Szántóföldi túlélőkalauz 2025-re – Tippek a profiktól szója, napraforgó és kukorica termesztéséhez

A tavaszi kultúrák vetésére gondolva, a legújabb, Vesd és védd! címet viselő Agroinform webináriumunk a szója, a kukorica és a napraforgó termesztésének idei lehetőségeivel és kihívásaival foglalkozott. A  meghívott szakértők tanácsokat adtak a résztvevőknek a kapás kultúrák hatékony növényvédelméhez.

Kulcskérdés: Hogyan tudjuk menedzselni az évet?

Az online közvetítésbe bekapcsolódókat elsőként Filler Zsófia, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Igazgatóság vezető szántóföldi növénytermesztési szakértője köszöntötte.

Filler Zsófia kijelentette: az elmúlt évek rendkívüli kihívásokkal állították szembe a magyar gazdákat: a 2022-es súlyos aszályt egy csapadékosabb, de változékony 2023-as év követte, míg 2024 újra bebizonyította, hogy az időjárási szélsőségek velünk maradtak.

A klímaváltozás hatása a mezőgazdaság minden szegmensét érinti, de különösen látványos ez a szója, a kukorica és a napraforgó esetében. A vetések megcsúszása, a kelési időszak csapadékhiánya, valamint a nyári aszályok egyre gyakrabban vesznek el terméspotenciált már a szezon elején. Ma már nem a „jó év" a kérdés, hanem az, hogy ki, hogyan tudja jobban menedzselni a rosszabb évet.

Filler Zsófia, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Igazgatóság vezető szántóföldi növénytermesztési szakértője – fotó: Agroinform

A talajállapot romlása, a szervesanyag-tartalom csökkenése, a vízmegtartó képesség gyengülése, a szerkezetromlás és a felszíni tömörödés azt mutatják, hogy a talaj, amelyre építkezünk, már nem biztos pont – gondoskodnunk kell róla. A mikrobiológiai folyamatok szerepe felértékelődött, és egyre többen alkalmaznak biológiai készítményeket, mikrobiológiai oltóanyagokat nemcsak kényszerből, hanem szakmai meggyőződésből.

A precíziós technológiák szintén központi szerepet kaptak. A differenciált tápanyag-kijuttatás, a valós idejű adatvezérelt döntéshozatal, a célzott növényvédelem ma már nem csúcstechnológia – ezek a túlélés zálogai. Az a gazdálkodó, aki pontosan ismeri táblái adottságait, felismeri az alulteljesítő zónákat, és képes ezeket korrigálni, hosszú távon versenyelőnyhöz jut.

A "Vesd és védd!" Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:

A technológiai kihívások mellett beszélnünk kell az emberi tényezőről is. Egyre égetőbb kérdés a generációváltás, a szakmai utánpótlás és a női jelenlét növekedése az ágazatban. Egyre több nő lép be nemcsak támogató szerepben, hanem szakértőként, döntéshozóként, gazdaságvezetőként, új szempontokat hozva a mindennapi munkába.

– A tudásmegosztás az, ami igazán megerősítheti a hazai agrárközösséget. Hiszen a szántóföldi növénytermesztés jövője nemcsak az időjáráson múlik – hanem azon is, hogy képesek vagyunk-e tanulni egymástól, időben alkalmazkodni a változásokhoz, és összefogva fejleszteni a rendszereinket – fogalmazott.

Az első előadó, Gaál Orsolya, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Területi Szervezete alelnöke a szója és a napraforgó vetés körüli teendőiről beszélt. Mint arra rámutatott: a szója- és napraforgóvetés előtti időszakban kulcsfontosságú a talajlakó kártevők és betegségek elleni megelőző védekezés, a vetésváltás figyelembevétele, valamint a terület gyomflórájának ismerete. A preemergens gyomirtás, az engedélyezett hatóanyagok célszerű használata, valamint a szükséghelyzeti engedélyek figyelése alapja lehet a sikeres termesztésnek.

