USA)

A tápanyagok felvételi időszaka, aránya a különböző fenológiai stádiumokban magukért beszélnek. A nitrogén közel fele - nem véletlen, mivel a napraforgó fehérje tartalma 12–16 %- a kaszatba kell.

Természetesen az összes mennyiség is számít, amely meglepő módon nem a klasszikus makro, mezo elem sorrendet követi a napraforgó esetében (2.ábra). A kivont % és mennyiség, amely a kaszatba kerülve eladásra kerül a terméssel. A különbözet visszakerül a talajba. Az arányok évjáratonként, eltérő biomassza és termés mennyiségek miatt különbözőek lehetnek.

2.ábra A makro, mezo és mikroelemek fajlagos igénye – forrás: Syngenta Argentína

A napraforgó ezért sem igényel közepes ellátottságnál többet foszforból, sőt a magas foszforszintek kifejezetten problémát okoznak a mycorrhiza kapcsolatok felépítésben, működtetésében.

Konklúziónk

Összességében a napraforgó megelégszik a közepes foszforellátottsággal, sőt, negatív hatású lehet a túlzó szintje. A káliumból viszont a jó ellátottság esetén lehet csak jó termésben reménykedni. Aki alacsony kálium- és közepes alatti foszforszinteknél csak nitrogénműtrágyázást alkalmaz, az többet árt, mint használ. A nitrogénnel óvatosan kell bánni, mert sok kell belőle, de jó vízellátás mellett a bősége pazarló, túlzottan vegetatív növényeket eredményez.

Geiger Ágnes

termékmenedzser

Timac Agro Hungária Kft.

A napraforgó kezdeti fejlődése kulcsfontosságú a sikeres terméshozam szempontjából, de nem elegendő csupán a jó indulás biztosítása. A vegetáció előrehaladtával a növények folyamatos támogatást igényelnek. Még a legoptimálisabb körülmények között is – megfelelő vetőmag, ideális talajhőmérséklet, kedvező csapadékviszonyok – csupán az első 1–2 hétben tudnak a magban lévő tartalék tápanyagokból élni. Ezt követően a növénynek folyamatos utánpótlásra van szüksége a megfelelő fejlődéshez.

Kezdeti fejlődés – „Érzékeny gyermekkor”

Az első három hét a növény életében meghatározó. Ebben az időszakban a gyökérfejlődés és az anyagcsere-folyamatok támogatása kiemelten fontos. A foszfor, kalcium, cink, bór és mangán kulcsszerepet játszanak ebben a szakaszban. A lombtrágyázás és biostimulátorok alkalmazása elősegíti a gyökér- és hajtásnövekedést, valamint növeli az ellenálló-képességet. Ha a növény sikeresen átvészeli ezt a kritikus időszakot, további nitrogén-utánpótlást igényel a vegetatív tömeg kialakításához.

Gyors növekedés, vegetáció – „Nyurga kamaszkor”

Ebben a szakaszban a napraforgó növények robusztus növekedést mutatnak. A nagy levélfelület kialakítása kiemelten fontos, hiszen ez határozza meg a fotoszintézis hatékonyságát. A szénhidrát-, fehérje- és zsírsavszintézis támogatásához elsősorban nitrogénre, kénre, magnéziumra, rézre és molibdénre van szükség. A megfelelő tápanyag-utánpótlás és a stresszfaktorok elleni védekezés elengedhetetlen ebben az időszakban.

Kezelés előtt, jégverés után – fotó: TIMAC AGRO

Biostimulátor hatás (FERTIACTYL STARTER 3 l/ha) jégverés után 12 nappal – fotó: TIMAC AGRO

Virágzás és termésbiztonság – „Fiatal felnőttkor”

A generatív szakaszban a növények számára a terméskötődés és minőségjavítás kerül előtérbe. Az olajos növényeknél – például napraforgó és szója – a megfelelő bór-ellátottság döntő tényező a sikeres termékenyülés szempontjából. A folyamatos tápanyagpótlás biztosítja, hogy minél több virág megtermékenyüljön, ezáltal növelve a hozamot. A molibdén szerepe is jelentős, hiszen elősegíti a klorofill- és cukortartalom fenntartását, valamint serkenti a termésképződést.

SEACTIVE GOLD 2 l/ha kezelés hatása napraforgóban – fotó: TIMAC AGRO

A növény életciklusának minden szakaszában kulcsfontosságú a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A szakszerű tápanyag-gazdálkodás és a célzott biostimuláció biztosítja, hogy az ősszel betakarított termés mennyiségben és minőségben is optimális legyen.

