A globális növénykereskedelem kockázatai

Aki egy egzotikus dísznövényt vásárol, rendszerint nem számol azzal, hogy olykor a növénnyel együtt egy idegenhonos állatot is hazavisz. Ma már 100 éves, dézsás olajfákat is vásárolhatunk, azonban egy ilyen fa rengeteg búvóhelyet kínál az apróbb állatok számára. Lehetnek ezek között akár kifejlett kígyók vagy gyíkok is, valamint – sokkal gyakrabban – számos apró rovar vagy gomba, tehát olyan fajok, amelyek képesek komoly problémákat okozni.

Hiszen ezeket a távoli tájakról importált növényeket nem tudják átvizsgálni a tisztviselők: olyan nagyszámú dísznövény és vágott virág érkezik külföldről, hogy ez lehetetlen feladat, ezért elkerülhetetlen, hogy idegenhonos állatok ily módon bekerüljenek egy-egy adott országba.

Egy békákra szakosodott kutatót felkértek, hogy azonosítson be egy sheffieldi virágboltban lévő békát, és először azt hitte, hogy csak ugratásról lehet szó, ugyanis a békában nem ismert fel egyetlen európai fajt sem. Kiderült, hogy a dél-amerikai béka a virágokkal együtt érkezhetett Kolumbiából, Ecuadoron át. Márpedig ha egy békát észrevétlenül el lehet szállítani sok ezer kilométerre a hazájától, akkor gondoljunk bele, a kórokozók vagy azok petéi mennyivel könnyebben átjuthatnak az országhatárokon.

Kutatók elemezték, hogy a dísznövény-importszállítmányokban milyen bejelentett kórokozókat találtak a holland vámosok 2017-2018-ban, illetve milyen eseteket jelentettek a brit Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (DEFRA) számára 2021-2023. között: a megtalált kórokozók több mint 80 százaléka rovar volt.

De a problémát nem csupán az élőlények jelentik; gyakran a növényeken olyan vegyszermaradványokat lehet kimutatni, amelyek az egészségre károsak, és amelyek a nyugati világban már régóta nem használhatók, azonban ezeket számos fejlődő országban ma is használják.

Ráadásul a virágtermesztéshez használt rengeteg vizet élelmiszer-termelésre is lehetne fordítani olyan vidékeken, ahol ez utóbbiból kevés jut, például Kenyában a Naivasha-tóból kiemelt víz 98 százaléka a virágtermesztésbe megy. A megtermelt virágot azután hűteni és szállítani kell, így egyetlen szál virág akár 3 kiló szén-dioxid-kibocsátásával is járhat.

Problémát jelent az is, hogy rengeteg dísznövényt még ma is a vadon élők közül lopnak el, sok esetben súlyosan veszélyeztetett növényfajokat, és illegális kereskedelem útján jutnak el a vásárlókhoz. Ez több vesszéllyel is jár, hiszen egyrészt ezek növények így a kihalás szélére kerülhetnek, másrészt a vadonból gyűjtött kórokozók, kártevők is átjutnak velük más kontinensekre.

A dísznövény-termesztés rengeteg embernek ad munkát, és fontos része a gazdaságnak, azonban fontos lenne elérni jobb szabályozással, tanúsítványokkal, hogy ez az iparág fenntarthatóbbá váljon, és minél inkább csökkenthetők legyenek a kockázatok; mindemellett az is nagyon fontos, hogy a fogyasztók pedig felelősen vásároljanak.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock