A szakmai párbeszédekből gyakran kiderül: idővel többen rájönnek, hogy nem mindig az ár a legfontosabb tényező és van, amikor a szolgáltatás mögötti tartalom hiányosságait nem tudja ellensúlyozni a megtakarítható ráfordítási költség. Ezért később inkább visszatérnek a gyári szolgáltatásokhoz.
A felhasználók többek között arra panaszkodnak: ezek az "olcsó" eszközök nem feltétlen garantálják a precíz munkavégzést, a bázisállomások nem működnek tökéletesen és még sorolhatnánk... Van, aki azt vetette fel: vajon bele lehet-e nyúlni jogszerűen, "házi" módszerekkel a kormányműbe és vajon mit szólna ehhez a közlekedési hatóság? Az automata kormányzás beszereléséhez ugyanis engedélyekre és minőségi tanúsítványokra van szükség annak érdekében, hogy a beépítés szakszerű és legális legyen.
Két szakembert kérdeztünk arról, mit gondolnak a nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető (ez esetben "csak" a fizikai összetevőket kell beszerezni, a szükséges informatikai hátteret az azonos rendszert használó gazdák közössége biztosítja) technológiáról (mint amilyen például az AgOpen), melyek ezek kockázatai, illetve melyek a szolgáltatók "fizetős" technológiáinak előnyei?
Egyik szakértőnk – aki neve elhallgatását kérte – szerint a "csináld magad" megoldások, az otthoni, sufnituning technológiák nemcsak a gépek működésében, hanem az üzembiztonságban, sőt a jogszabályi megfelelőségben is komoly kockázatokat rejtenek.
"Tény, hogy vannak olyan rendszerek, amelyek kifejezetten oktatási céllal jöttek létre és az indításukkor egyértelműen jelzik: üzemi körülmények között a használatuk tilos. Ennek ellenére sokan mégis mezőgazdasági munkagépekbe építik be ezeket anélkül, hogy bármiféle minősítéssel, szabványosítással, vagy hivatalos engedéllyel rendelkeznének. Ezek a rendszerek gyakran tartalmaznak 3D nyomtatott alkatrészeket, például fogaskerekeket, amelyek kétes minőségű anyagból készülnek. Mindezt olyan gépeknél alkalmazzák, amelyek közúti forgalomban is részt vesznek. Egy nem megfelelően illesztett hüvely, vagy rosszul gyártott fogaskerék komoly veszélyt jelenthet: lefogazódhat, elforoghat a kormánymű, ami súlyos balesetekhez vezethet – akár közúton, akár a szántóföldön" – mondta.
"Vannak olyan rendszerek, amelyek kifejezetten oktatási céllal jöttek létre és az indításukkor egyértelműen jelzik: üzemi körülmények között a használatuk tilos" – forrás: Agroinform
Mint fogalmazott: az ilyen rendszerek „szereld magad" kivitelben kerülnek forgalomba, ami a gyakorlatban annyit tesz, a gazda maga építi be, maga vállalja a kockázatokat, miközben az eladó semmiféle garanciát vagy felelősséget nem vállal a meghibásodásokért. Egy hibásan elvezetett kábel, egy kidörzsölődött vezeték vagy egy rosszul bekötött kapcsoló már elég lehet ahhoz, hogy a rendszer hibás jelet küldjön a kormánymotornak – az eredmény pedig akár irányíthatatlanná váló gép is lehet.
Kisipari hidraulikatömbök – TÜV tanúsítvány nélkül
A barkácsolt rendszerek másik jellemzője a bizonytalan eredetű, gyakran olcsó, lengyel hidraulikatömbök utólagos beépítése. Ezek a tömbök nem rendelkeznek semmilyen minősítéssel (pl. TÜV), így senki sem garantálhatja a megfelelő működésüket. Egy rosszul bekötött hidraulikarendszer könnyen konfliktusba kerülhet más rendszerekkel (például hídrugózás vagy más hidraulikus funkciók), ami akár közlekedésbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Miért fontos a szakmai támogatás?
A tapasztalt, nagy cégek rendszeresen biztosítanak szervizelést, oktatást, garanciát és a hét minden napján elérhető ügyfélszolgálatot. Ezek a szolgáltatások nem ingyenesek, de pont ezek biztosítják a gazdálkodóknak azt a biztonságot, hogy a rendszer megbízhatóan és jogszabályoknak megfelelően működjön. Nem véletlenül kerül egy komplexebb rendszer többe: a szakértelem, az elérhető support és a felelősségvállalás minden esetben része az árnak.
Ingyen nincs semmi – a „free RTK" illúziója
Sokszor hirdetik magukat ezek a barkácsmegoldások „ingyenes RTK"-val. Az igazság azonban az, hogy valaki mindig fizeti a szolgáltatás költségét – ha nem a felhasználó, akkor más módon térül meg az ár. Az olcsó megoldások rövid távon csábítónak tűnhetnek, de később súlyos problémákhoz vezethetnek.
Miért fontos a tudatos választás?
A szakember szerint a gazdálkodóknak óriási felelősségük van abban, hogy milyen rendszerek mellett döntenek. Egy „csináld magad" rendszer elsőre jó üzletnek tűnhet, de ha nincs hozzá megfelelő szakmai támogatás, nincs garancia, és a hibák esetén sem számíthatnak gyors megoldásra, akkor könnyen kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ráadásul a hibás rendszerek jogi kockázatot is hordoznak – akár a közúti forgalomban, akár a biztosítási felelősségvállalás szempontjából.
"A gyári rendszerekben és a gyártók révén képzett szakemberek által telepített rendszerekben beépített védelmi funkciók garantálják a biztonságos működést" – forrás: Pixabay
Egyenes beszéd – felelős gazdálkodóknak
Ahogy mondani szokták: „kell a pénzed, de nincs emberünk, aki odamenjen és megdolgozzon érte." Ez a „szereld magad" filozófia röviden és velősen így is összefoglalható. Aki komolyan gondolja a precíziós gazdálkodást, az tudja, hogy ez nem csak eszközök beszereléséből áll, hanem folyamatos szakmai támogatást, képzést és felelősségvállalást is igényel – fogalmazott végül a szakember.
Másik szakértőnk, Nagy Bence, az Agmatech Kft. ügyvezetője több mint húsz éve foglalkozik GPS rendszerekkel, 2006 óta pedig kizárólag mezőgazdasági vonalon teszi ezt. 2008 óta a Trimble és az AgLeader márkák képviselője Magyarországon. A földmérő-informatikus-térinformatikus szakember nevéhez fűződik az RTK hálózati szolgáltatás bevezetése a magyar agráriumba, valamint az RTK Mindenkinet szolgáltatás létrehozása is.
– Az automata kormányzás és az RTK rendszerek ma már a mezőgazdasági technológia szerves részét képezik, legyen szó kisüzemekről vagy több ezer hektáron gazdálkodó nagyvállalatokról. A nyílt forráskódú megoldások is jelen vannak a piacon, de fontos tisztán látni, hogy mikor, kinek és milyen célokra éri meg ezekhez nyúlni, és mikor van szükség professzionális rendszerekre, amelyekkel elsősorban fejleszthetőséget és kidolgozott fejlesztési irányokat kap a vevő – bocsátotta előre Nagy Bence, aki leszögezte: a közösségi jellegű és a professzionális rendszerek között szerinte nem a „legális–nem legális" az elsődleges választóvonal. A hangsúly inkább azon van, hogy milyen szolgáltatáscsomagot és biztonságot kap a gazdálkodó a beruházásáért.
A fejlesztés teljes szabadsága lehet áldás és átok is
– A "nagy" gyártók képviselői által telepített rendszerek mögött ott van egy stabil szakmai háttér – magyarázta. – Beépített biztonsági mechanizmusok gondoskodnak arról, hogy a rendszer ne okozhasson veszélyhelyzetet (például sebességkorlátozás, ha a kormányzást átadjuk az automata vezérlésnek). A szántóföldi és közúti üzemmód közötti váltás mechanikusan is megoldott, így elkerülhető, hogy a rendszer közúti közlekedés közben beavatkozzon. A gyári rendszerekben az elektrohidraulikus kormányzás vezérlése automatikusan blokkolható, ha az adott körülmények nem biztonságosak az automatizált irányításra. A másik oldal fontos jellemzője, hogy a nyílt forráskód teljes szabadságot ad a felhasználónak. Ez lehet jó tulajdonság is, ha szakértő kezekben van, de lehet veszélyes is, mivel bármit meg lehet változtatni a működésben.
Természetesen a nyílt forráskódú rendszerek mögött is van közösségi tudás és folyamatos fejlesztés, ám ezek elsősorban kisebb gazdaságoknak szólnak. A 0-300 hektár közötti üzemméretekben működhetnek jól, ahol az egyszerűbb igényekhez elég a robotkormányzás biztosítása.