Növényvédelem és agrotechnika

– A hatékony növényvédelem nem választható el az agrotechnikától – szögezte le a szakember. – Már a vetés előtt dönteni kell: milyen hibridet választunk, milyen elővetemény után, és milyen talajon termesztünk. Napraforgó és szója egymásnak nem jó elővetemények – legalább 4-5 éves vetésváltási ciklust kellene tartani. Az adott térség mikroklímája szintén kulcsfontosságú, különösen a szójánál, ahol a tenyészidő hosszát a földrajzi elhelyezkedéshez igazítják.

Gaál Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy a szója és a napraforgó esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a szklerotínia (fehérpenészes rothadás) és a makrofomina (hamuszürke szárkorhadás) elleni védekezésre. Előbbi főként nedves, utóbbi inkább forró, száraz időjárás esetén jelent komoly veszélyt. Megoldás lehet a Trichoderma törzseket tartalmazó biológiai készítmények alkalmazása – akár teljes felületkezelésként, akár starter műtrágyával kombinálva.

Gaál Orsolya, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Területi Szervezete alelnöke – fotó: Agroinform

A talajlakó kártevők közül a drótféreg okozza a legnagyobb gondot, mivel jelentős tőszámveszteséget és így terméscsökkenést okozhat. Emellett egy kevésbé ismert, de gyorsan terjedő kártevő, a fésűslábú viráglégy is komoly problémákat idézhet elő szójában – főként a nyugat-dunántúli régióban. A napraforgó esetében többféle hatóanyag áll rendelkezésre talajfertőtlenítésre: lambda-cihalotrin, cipermetrin és teflutrin. A szója esetében kizárólag lambda-cihalotrin tartalmú készítmény engedélyezett. Ezek azonban kontakt hatásúak, így a növény föld feletti részeit nem védik.

A napraforgóban a kukoricabarkó és a hegyesfarú barkó is problémát okozhat, különösen a tábla szegélyein. Bár engedélyezett hatóanyagok (például acetamiprid, piretroidok) elérhetők, gyakran nem rendelkeznek barkó elleni célzott engedéllyel. Éppen ezért fontos figyelni a szükséghelyzeti engedélyekre – 2025-ben már van ilyen lambdacihalotrin és acetamiprid kombinációval.

A gyomirtásra nagy hangsúlyt kell fektetni

– A gyomirtás ugyancsak kulcskérdés. A forgatás nélküli talajművelés, az évelő gyomok (pl. mezei acat), illetve a magról kelő kétszikűek (például parlagfű, szerbtövis) komoly kihívást jelentenek. A parlagfű a betakarítás idejére is komoly borítottságot érhet el, különösen napraforgóban. A szerbtövis pedig a szójában jelent kizáró okot, mivel magja mérgező, és a terményből nehezen távolítható el. A magról kelő egyszikűek (kakaslábfű, muhr, kölesfélék) tömegesen jelennek meg. Ezért is ajánlott a preemergens kombinációs kezelés, amely mind a kétszikűek, mind az egyszikűek ellen véd. Az S-metolaklór szerepe ebben kiemelkedő, mivel a gyomok már a keléssel együtt erősen versenyeznek a vízért és tápanyagért. Egy jól időzített preemergens kezelés csapadékkal kiegészülve hosszabb távú védelmet nyújt, és csökkenti a későbbi beavatkozás szükségességét.

A szója esetén a korai posztemergens gyomirtás szinte elkerülhetetlen, különösen parlagfű ellen. Ilyen esetekben az imazamox hatóanyag már a 2-3 leveles szójában bevethető. A napraforgónál pedig a hibridválasztás meghatározza, hogy melyik gyomirtási technológiát alkalmazhatjuk (imazamox, tribenuron-metil tolerancia) – magyarázta.

Gaál Orsolya előadásának prezentációja ITT érhető el.

Gaál Orsolyát Fazekas Károly, az FMC-Agro Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója követte a mikrofonnál, aki a kukoricában alkalmazható rugalmas megoldásokat mutatott be az időjárás kihívásaira való reagáláshoz.

Mint előre bocsátotta: 2025-ben kiemelten fontos év elé néznek a magyar gazdák, különösen a napraforgó és a kukorica vetésterületeit illetően. A napraforgó népszerűsége rekordmagasságokat ér el, miközben a kukorica vetésterülete csökkenni látszik. Ennek számos oka van, de a legfontosabb kérdés ilyenkor az, hogyan válasszunk hatékony és biztonságos gyomirtási technológiát.

Kevesebb kukorica, több napraforgó

– A piacon egyre több Express-toleráns napraforgóhibrid érhető el, függetlenül attól, hogy linolsavas vagy HO (magas olajsavas) változatról van szó. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek gyomirtására kizárólag az eredeti Express 50 SX készítményt használják a termelők. Az olcsóbb, nem engedélyezett termékek komoly kockázatot jelentenek: csökkenhet a hatékonyság vagy akár fitotoxikus tünetek is jelentkezhetnek. Ilyen esetekben sem a nemesítőházak, sem az FMC nem vállal garanciát – szögezte le Fazekas Károly. – A kukorica esetében az FMC évek óta sikeresen forgalmazza a Diniro Gold gyomirtó csomagot, amely mára több mint 100 ezer hektáron bizonyított. A készítmény ötféle hatóanyag kombinációja révén rugalmasan alkalmazható – akár vetés után, akár 4–6 leveles korban. A tartamhatásért a S-metolaklór hatóanyag felel: hektáronkénti 2 literes dózis egy-másfél hónapos gyommentességet biztosít.

Fazekas Károly, az FMC-Agro Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója – fotó: Agroinform

Aki viszont terbutilazin-mentes megoldást keres, annak a Diniro Flex csomagot ajánljuk, amely szintén hatékony és rugalmasan alkalmazható, ráadásul vetésváltási korlátozások nélkül. A csomagokat most jelentősen kedvezőbb áron kínáljuk a gazdáknak.

Fazekas Károly hozzátette: a jövedelmezőség és az inputárak hektikus alakulása miatt az FMC új csomagokat is bevezetett, a Diniro Plus-t és a Diniro EcoFlex-et. A rovarkártevőkre és a toxinproblémára pedig a Coragen a hatékony válasz a szakember szerint. Ez a rovarölő készítmény az egyetlen, amely drónos kijuttatásra is engedélyezett szántóföldi kultúrában – ez különösen előnyös a kisebb gazdaságok számára, vagy ha hidas permetező nem érhető el időben.

Fazekas Károly előadásának prezentációja ITT érhető el.

A következő szakember, Dr. Varga Zsolt, címzetes egyetemi docens, a Plant-Treat Kft. ügyvezetője a szóját érintő fontosabb növényvédelmi kihívásokról tartott előadást.

Rámutatott: a szója vetésterületének növekedése új növényvédelmi problémákat hoz magával, ezért égetővé válik a védekezési stratégiák átgondolása.

– A szója hazai termesztése soha nem látott mértékű növekedést mutat, amit részben a változó terménypiac, részben a támogatási rendszerek is ösztönöznek. A vetésterületek bővülésével azonban új növényvédelmi kihívások is jelentkeznek, melyek közül több a klímaváltozással és a termesztéstechnológiai változásokkal együtt vált egyre fenyegetőbbé. A szója kedveli a párás, mérsékelten meleg éghajlatot, így nem meglepő, hogy a hazai vetésterület jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik. Az ország más térségeiben a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások, a tartós szárazság és a forró nyarak fokozott növényegészségügyi kockázatokat jelentenek.

Dr. Varga Zsolt, címzetes egyetemi docens, a Plant-Treat Kft. ügyvezetője – forrás: Plant-Treat Kft.

