Magyarországon olyannyira kedveljük a szilvát, hogy átlagosan minden magyar családra jut két szilvafa. A szilvafa nagyon hálás, hiszen alig igényel törődést. A szilva pedig igazán finom gyümölcs, amelyik lekvárként és persze pálinkaként is kiváló. Most tavasszal aktuális a metszése, de nem mindegy, mikor és hogyan végezzük el!

A szilvafával kevés a gond

A szilvafa nagyon hálás gyümölcsfa, hiszen akkor is terem, ha egyáltalán nem törődünk vele. De nagyon is megéri törődni a szilvafával, hiszen azt bőséges és nagyon jó minőségű terméssel hálálja meg. Habár mi magyarnak érezzük, a szilva őshazája a Földközi-tenger keleti medencéje környékén van. A szilvát a törökök és a görögök kezdték el termeszteni, de mivel igazán népszerű volt, hamar eljutott a világ minden tájára, azonban a legnagyobb mennyiségben azóta is Európában terem.

A szilvafa szereti a napfényt, de jól viseli a hideget is, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsére nincs veszéllyel a fagy, ezért is érdemes legalább egy szilvafának helyet adni a kertben.

Mivel azonban a szilvafa sekélyen gyökerezik, ahhoz, hogy ne hulljon a szilva a fáról, tartós csapadékhiány esetén fontos, hogy rendszeresen öntözzük. De nem csak vízre van szüksége, a trágyázást is meghálálja. A szilva szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli.

Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról, így nem kerül a szilva idő előtt a földre, és a szilvafa ága sem törik le a rajta roskadozó gyümölcs alatt.

A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehullik, majd sajnos elpusztul a szilvafa.

Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.

Így ültess szilvafát a kertedbe

A szilvafa ültetése esetén az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat legalább hat méter távolságra ültessük egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.

A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de a földlabdás csemeték egész évben ültethetők. A szabadgyökerű szilvafa csemetéket csak októberben és novemberben szabad ültetni.

Ügyeljünk rá, hogy a szilvafa nem kis méretű gyümölcsfa, így kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől. Ássunk a szilvafa számára egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk a gödörbe istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.

szilva termés ládában

A szilvafa nem igényel sok törődést, de a gondoskodást jó minőségű terméssel hálálja meg. Fotó: Shutterstock

Helyezzük a szilvafát a gödörbe úgy, hogy egyenesen álljon, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni.

Ne legyünk türelmetlenek, hiszen a szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.

Ezért egyél sok szilvát

A szilva nagyon finom, de mivel a cukortartalma nagyon magas, aki vigyázni szeretne a súlyára, fogyassza óvatosan. A szilva, különösen az aszalt szilva, kiváló a székrekedés megelőzésére. A szilva nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére.

A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban. A szilva ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

A szilvafa metszése nagyon fontos

Habár a szilvafa akkor is terem, ha nem gondozzuk, mégis, a metszése fontos ahhoz, hogy jó minőségű és bőséges legyen a termése. A szilvafa tavaszi metszését a vegetációs időszak kezdetén kell elvégezni, amikor a fa még mindig nyugalmi állapotban van, de a rügyek már kifejlődtek. Fontos, hogy ezt csak akkor tegyük meg, amikor a fagyveszély elmúlt.

Már az ültetésekor fontos, hogy válasszunk ki három, arányos távolságra lévő vázágat. Ügyeljünk arra, hogy ezek ne azonos magasságban legyenek. Ezeket vágjuk vissza a hosszúságuk kétharmadával, külső rügyre.

Ez azért fontos, mert a szilvafa hajlamos rá, hogy keskeny koronát neveljen, így pedig terebélyesebbé tudjuk tenni. Fontos, hogy a vázágak 45°-nál nagyobb szöget zárjanak be a törzzsel, a csúcsaik pedig vízszintesen egy síkba kerüljenek. Fontos az is, hogy metszés után 120°-os legyen a vázágak és a sudárvessző csúcsait összekötő háromszög felső szöge.

Az évente elvégzett metszés során ügyeljünk arra, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat.

Az igazító metszés során azért, hogy elkerülhetjük a korona belső részeinek felkopaszodását, vágjunk vissza néhány hosszúhajtást úgy, hogy 10 cm-es csonkot hagyjunk meg. Ezt átlagosan 5-6 évente ismételjük meg.

Mindenkinek bőségesen termő szilvafát kívánunk!