Rengeteg számítás készült már arról, hogy hol és mennyi erdőt kellene telepíteni a szén-dioxid-kibocsátásunk egy részének ellensúlyozásához. Azt is sokat vizsgálták, hogy mennyi maradna meg ezekből az erdőkből, és volna-e valódi haszna egy ilyen akciónak.

Egy új kutatás azonban egy olyan megoldást vázolt fel, amely ennél sokkal könnyebb és célravezetőbb: mi történne, ha egyszerűen csak hagynánk, hogy a megcsonkított erdők visszahódítsák a tőlük elvett területet?

2,15 millió négyzetkilométernyi erdő születhetne újjá e módon – ez hazánk területénél több mint 2300-szor nagyobb területet jelent.

Az ember gyakran irányítani akarja a körülötte lévő világot, azonban ez gyakran nem megfelelő bánásmódot eredményez, és a környezetünk csak egyre rosszabb állapotba kerül.

Bár sok szakember rájött már, hogy a legjobb az lenne, ha hagynánk a természetet magától helyreállni, az erdők kapcsán most először született átfogó vizsgálat erről a módszerről. A kutatók a trópusokra koncentráltak, mert ott van a legnagyobb jelentőségük az erdőterületeknek. Ezekben az erdőkben a legnagyobb a biodiverzitás, a növények sokkal gyorsabban nőnek, és hatalmas mértékű erdőirtás áldozatai e területek.

A kézi erdősítés rengeteg munkával jár, nagyon sok pénzbe kerül, és egyre többször beigazolódik, hogy csak ritkán hozza el a várt eredményeket. Ha a degradált területeket, ahol valamikor erdő volt, de kiirtottuk, egyszerűen csak hagynánk visszaerdősülni, a folyamat eredményeként 23,4 millió tonna szén-dioxidot tudna a terület kivonni a légkörből, ami kb. Ausztrália 50 évi kibocsátásának felel meg.

Ha mi ültetjük az erdőt, annak a költsége hektáronként 105-25.830 dollár közötti összeggel jár a trópusokon, viszont ha hagyjuk magától visszanőni, akkor csak 12-3880 dollár közötti a hektáronkénti költség.

Ráadásul a természetes visszaerdősülés során 56 százalékkal nagyobb biológiai sokféleségre lehet számítani, mint az ültetett erdők esetében.

Ami fontos tényezőnek bizonyult a siker szempontjából: a szomszédos erdőterület nagysága, a talaj szervesszén-tartalma és a legközelebbi erdő távolsága. Tehát a leginkább leromlott területeknek kisebb esélyük van arra, hogy maguktól újra őserdővé növekedjenek.

Forrás ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock