Mit kell tenni, ha az állományban megjelenik a kiskérődzők pestise?

Január végén jelent meg Magyarországon először a kiskérődzők pestise (PPR) Zala vármegyében, egy szentgyörgyvölgyi telepen, majd pár nappal később két másik juhállományban is feltűnt a veszélyes kór.

"Az állatok és a ragályfogó tárgyak hanyag, illetve felelőtlen szállítása játszhatott szerepet a vírus terjedésében" – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hozzátették, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján a szentgyörgyvölgyi telepről személyi mozgással, illetve a széna szállítása révén kerülhetett be a másik állományokba a betegség. Ugyanis a takarmányszállításról az állattartók csak késve tájékoztatták a hatóságot, ezért már mindkét telepen tüneteket mutató állatokat találtak a helyszínre érkező állatorvosok.

A kiskérődzők pestise (PPR)

A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza, így különösen nagy kockázata van az élőállat-kereskedelemnek, az állatszállításnak, valamint a ragályfogó tárgyaknak. A már beteg állatok rendkívül nagy mennyiségű vírust üríthetnek, ami még tovább növelik a terjedés kockázatát – hívja fel a figyelmet a Nébih.

A kiskérődzők pestise (peste de petit ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége. Az állatok fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával is megfertőződhetnek. A lappangási ideje általában 4-6 nap.

A hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy a PPR megbetegíti a juhokat és a kecskéket, és esetenként a vadon élő kiskérődzők is érintettek lehetnek. Sőt a PPR megbetegedést a világon már tevékben, szarvasmarhában és bivalyokban is kimutattak, ezek az állatfajok is fogékonynak tekinthetőek, bár a vírus terjesztésében játszott lehetséges szerepük még nem tisztázott.

A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli – Forrás: Shutterstock

Mit kell tenni, ha az állományban a kiskérődzők pestisére mutató jelek vannak?

Az állat tulajdonosa, tartója, gondozója, valamint bárki, aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni az állományt ellátó szolgáltató állatorvost vagy a hatósági állatorvost. Bejelentést lehet tenni közvetlenül a járási hivatalban a járási főállatorvosnak vagy a vármegyei főállatorvosnak.

Ha az állományt ellátó szolgáltató állatorvos a betegség gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul az érintett állatot/állatokat megvizsgálni, és ha a betegség gyanúját nem tudja kizárni értesíteni a járási főállatorvost. A szolgáltató állatorvosnak a betegség helyhez kötése érdekében utasítani kell az állattartót, hogy a tüneteket mutató állatokat különítse el, illetve az állományból fogékony állatot ne vigyen ki. Az állattartó köteles ezeket az utasításokat betartani.

A hatósági állatorvos – ha a betegség gyanúját nem tudja egyértelműen kizárni – a gyanút jelenti a járási főállatorvosnak. Ezzel egyidejűleg a szolgáltató állatorvos által a betegség helyhez kötése érdekében elrendelt intézkedéseket felülvizsgálja, szükség esetén kiegészíti azokat, illetve ilyen rendelkezések hiányban haladéktalanul elrendeli azokat. A fentieken túl minden feltehetően kórokozóval szennyeződött anyagot és hulladékot (pl. takarmányt, almot, hígtrágyát stb.) hatósági állatorvos felügyelete mellett olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja annak elpusztítását. A kórokozóval szennyeződött tárgyakat, eszközöket – ha fertőtlenítésük nem lehetséges – meg kell semmisíteni.

A betegség gyanújának felmerülését követően a telep és az érintett épületek ki- és bejáratánál személyi, jármű- és eszközfertőtlenítést kell alkalmazni. A betegség megállapítását követően fertőtlenítési tervet kell készíteni, melyet a járási főállatorvossal jóvá kell hagyatni.

Fertőtleníteni kell:

• minden helyet vagy helyiséget, amelyben a beteg, a betegségre és fertőzöttségre gyanús állatot tartották, és amelyben ilyen állat megfordult;
• az istállóberendezéseket, az etető- és itatóedényeket, takarítóeszközöket, az összegyűjtött trágyát, almot és takarmányhulladékot, valamint mindazokat a tárgyakat (takarót stb.) amelyek a hatósági állatorvos szerint fertőzöttek lehetnek;
• a járműveket, amelyen beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatot vagy ilyen állat hulláját szállítottak;
• helyet vagy helyiséget, ahol a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatot leölték, kényszervágták vagy boncolták és az ahhoz használt eszközöket;
• azokat a személyeket, akik a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állat leölését, kényszervágását, boncolását és fertőtlenítését végezték.

A Nébih fertőzés esetén elrendeli az érintett állomány felszámolását, valamint az érintett telep körül az állategészségügyi hatóság kijelöli a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Valamint ilyenkor megkezdődik az érintett körzetekben a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai.

A kiskérődzők pestise a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó betegsége – Fotó: Shutterstock

A védőkörzet szabályai

• A védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban minden fogékony kiskérődző faj (Ovis ssp., Capra ssp.) egyedét úgy kell tartani, hogy idegen kiskérődző állománnyal ne érintkezhessenek, továbbá meg kell akadályozni vadon élő kérődzőkkel való érintkezésüket is.
• A fogékony állatfajok elhullását a lehető leghamarabb be kell jelenteni a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak (tel. szám: +36-70/454-0449) és az ártalmatlanításról gondoskodni kell a hatóság utasításai szerint.
• A gazdaságban /udvarban a fogékony állatokon tapasztalt tüneteket (takarmány-felvétel csökkenése, savós orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, láz, levertség, bármely más, betegségre utaló jel) a tulajdonosnak haladéktalanul jelentenie kell a járási hivatalnak (tel szám: +36 94/592-720, +36 30/631-4258), amely elvégezteti a szükséges vizsgálatokat.
• A fogékony fajokhoz tartozó házi állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő ki-, valamint létesítményekbe történő beszállítása tilos.
• A fogékony fajokkal egy gazdaságban /udvarban házi nagykérődzők (szarvasmarha, bivaly) gazdaságból, udvarból való ki- / beszállítása is tilos a fogékony fajok szűrővizsgálatának kedvező eredményéig.
• Tilos a védőkörzetben lévő fogékony állatokat tartó gazdaságokból, udvarokból a használt almot, trágyát vagy hígtrágyát kivinni vagy szétszórni.
• A gazdaságba/ udvarba belépő vagy onnan távozó valamennyi személynek be kell tartania a kiskérődzők pestise betegség terjedésének megakadályozását célzó járványvédelmi intézkedéseket, különös tekintettel: a gazdaságban és az ólakban használatos öltözet cseréjére, a gazdaság és az ólak bejáratában történő kéz- és lábfertőtlenítésre, a látogatási naplóba valamennyi, a gazdaságba belépő személy adatainak bejegyzésére.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi és vadon élő állatokból származó friss hús és belsőségek, valamint friss húsból előállított húskészítmények korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása. Ez alól mentesülnek a hatósági állatorvos útmutatása alapján biztonságosnak, illetve megfelelően kezeltnek minősített termékek.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatoktól származó nyerstej, kolosztrum, tejtermékek és kolosztrum alapú termékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből, gazdaságok történő mozgatása.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatokból származó állati melléktermékeknek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása, az elhullott állatok teljes testének vagy testrészeinek kivételével.

• Tilos a trágya korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása, beleértve az almot és a használt almot is.
• Tilos a nyersbőr, irha, gyapjú, sörte korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadak újratelepítése.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatok vásárra, piacra, bemutatóra vagy más rendezvényekre vitele, ideértve e fajok egyedeinek összegyűjtését és szétoszlását is.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatoktól gyűjtött sperma, petesejt és embrió korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása.
• Tilos a sperma, petesejt és embrió gyűjtése a fogékony fajokhoz tartozó házi állatoktól.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatok mozgó mesterséges megtermékenyítése.
• Tilos a fogékony fajokhoz tartozó házi állatok mozgó természetes fedeztetése.

A hatóság arra kéri az állattartókat, hogy haladéktalanul jelentsék, ha állatainál a betegség tüneteit észlelik, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek a fertőzésben érintett gazdaságokkal, illetve fokozottan tartsák be az előírt állategészségügyi intézkedéseket. 

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Vas Vármegyei Kormányhivatal

Indexkép: Shutterstock