Kultúraspecifikus, biostimulátoros lombtrágya-készítményeinkkel a növény egész életútja végig kísérhető. Eredményeink bizonyítják, hogy a minőségbe fektetett tőke megtérül, ha hozzáadott értékekkel párosul!

TIMAC AGRO – a tudatos tápanyag-utánpótlás kifizetődő!

Daoda Zoltán szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.

A napraforgó termesztésében a gyors kezdeti fejlődés nagyon fontos, hiszen a sorok záródásával ugrásszerűen javul az állomány gyomelnyomó képessége. A szántóföldi növények közül a napraforgó reagál a legjobban a talajoltásra.

Talajoltó-kombinációnk növeli a hatékonyságot: a BactoFil^® Napraforgó baktériumai és a TrichoMax hiperparazita gomba hatóanyaga együtt jelentősen javították a növényi paramétereket. Az AGRO.bio Demo Farm vizsgálatai szerint a biomassza- és terméshozam 107–109%-kal nőtt a kezelt területeken.

Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.

Az intenzív napraforgó-termesztéshez is elengedhetetlen a TALAJ–NÖVÉNY–KLÍMA rendszer figyelembevétele. Bármelyik elem elhanyagolása a rendszer megbillenéséhez és káros hatásokhoz vezet. Bár a megfelelő hibrid választásával mérsékelhetők a klímahatások, hosszú távon a talaj pufferképessége a meghatározó, ezért a talajminőség javítása kiemelt fontosságú.

Tavasszal érdemes nitrogénkötő talajbaktérium-készítményt, például a több mint 24 éve bizonyító BactoFil^® termékcsaládot használni. Hatékonyságát közel 2 millió hektár tapasztalatai igazolják. Megfelelő használatával jelentős műtrágya- és nagyon jelentős költségmegtakarítást érünk el.

BactoFil^® Napraforgó

Ebben a termékben 7 talajbaktérium-törzs található, a napraforgó számára optimális arányban. Ezek egyrészt nitrogént kötnek meg a talajban lévő levegőből, másrészt felvehető formába hozzák a talaj lekötődött foszfor- és káliumtartalmát.

A BactoFil^® Napraforgó-kezelés hektáronként 60 kg N, valamint 35-35 kg/ha P és K hatóanyagú műtrágya hatásával egyenértékű, ami már önmagában indokolttá és biztosan megtérülővé teszi a kezelést – érdemes kiszámolni.

A napraforgó növényvédelmében a talajban maradó szár- és levélmaradványokról induló kórokozók jelentik a fő kihívást. Az aszályos nyarakon a Macrophomina phaseolina fertőz, mikroszkleróciumai 4 évig életképesek, míg a fehérpenészes szártőbetegség (szklerotínia) szkleróciumai akár 8 évig fertőzőképesek maradnak a talajban, még vetésváltás mellett is.

TrichoMax

A TrichoMaxban lévő Trichoderma harzianum hiperparazita gomba hatékonyan csökkenti a talajlakó gombák fertőzési erélyét, támogatja a növény egészségi állapotának megőrzését.

Alkalmazásának előnyei:

• Megváltoztatja a gyökérzóna mikroflóráját, segítve a növény fejlődését.
• Serkenti a gyökér- és hajszálgyökér-képződést.
• Növeli a tápanyagfelvételt és a védekezőképességet.
• Kontrollálja a talajból támadó gombákat, elvonva a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat, elsősorban a Fe³⁺ ionokat.
• Enzimatikusan bontja a károsító gombák szaporítóképleteit, csökkentve a fertőzési nyomást.

Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.

Az AGRO.bio Hungary Kft. prémiumminőségű termékei kivétel nélkül azt a célt szolgálják, hogy a javuló talajállapot egészségesebb növényeket, nagyobb hozamot és jobb terményminőséget, összességében tartós bevételnövekedést is jelentsen.

A talajoltókban található kiemelkedő számú, kultúrnövény-specifikus talajbaktérium a talajszerkezetet építi (BactoFil^® család), a szintén talajoltó talajalga (AlgaTer^®) a talajfelszínt védi és az aktív biológiai vízmegőrzést támogatja, a BactoFil^® CELL-ben található baktériumok a szármaradványok lebontását és ezzel a tápanyagok gyors felszabadítását érik el.

A balatoni algát tartalmazó Algafix növényihormon-hatása a stresszkezelést, fejlődést segíti, a mikorrhiza gombák a gyökér tápanyagfelvételét fokozzák (Symbivit^®), a Trichoderma gombák (TrichoMax) pedig a toxintermelő talajlakó gombák fertőzési nyomását minimalizálják.

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik.

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.