A hónapos retek hajtatása, rövid tenyészidejéből adódóan, jól beilleszthető fűtetlen fóliába, áprilisban ültetett paprika, paradicsom vagy uborka elé. Az árutermelő kertészek is általában fűtetlen körülmények között hajtatják, ritkán enyhén fűtött fóliák alatt is termesztik, de saját célú primőrellátásra is gazdaságos fóliakihasználás.
Amint a fólia alatt a talaj kienged, és a teteje megszikkad, kezdődhet az előkészület a hónapos retek hajtatására. Van, amikor erre csak március első napjaiban kerül sor, de enyhe teleken már február közepén-végén kezdődhet a vetés.
Fajtaválasztás
Aki még nem próbálta hajtatását, annak könnyen termeszthető növénynek tűnhet, de az elvárt minőséget, tetszetős gumóformát és színt, csípősség-, pudvásodás- és repedésmentességet csak nagy odafigyeléssel és némi tapasztalattal lehet elérni.
Fajták tekintetében a hazai piac a skarlátvörös színű, kerek alakú, nagy testű (5-7 cm átmérőjű), kicsi és vékony gyökerű fajtákat kedveli. Ebben a fajtaszegmensben meglehetősen jó a választék, a külföldi nemesítések mellett megtalálhatók az évtizedek óta jól bevált és nagyon kedvelt hazai fajták is. Újabban vannak, akik a két színű (piros-fehér) és a megnyúlt (hengeres alakú) változatot keresik, de továbbra is a kerek, enyhén lapított, egyszínű fajtáknak van a legnagyobb kereslete.
Környezeti igénye
Hidegtűrő növények közé soroljuk, az optimális fejlődéséhez szükséges léghőmérséklet ~13 0C körül van, ami fénytől függően változik, napsütéses időben ~18 0C, borús időjárás esetén ~10-12 0C. Lombozata a kisebb fagyokat (-3, -5 0C) elviseli, vagy az ilyen okból sérült levelek mellett újabbakat fejleszt. Magja már 2–3 0C-kon csírázásnak indul.
Nagy melegben (18-20 0C felett) lombnövekedése megtévesztő! Ugyan a levelek jobban fejlődnek, de csak a gumók rovására, ilyen feltételek mellett romlik a lomb és gumó arány.
Fény hiányára érzékenyen reagál, pl. borús időben vagy elhasználódott, piszkos fólia alatt, illetve túl sűrű vetés esetén színtelen, megnyúlt gumókat fejleszt.
Vízigénye a lombnövekedéssel párhuzamosan fokozatosan növekszik. A vetést követő két-három hétben a heti egyszeri vízpótlás általában elegendő, de később, a gumók fejlődése idején gyakran, akár kétnaponként is kell az öntözéséről gondoskodni. A hónapos retek esetében fontos szabály, hogy gyakrabban, de kisebb vízadagot kell egy-egy alkalommal adni, amivel elkerülhető az idő előtti pudvásodás és a gumók felrepedése.
Kevésbé páraigényes, mint az uborka vagy a paprika, 70–75% körüli légnedvesség mondható számára optimálisnak.
Talaj-előkészítés a vetéshez
Korai retket csak gyorsan melegedő, laza homok- vagy vályogos homoktalajon lehet eredményesen termeszteni. Kötött és cserepesedésre hajlamos területen nem tanácsos hajtatásával foglalkozni (rosszabbul kel, deformált gumókat képez, íze csípős lesz). Speciális talaj-előkészítést igényel, amely munka két részből áll:
• őszi talajforgatás és
• tavaszi magágy-előkészítés.
Ősszel a letermett növényi részektől, száraktól, levelektől, elhullott, beteg termésektől, amelyek akadályoznák az egyenletes vetést és kelést, gondosan le kell takarítani a területet.
15-20 cm mélyen érett (földdé érett!) szerves trágyát kell a talajba forgatni. A jó minőségű érett, komposztálódott istállótrágya, de más szerves anyag is, ideális feltételeket nyújt a retekmag csírázásához azáltal, hogy levegősé, lazává teszi a magágyat, és javítja a vízmegtartó képességét. Ugyanakkor az éretlen trágya káros, rontja a magágy szerkezetét, lassítja és egyenetlenné teszi a kelést, a belőle kipárolgó ammónia leperzselheti a hajszálgyökereket. A szerves anyagot elsősorban nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem szerkezetjavítás céljából adjuk!
Az így kijuttatott megközelítőleg 10 kg/m2 szerves trágya lebomló hatóanyag-tartalma csak hosszabb idő alatt (kb. 1 év) fedezné a retek tápanyagigényét. A rövid, 1,5-2 hónapos tenyészidő alatt a szükséges tápelemmennyiség nem bomlik le, ezért műtrágya-kiegészítés is szükséges.
Foszfort viszonylag keveset igényel a retek (közepesen ellátott talaj esetén 2-3 dkg/m2 20%-os szuperfoszfát), szemben a káliummal, amelynek jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében, egyes megfigyelések szerint a kálium a pudvásodást is csökkenti. Alaptrágya formában, közepes káliumszint esetén adott 2-4 dkg/m2 40%-os kálisó vagy 50%-os kénsavas káli fedezi a retek igényét, ha később fejtrágya formájában is kap 1-1,5 dkg/m2 mennyiséget. Fontos tudni, hogy a sok műtrágya rontja a retekmag csírázását!
Tavasszal a vetés előtt az elgereblyézett talajra 2 cm vastagságban újból földdé érett, szinte tőzegszerű szerves trágyát vagy jó szerkezetű tőzeget szórunk, majd egészen sekélyen – kb. 2-3 cm-re – (gereblyével) belekeverjük a talajba. Ezzel a föld legfelső rétegében egy olyan magágyat tudunk kialakítani, amiben a mag lendületesen csírázik, és aminek jó a víztartónképessége, ebből adódóan nem kell a kiszáradásától tartani.
Vetés
Ugyan gyorsabb és sokkal egyszerűbb a szórt vetés, de a belőle fejlődő gyenge és egyenetlen termésminőség miatt nem javasolt, helyette a több fáradságot és figyelmet igénylő négyzetes vetés a célszerűbb.
Nagyobb, árutermelő gazdaságokban géppel vetnek, kisebb gazdaságokban, saját célra történő hajtatás esetén, pár négyzetméter elvetéséhez még számításba jöhet a már-már feledésbe merült magragasztás: víztől gyorsan bomló selyempapírra a vetőmagot a kívánt sor- és tőtávolságra felragasztják, majd száradás után a papírt óvatosan összegöngyölik. Vetéskor a papírt a földre leterítették, majd 1,5-2 cm vastagon tőzeggel, földdé érett istállótrágyával betakarják.
A retekvető henger (1. kép) is kiváló ilyen célra, jó szolgálatot tesz a kisebb gazdaságokban.
A retekvető henger gyorsítja a nagy fáradsággal járó kézi vetést – fotó: Agroinform.hu
A hengert a puha felületű magágyon járatva a vetés mélységének és távolságának megfelelő lyukakat képez a talajban, amibe a magot csak be kellett ejteni. Ezt követően seprővel óvatosan a talaj felületét végigsimítják, ilyenformán megtörténik a mag sekély takarása.
A legtöbb fajtánál a 8x8 vagy a 9x9 cm-es tenyészterület vált be, de vannak, akik a jobb minőség, a nagyobb gumó érdekében a 10x10 cm-es távolságot választják (2. kép). A vetésmélységre vonatkozó fontos szabály, hogy 1,5–2 cm-nél sem sekélyebbre (gyors kiszáradás), sem mélyebbre (lassúbb kelés miatt) nem szabad a magot helyezni. A vetést alapos, porlasztásszerű öntözés kövesse, ami a sekélyen vetett magot nem mossa ki.
Koraiság fokozására és a talaj kiszáradásának megakadályozására jó megoldás a kelésig történő használt fóliával való talajtakarás, amit a sziklevelek megjelenése után azonnal el kell távolítani.
9x9 cm-es tenyészterületre vetett, egyenletesen kelő retek – fotó: Agroinform.hu
Ápolás, klímaszabályozás
A rendszeres öntözésen, fejtrágyázáson és szellőztetésen kívül más ápolási munkát nem igényel. Szellőztetés során a fényviszonyoktól függően az 1. táblázatban jelzett hőmérsékleti értékek tartására kell törekedni.
Már a gumóképzés kezdetén célszerű fejtrágyázni. Két- három alkalommal vízben jól oldódó komplex műtrágya 0,3%-os töménységű oldatával kezeljük. 10 liter tápoldat egyszeri alkalommal ~2 m2 terület beöntözésére elegendő. A borsószem gumónagyságtól kezdődően a retek különösen érzékeny az egyenletes vízellátásra. Nagy adagú fejtrágya, hasonlóan a túlöntözéshez, a gumók felrepedését okozhatja.
Fényviszonyok függvényében javasolt léghőmérséklet hónapos retek hajtatása során
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Indexkép: Shutterstock
