Kedden reggel, délelőtt még többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, majd délutántól gomolyosodik a felhőzet. A legtöbb helyen néhány órára kisüt a nap, viszont maradnak felhősebb területek is. Több helyen valószínű eső, zápor. Estig a Duna vonalától keletebbre, később már a Dunántúlon is előfordulhat zivatar.
Az északnyugati szelet főként a Dunántúl nyugati felén kísérhetik erős széllökések. Intenzívebb záporok, zivatarok környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 21 és 27 fok között valószínű, de a tartósabban felhős tájakon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.
A múlt hét második felében is folytatódott a záporos, zivataros időjárás, és péntektől a meleg is megérkezett. Csütörtöktől szombatig főként az ország keleti felén alakultak ki záporok, zivatarok, majd vasárnap országszerte sokfelé volt csapadék. Viharos széllel járó zivatarok és villámárvizeket okozó felhőszakadások is kialakultak, melyek jelentős károkat is okoztak.
Bár ebben az időszakban is voltak területek, amik szárazon maradtak, vagy csak minimális csapadékot kaptak. Az elmúlt tíz napban azonban az ország túlnyomó részén 20 mm fölötti csapadék hullott, a Dunántúl déli felén volt jellemző 20 mm-nél kisebb mennyiség. A Tiszántúl keleti, délkeleti részén és a Keszthely – Tokaj képzeletbeli vonaltól északra azonban többfelé mértek 50 mm-nél is nagyobb összegeket, bár ezek nem ritkán egy-egy nagy felhőszakadásból adódtak.
Békéscsaba térségében például csak vasárnap több esett, mint március közepe óta összesen. Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének átlagtól vett eltérése viszont még így is negatív a Dunántúl és az északkeleti országrész nagy részén, a tavasz során felhalmozódott jelentős csapadékhiány csak lassan enyhül. Ezt tükrözik a talajnedvesség adatok is. A felső 20 cm-es talajréteg főként az északi és keleti országrészben többfelé telített, a Tiszántúlon belvizes területek is vannak.
Ez a nedvesség azonban még nem mindenütt tudott a mélyebb rétegekbe is leszivárogni, illetve a Dunántúl déli részén és a Tisza-tó térségében nem is esett annyi, hogy lenne minek leszivárognia. Ezért ez utóbbi tájakon még mindig a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-a alatt van a felső fél méteres réteg nedvességtartalma, ami nagyon száraznak számít.A hőmérsékleteket tekintve péntektől vasárnapig, ha csak átmeneti jelleggel is, de igazi nyári értékeket mérhettünk, 30 fokot megközelítő, majd meg is haladó csúcsértékek voltak jellemzők, az idén eddig a múlt szombat volt a legmelegebb nap hazánkban.
Szántóföldi növényeink közül már az őszi búza is szépen szőkül, az őszi árpa az érés fenológiai fázisban jár, és a repce is egyre többfelé kezd érni. Az őszi vetésekre elég későn érkezett a csapadékos idő, a búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés.
A kapás növények is nehezen, vontatottan keltek, de az elmúlt két hétben rohamos fejlődésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a meleg megérkeztével a kukorica állományok is. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.
Az időjárás rovat főtámogatója a Kaposflex Kft., támogatója az Agrováció Kft.
Indexkép: István Erik
