A hideg novembert követően az első téli hónap összességében ismét melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet a Dunántúl nagy részén és az Alföld déli területein 1 °C, a főváros környékén és az északkeleti vármegyékben 2 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
A decemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
A november utolsó napjait jellemző enyhe idő csak december első napján folytatódott, utána a hőmérséklet 3–4 °C-kal csökkent, a hónap közepéig napközben a sokévi átlagnak megfelelő, éjszakánként annál kissé enyhébb idő volt. A hónap derekán jelentős enyhülés zajlott, 16-a, 17-e körül sokfelé 6–8 °C-kal az átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, és az ezt követő lehűlés során sem süllyedt az átlag alá, sőt az utolsó héten átmenetileg ismét 3–4 °C-kal meghaladta, jelentősebben csak az év utolsó napjaiban csökkent az alá, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A decemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A decemberben regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 16-án a Győr-Moson-Sopron vármegyei Fertőrákoson mért 15,3 °C volt, ami közel 5 °C-kal alacsonyabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, az 1989. december 16-án, Kisbéren rögzített 20,0 °C-nál. Ezen a napon meglehetősen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki az ország területén: míg az Alpokalján és a Kisalföldön nem egy helyen 15 °C közelében alakult a napi maximum, addig a keleti határ mentén néhol alig alig haladta meg az 5 °C-ot.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. december 16-án – forrás: MeteoPlaza
A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét 26-án mérték a Nógrád vármegyei Zabarban. Az akkor és ott regisztrált -9,6 °C több mint 18 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, a 2002. december 26-án, ugyancsak Zabarban mért -28,3 °C-nál. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem hűlt -5 °C alá a levegő, sőt a Tiszántúlon, illetve az Alföld déli részén nagy területen fagypont közelében alakultak a hőmérsékleti minimumok, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. december 26-án – forrás: MeteoPlaza
A novemberhez hasonlóan az első téli hónap is az átlagosnál kevesebb csapadékot hozott az ország túlnyomó részén, annál több csupán a Duna–Tisza köze déli részén esett. Míg azonban Bács-Kiskun vármegye déli felén nagy területen az 50 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg, addig az ország közel háromnegyedén 30 mm alatt maradt, sőt a legszárazabb területeken – a nyugati határ közelében és az északkeleti vármegyékben – néhol a 10 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A decemberi csapadékösszeg 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
Ugyanakkor meglehetősen egyenletes volt a csapadék időbeli eloszlása, több hétig tartó száraz időszak az ország nagy részén nem fordult elő. December első napjainak csapadékmentes időjárása után, 6-án vonult át az első komolyabb csapadékzóna, amely az eső mellett az ország északi felén átmenetileg havas esőt, havazást is hozott, a nyugati területeken ónos eső is előfordult, tartós, összefüggő hótakaró azonban síkterületen nem alakult ki.
Ezt követően, a hónap közepéig sokfelé több alkalommal is esett (legtöbb helyen 10-én), de kiadós (10 mm-t meghaladó) napi mennyiség nem fordult elő. Néhány napos csapadékmentes időjárás után karácsony előtt, 19-e és 24 között ismét országszerte, nem egy helyen több alkalommal is esett. Az ünnep előtt az eső mellett többfelé havazás is előfordult, eleinte a főváros környékén és az északkeleti vármegyékben, majd a Dunántúl déli részén átmenetileg 1–6 cm közötti vastagságú friss hótakaró is kialakult, ez azonban a síkvidéki területeken gyorsan eltűnt. Ezt követően a hónap, illetve az év végéig számottevő mennyiségű csapadék már nem volt, így a havi csapadékmennyiség területi átlaga csupán a sokévi átlag kétharmada körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A decemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A sokfelé átlagosnál kevesebb csapadék ellenére legtöbb helyen tovább növekedett a talaj nedvességtartalma. A hónap végén a lágyszárú növények vonatkozásában meghatározóan fontos, felső 50 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya az ország nagy részén meghaladta a 80%-ot, csak az Alpokalján és a Tiszántúl egyes részein maradt 60% alatt.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. december végén – forrás: HungaroMet
A téli hónapokra általában jellemző, hogy az alacsony hőmérséklet és a gyakran párás, ködös levegő miatt igen kicsi a talaj párolgásból adódó vízvesztesége. Ebből a szempontból 2024 decembere sem volt kivétel. Ugyanakkor a havi csapadék jellemzően gyenge intenzitású eső, időnként havas eső, hó formájában esett, ezért a lefolyással járó veszteség csekély volt, a víz földbe szivárgását talajfagy sem akadályozta, így a sokfelé átlagosnál kevesebb csapadék ellenére szinte mindenütt csökkent a talaj vízhiánya.
Szerencsés körülmény volt, hogy decemberben azokon a területeken volt legtöbb (sokévi átlagot meghaladó) csapadék, ahol meglehetősen nagy volt a vízhiány, ami ennek köszönhetően a legszárazabb vidékeken, pl. Szeged környékén több mint 40 mm-rel, 100 mm közelébe csökkent. Az ország közel háromnegyed részén 10-50 mm csapadékra lenne szükség, hogy a felső 1 m-es rétegben telítődjön a föld, a délnyugati határ közelében azonban néhol még 10 mm-nél is kisebb a deficit.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. december végén mm-ben – forrás: HungaroMet
A nagyrészt enyhe, időjárási szélsőségektől mentes decemberi időjárás többnyire segítette az őszi vetések erősödését, ugyanakkor a legenyhébb időszakokban sem volt tartósan olyan magas hőmérséklet, ami megzavarta volna az áttelelő növények nyugalmi állapotát. Bár az éjszakák nagyrészt fagyosak voltak, az utolsó napokban a nyugati területek kivételével napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet, -10 foknál keményebb fagy azonban nagy területen még a leghidegebb északkeleti tájakon sem fordult elő, ezért az őszi vetésekben, áttelelő növényekben jelentősebb fagykárok nem keletkezhettek.
Kedvezőtlen hatása volt ugyanakkor az enyhe időnek, hogy a növényi kórokozókat, kártevőket nem gyérítette jelentősebb mértékben. Az ország túlnyomó részén tovább csökkent a talaj vízhiánya. Változatlanul jó esély van arra, hogy a tél további részének átlagosnál kissé szárazabb időjárása esetén is legtöbb helyen kedvező nedvességviszonyokkal induljon a következő vegetációs időszak.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