A legnagyobb veszélyt jelenleg a cerkospórás levélfoltosság jelenti, amely korábban nem volt jellemző hazánkban, de az elmúlt évek hőhullámai kedveztek elterjedésének. A tünetek – a levelek bronzosodása, lilás elszíneződés a magokon – sokszor napégésnek tűnnek, de valójában a gomba által termelt toxin hatása. A fertőzés rontja a mag csírázóképességét, fehérje- és olajtartalmát is.

Szintén egyre nagyobb gond a szója antraknózis, amely főként meleg és párás időben fertőz. A betegség nemcsak a leveleken, de a szárakon és a hüvelyeken is tüneteket okoz, sőt, vetőmaggal is terjedhet – hallottuk Dr. Varga Zsolttól.

A szakember hozzátette: a szklerotínia, azaz a fehérpenészes rothadás továbbra is fenyegetés a szója számára, különösen akkor, ha a területen repce vagy napraforgó termett korábban. A betegség tünetei akár a teljes állomány pusztulásához vezethetnek, különösen csapadékos időjárás esetén.

A minimális talajművelés terjedése pedig a fuzáriumgombák felszaporodásának kedvez. Ezek a gyengültségi paraziták a talajban fertőznek, és a növény szállítóedényeit pusztítják. A nyomukban bekövetkező termésveszteség jelentős lehet.

Egy új kórokozó, ami mindent visz

Az elmúlt év újabb növénykórtani problémája a Macrophomina phaseolina által okozott hamuszürke szárkorhadás mára a legszélesebb gazdanövénykörrel bíró talajgombává vált. A szója mellett megtalálható repcén, napraforgón, kukoricán, cirkon és cukorrépán is. A fertőzés következménye a növény korai pusztulása – még a hüvelyek kifejlődése előtt. A talajban fennmaradó mikroszkleróciumok akár 10 évig is életképesek. Megelőzése kapcsán érdemes tudni, hogy kerülni kell a szklerotíniára fogékony kultúrák túl gyakori visszaforgatását. Figyelembe kell venni a különböző fajták betegségérzékenységét, továbbá talajfertőtlenítéssel és csávázással megelőzhetjük a talajban és magon keresztül terjedő fertőzéseket.

A szakember hangsúlyozta a hatóanyaggazdálkodás jelentőségét: a szűkülő EU-s hatóanyag-kínálat miatt különösen fontos az elővigyázatosság és a rezisztencia-menedzsment.

– A szójatermelés növekedése kétségtelenül gazdasági lehetőséget jelent, ugyanakkor egyre több szakmai kihívást is hoz. Ezekre csak komplex növényvédelmi és termesztéstechnológiai szemlélettel lehet eredményesen reagálni – szögezte le végül Dr. Varga Zsolt.

Dr. Varga Zsolt előadásának prezentációja ITT érhető el.

Balázs Tímea, a Natur Agro Hungária Kft. kutatás-fejlesztési munkatársa "Mikrobiológiával az egészségesebb növényért" címmel tartotta meg előadását.

Elmondta: a Natur Agro Hungária Kft. több mint két évtizede dolgozik azon, hogy a magyar mezőgazdaságban elérhetővé váljanak a környezetbarát, mégis hatékony növénytermesztési megoldások. A vállalat biológiai tápanyag-utánpótlási technológiái nemcsak a termésmennyiséget, hanem a termények minőségét is képesek növelni, miközben a talajélet javításával hosszú távon is fenntartható termelést biztosítanak.

Fontos tényező a talaj

– A növények gyökerét körülvevő talajréteg – a rizoszféra – egy dinamikusan változó mikrobiológiai közeg. A jótékony baktériumok és gombák itt fejtik ki talajregeneráló, tápanyagfeltáró, stresszcsökkentő hatásukat. Kiemelkedő szerepük van a nitrogénkötésben, a foszformobilizálásban és a szármaradványok lebontásában is. A Natur Agro Natur Forte nevű készítménye például kimagasló szárbontó és talajélet-serkentő hatással bír. Komplex összetételének köszönhetően a legnehezebben bontható lignint is lebontja, ezzel segítve a cellulózbontó mikroorganizmusokat, valamint a tápanyag-visszaforgatást – jelezte Balázs Tímea, aki rámutatott arra is: a Trichoderma gombák kiváló lebontók, de ezen túlmenően képesek a növények számára elérhetővé tenni fontos mikroelemeket (vas, mangán, cink, kalcium), valamint fitohormonokat is termelnek. Ez a növények stressztűrő képességét is növeli. Ráadásul térkompetitív viselkedésükkel kiszorítják a kórokozó gombákat, hiperparazitaként pedig közvetlenül is támadják azokat.

Különösen hatékonyak például a szklerotínia, fuzárium, makrofomina és más patogén gombák ellen. A Trichoderma asperellum, T. harzianum és Coniothyrium minitans gombák kombinációjából álló új termékük célzottan a szklerotínia elleni védekezést is támogatja.

Balázs Tímea, a Natur Agro Hungária Kft. kutatás-fejlesztési munkatársa – forrás: Agroinform

– A Natur Plasma termékcsalád alga alapú, aminosavakat és növényi hormonokat (auxin, giberellin, citokinin) tartalmazó biostimulátorokkal segíti a növények növekedését. A Natur Power nevű komplex készítmény 13-féle mikro-, makro- és mezoelemet is biztosít. Hatása jól mérhető: a napraforgó olajtartalmát akár 6%-kal is növelheti. Kísérletek bizonyítják, hogy a csillagbimbós állapotban történő kijuttatás a leghatékonyabb, különösen akkor, ha a terméket kénadalékkal kombinálják, hiszen a napraforgó kénigénye jelentős – hallottuk a szakembertől, aki arra is rámutatott: a Natur Plasma és a kiegészítő készítmények kombinációja nemcsak a termést növeli, hanem csökkenti a gombák, például a toxintermelő Aspergillus-fajok megtelepedésének és toxintermelésének esélyét is.

– Mivel a szója nem őshonos hazánkban, a számára szükséges Rhizobium baktériumok hiányozhatnak a talajból. A Natur Rhiso készítmény vetés előtti kijuttatásával biztosítható a sikeres szimbiózis kialakulása. Egy 2023-as szójakísérlet 14,3%-os terméstöbbletet mutatott a komplex talajoltás és lombtrágyázás hatására – tudtuk meg.

Balázs Tímea hozzátette: a Natur Agro Hungária Kft. nem csupán termékeket kínál, hanem szolgáltatásokat is: levélanalízist, precíziós talajmintavételt, tápanyag-tervezést, és saját fejlesztésű kijuttatóeszközöket is biztosítanak. A kutatás-fejlesztés és a szabadföldi kísérletek révén folyamatosan validált technológiát kínálnak partnereiknek.

Balázs Tímea előadásának prezentációja ITT érhető el.

Hölgyek az agráriumban: másfajta szemlélet

A Vesd és védd! Agroinform webinárium a szokottak szerint kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek résztvevői voltak Filler Zsófia és Nagyné Legény Ildikó, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Gazdasszony Tagozat elnöke. Ebben egyebek közt elhangzott: a női szerepvállalás egyre meghatározóbb az agráriumban – fenntarthatóság, precizitás és összefogás jellemzi a gazdaasszonyok küldetését.

Míg korábban a gazdaasszonyok főként az adminisztratív és logisztikai feladatok ellátásában vettek részt, ma már egyre többen jelennek meg döntéshozóként, agrármérnökként vagy gazdaságvezetőként is. A női szerepvállalás nemcsak szakmai, hanem társadalmi értéket is képvisel: az agrárpályán dolgozó nők fontos szereplői a generációváltásnak, az agráridentitás megőrzésének, sőt, a fiatalok helyben tartásának is. A hölgyek révén másfajta gondolkodás, új nézőpont, érzékenység és empátia gazdagítja az agrárközösséget.

A beszélgetés és a webinárium moderátora Mátyás-Horváth Janka volt.

Indexkép: Agroinform