A FAO felmérése szerint a beltéri (függőlegesen elrendezett) termesztési rendszer – a hagyományos termesztéshez viszonyítva – 75 százalékkal kevesebb befektetéssel és naponta mintegy 6 watt energia felhasználásával havi 150 kg zöldséget képes előállítani – olvashatjuk a gulfnews.com angol hírportálon.

Ezt a mennyiséget vertikális rendszerben 6 m2, szántóföldi környezetben viszont több mint tízszer nagyobb (72 m2) területen lehet előállítani.

A vertikális farmok városokba és korábban mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területekre való bevitele megnöveli a mezőgazdaság céljaira szűkösen rendelkezésre álló földterületet, és ezek a farmok – a növények kártevőktől való biztosabb védelme mellett – 1 kg zöldség megtermeléséhez átlagosan mindössze 12 liter vizet használnak, a szántóföldi 300-400 literrel szemben. Ezért a világszerte térhódító, környezetkímélő és szabályozott lékörben történő termesztést – szakértők szerint – „csendes mezőgazdasági forradalomnak” tekinthetjük.

beltéri farm

A beltéri farmok további terjeszkedése várható – fotó: group.pictet

Legalább ennyire fontos a termesztési és szállítási veszteségek maximális csökkentési lehetősége, valamint abszolút friss termékek biztosítása a fogyasztók számára. Mindezeken túlmenően a beltéri rendszer képes kiküszöbölni az (időnként még közvetlenül a betakarítást megelőzően is) egyre nagyobb károkat okozó időjárási szélsőségeket (hőség, szárazság, áradás, tavaszi fagyok stb.), valamint a kártevők által okozott terméskiesések nagy részét.

A vertikális termesztésen belül több rendszert alkalmaznak, amelyek közül a leggyakoribb a hidropónikus (talaj nélküli) rendszer, ahol a növények gyökereit tápoldatba merítik. Mivel ez a rendszer mesterséges tápközeget használ, beltéri farmok gyengébb talajú és egyenetlen terepviszonyok mellett is létesíthetők. A legújabban alkalmazott, korszerű világítási módszerek és eszközök (LED-világítás) tovább csökkentik a vertikális termesztés költségeit.

A fentiek alapján a beltéri farmok további terjeszkedése várható.