Ezzel szemben a nagyobb gazdaságok, ahol több gép dolgozik flottában, adatmegosztással, precíziós munkavégzéssel és integrált adminisztrációs rendszerekkel, már komplexebb szolgáltatásokra szorulnak. Ezekhez szükséges az a támogatás és szakmai háttér, amit csak a professzionális gyártók tudnak nyújtani – magyarázta.
A nagyoknak már nem elég
Nagy Bence kitért arra is, hogy a neves gyártók rendszerei túlmutatnak az egyenesen vezetés biztosításán. Még hozzá ekképp:
- Adatgyűjtés és valós idejű megosztás: a kombájnok, traktorok és más munkagépek adatai egy rendszerbe kerülnek, akár különböző márkák esetén is.
- Flottakezelés és összehangolt munkavégzés: több azonos munkagéppel dolgozó traktor képes megosztani egymással a munkaterületeket és az elvégzett műveleteket.
- Automatikus adminisztráció: a munkaadatok automatikusan integrálódnak az agrárinformatikai rendszerekbe, például az AgroVIR-be. Ezzel minimális emberi beavatkozással készülhet el a gazdálkodási és permetezési napló, illetve a költségek pontos nyilvántartása.
- Követhető, jogszabályoknak megfelelő rendszer: legyen szó közlekedésbiztonsági előírásokról, vagy agrártámogatási feltételekről, ezek a rendszerek minden szinten megfelelnek az elvárásoknak.
Valóban biztonságosabbak a profi rendszerek?
A szakember szerint fontos momentum, hogy a gyári rendszerekben és a gyártók révén képzett szakemberek által telepített rendszerekben beépített védelmi funkciók garantálják a biztonságos működést. Az automatizált kormányzási rendszerek például csak bizonyos sebességhatár alatt aktiválhatók, és ha a rendszer hibát érzékel, leállítja az irányítást.
A nyílt forráskódú rendszereknél a "Szereld magad" filozófia miatt sokkal nagyobb a hibalehetőség. Ha a rendszer rosszul van kalibrálva, ha a paramétereket nem megfelelően állítják be, a gép könnyen „elveszhet", nem követi pontosan az irányt, vagy akár hibásan működik. A hibák elhárítása ilyenkor az adott gazdára vagy egyéni szakértőkre marad, gyakran szakmai támogatás nélkül.
Hol van a helyük a nyílt forráskódú rendszereknek?
– A nyílt rendszereknek is megvan a helyük a piacon, főként a kisebb gazdaságokban, ahol az egyszerűség és a költséghatékonyság a legfontosabb. De amint a gazdaság mérete nő, és komplex rendszerek összehangolt működtetése válik szükségessé, elkerülhetetlenné válik a professzionális rendszerek bevezetése. A több ezer hektáron gazdálkodók ma már messze nem csak arra keresnek megoldást, hogy „menjen a traktor egyenesen". Ők az adatvezérelt, integrált és automatizált rendszerekre helyezik a hangsúlyt, ahol minden művelet azonnal nyomon követhető és adminisztrálható – zárta mondandóját.
Más szakember úgy véli: óriási kockázati forrás a nyílt forráskódú rendszerek esetében, hogy rengeteg az önjelölt beépítő, akik az internetes videók, leírások alapján úgy-ahogy megtanulták a beépítést, de sokszor sem szakmai képesítéssel, sem működési engedéllyel, sem szabályos számlázással nem rendelkeznek. Tevékenységük jogszabályok sokaságát sérti, garanciát sok esetben nem, vagy csak kétes feltételekkel vállalnak. Gazdálkodó megszólalónk számos konkrét esetről tud, amikor a szakszerűtlen beépítésből fakadó károkat nem, vagy csak részben térítették meg.
"Például egy AgOpen robotpilóta rendszer egyébként sem valószínű, hogy így, ebben a formában kiszámlázható, mivel egy ilyen rendszernek bonyolult és drága engedélyezési eljáráson kell átesni a forgalomba kerülés előtt. Mindezek mellett ezek a beépítők az AgOpenGPS felhasználási feltételeit is sértik, hiszen abban a "használd saját felelősségre" elv szerepel, márpedig egy bérmunkában történő beszerelés mindenképp a beszerelő felelősségvállalását (is) feltételezi" – mutatott rá.
