Biztosan ismerős az érzés: elfogyasztottunk egy hatalmas ebédet, mégis amikor megjelenik az asztalon egy szelet csábító sütemény, egyszerűen nem tudunk nemet mondani. A Max Planck Anyagcserekutató Intézet tudósai most bebizonyították, hogy a „desszertgyomor" nem a hasunkban, hanem az agyunkban van – és pontosan meg is találták, mely idegsejtek felelnek ezért az édes kísértésért: azok, amelyek magát a jóllakottságot jelzik.
Mi áll a háttérben?
A kutatások szerint egy speciális idegi útvonal aktiválódik, amikor édességet látunk, ami azonnal elindítja az „extra helyet csinálok egy sütinek" mechanizmust. Ez az útvonal a béta-endorfin nevű molekula segítségével kapcsol be – ez az anyag felelős a boldogságérzetünkért is. Evolúciós szempontból ennek nagy jelentősége van: a cukor gyors energiaforrás, így a szervezetünk minél többet próbál belőle elraktározni, amikor csak lehetőség van rá.
Egérkísérletek: ők is imádják az édességet
A kutatók először egereken végeztek vizsgálatokat, és meglepő módon kiderült, hogy ezek az állatok ugyanúgy viselkednek, mint mi: ha édességhez jutnak, még akkor is habzsolnak, ha egyébként már tele vannak. A kísérletek során az agyukban lévő POMC nevű idegsejtek aktiválódtak a cukor hatására, és az állatok hirtelen újra éhesnek érezték magukat, ugyanis az idegsejtek aktivitása egyszerűen megnövelte az étvágyukat.
A tudósok azt is felfedezték, hogy ez az agyi reakció kizárólag cukorra jelentkezik – ha a jóllakott egerek sima ételt vagy zsíros falatokat kaptak, nem indult be ez a folyamat. Ráadásul az idegsejtek már akkor aktiválódtak, amikor az egerek megérezték a cukor ízét, tehát nem is kellett lenyelniük az édességet ahhoz, hogy újra éhesek legyenek; a cukor elfogyasztásával aztán fokozódott az aktivitás.
És mi van az emberekkel?
Az emberi agy is hasonlóan működik. A kutatók embereken is elvégeztek egy kísérletet: az önkéntesek cukros oldatot kaptak egy szívószálon keresztül, miközben mérték az agyi aktivitásukat. Az eredmények szerint pontosan ugyanaz az agyi régió aktiválódott, mint az egereknél, és ugyanott találhatók az úgynevezett opiát-receptorok, amelyek a jóllakottságot és a jutalomérzetet egyaránt szabályozzák.
Ez azt jelenti, hogy ha édességet látunk, az agyunk azonnal bekapcsolja a „még egy falat belefér" mechanizmust, függetlenül attól, hogy valóban szükségünk van-e rá. Evolúciós szempontból ennek egyértelmű oka van: az őseinknek ritkán volt lehetőségük cukorhoz jutni, így a szervezet úgy van beprogramozva, hogy minden adandó alkalommal kihasználja ezt az energiaforrást.
Egy speciális idegi útvonal aktiválódik, amikor édességet látunk – fotó: Pixabay
Új lehetőség az elhízás elleni harcban?
A kutatók egy izgalmas felfedezést is tettek: ha blokkolták a béta-endorfin hatását az egerekben, azok már nem habzsolták tovább az édességet – de csak akkor, ha előtte jóllakottak voltak. Az éhes egerek továbbra is elfogadták a cukrot. Ez a felismerés új utakat nyithat az elhízás elleni küzdelemben, hiszen ha az emberekben is le lehetne állítani ezt az idegi útvonalat, az segíthetne csökkenteni a túlevést és az édességek utáni leküzdhetetlen vágyat.
Forrás: ng.24.hu
Indexkép: Shutterstock
