Idáig megúsztuk a kórokozók (gombák, baktériumok) járványait, sőt néhány gyümölcsfánk jobban néz ki, mint az előző években. Alig látok a diófákon a gnomónia gombától illetve a baktériumtól származó tüneteket, a körterozsda élénk foltjai sem világítanak ki a kertekből. A lisztharmat fajok bezzeg nem hagytak cserben minket a szőlőn, az almán, a tökféléken és a dísznövényeken, és a varasodás is megjelent az érzékeny fajtákon, az esősebb országrészekben. Már többször írtam róluk, a bevethető gombaölők között sincs nagy változás, évek óta.
Úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk a szélsőséges időjáráshoz és a következményeihez. A fejlődő gyümölcsöket a szelek karcolják, a jég veri és a nap égeti. A kiszámíthatatlanul rajzó molyok hernyói és a szomjazó hangyák, darazsak rágása nyomán is nyílt sebek keletkeznek a termések bőrszövetén. A termő gyümölcsösökben egyre biztosabban számíthatunk egyes gombák, baktériumok támadásával.
Szőlő szürkepenész – fotó: Zsigó György
Tehát azokban az ősszel érő almatermésűeknél, a szilvánál és a kései őszibaracknál, ahol gondot okoztak a fenti károsítók, a monília ellen védekezni kell. Azokat a szőlőket ahol a szőlőmoly a fürtökben rágott, a nap perzselt, a jégeső károsított vagy csupán érzékenyebbek a szürkepenész fertőzésre, szintén permetezni kell. Ha lehetséges, a beteg termések leszedésével és a lehullottak összegyűjtésével kezdjenek hozzá a munkához. (A szellősen metszett, egészséges és jó erőben lévő fáknál ez is elegendő lehet.) Ne feledjék, hogy mindkét gomba támadása ellen csak megelőzéssel lehet védekezni! Bőségesen kaphatóak kontakt és felszívódó készítmények is, nem sorolom fel ezeket. A várakozási idő (é.v.i.) hossza már egy fontos döntési szempont lehet a vásárlásnál.
Körte monília – fotó: Zsigó György
Letelt a határidő!
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében köteles a földhasználó az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Nagy István agrárminiszter szigorú ellenőrzéseket ígér! Hétfőn már hozzá is látott a hatóság a munkához. Járják a szántóföldeket, az ültetvényeket, a házikerteket de az utcákat és a parkokat is.
Parlagfű – fotó: Zsigó György
A parlagfűszezon kezdetével elindult a NÉBIH Parlagfű Bejelentő Rendszere is, amellyel interneten vagy okostelefonon keresztül bárki bejelentést tehet az általa észlelt fertőzött területről. Az előző években az útszélekről, parkokból, gyepekről is érkeztek jelzések az oldalra. A gyommentesítéssel kapcsolatban további információkért forduljanak bizalommal a megyei kormányhivatalokhoz és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szerveihez. Felvilágosítást kaphatnak pl. a glifozát hatóanyagú gyomirtókkal vagy a gyepkaszálási fordulók helyes időzítésével kapcsolatban is.
Nagyanyám jól bevált „gyomirtási technológiája” volt a gyomlálás. Kis kapájára támaszkodva húzta ki gyökerestől pl. a dísznóparéjt vagy a libatopot, amit már várták a malacok és a tyúkok. A kaszálás után is kihajtó és virágzó parlagfű esetében is ezt javaslom. Az orvosok kesztyűt ajánlanak, mert a bőrön keresztül is allergizál.
Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Növényvédelmi előrejelzésekért, további növényvédelemmel kapcsolatos hírekért, rajzási táblázatokért és a teljes hazai növényvédőszer adatbázisért kattintson az Agroinform.hu/novenyvedelem oldalra.
