Kujáni Lászlóné Cser Olgával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnökével a XII. Növényorvosi Napon Gödöllőn beszélgettünk.
Mit lehet tudni Jordán László Nébih-elnökhelyettes iménti bejelentéséről, mely szerint megteremtették a feltételét annak, hogy a növényorvosokat bevonhassák a hatósági munkába?
Elsősorban arra gondolok, hogy a karanténkártevőkkel kapcsolatos tennivalókban – amely hatósági feladat – aktívan közreműködjünk. Ez egyébként így van már évek óta. Kamarai tagjaink részt vesznek az új kártevők területi felderítésében és terjedésük megakadályozásában. Ezzel kapcsolatban adatokat is szolgáltatunk a Nébihnek. Az általuk elrendelt növény-egészségügyi zárlat is adhat és ad munkát számunkra.
A nap slágertémája az integrált növényvédelem volt. Mennyire sláger ez a mindennapi gyakorlatban?
Tulajdonképpen még csak most kezdik felismerni a termelők, hogy a kémiai szerek mellett a fizikai, az agrotechnikai és az egyre perspektivikusabb biológiai módszereket is be kell vetni a védekezésbe.
Kujáni Lászlóné Cser Olga: "Csak most kezdik felismerni a termelők, hogy a kémiai szerek mellett a fizikai, az agrotechnikai és az egyre perspektivikusabb biológiai módszereket is be kell vetni a védekezésbe" – fotó: Agroinform.hu
A kémiai védekezés visszaszorításáról van szó?
Annál is inkább, mert a kémiai védekezésben alkalmazható, engedéllyel rendelkező készítmények hatékonysága nem kielégítő a jelenlegi károkozók ellen.
Az előadásokban is hallott rezisztencia miatt?
Igen, a rezisztencia miatt is, illetve azért, mert a kártevők olyan területen is megjelennek, ráadásul olyan nagy tömegben, ami nem szokványos. Továbbá hiányzanak a védekezésből az unió által kivont jól bevált szerek is.
Felértékelődik az agrotechnikai és a biológiai védelem?
A konvencionális növényvédelem mellett mindenképp nagy szükség van rájuk. Igenis oda kell figyelni arra, mikor vetünk, mikor kezdődik a termésérés, mikor takarítunk be. Tekintetbe kell venni a talajban élő kórokozó faunát, és a növekedéskor jelentkezőket is, mert nem minden biológiai anyag hat például a pajorra vagy a cserebogár-imágóra, és a petében telelőkre is más készítményeket kell használni. Mindez azért is fontos, mert
a talajfertőtlenítőszerek kivonásával csak a biológiai készítményekre hagyatkozhatunk.
A termésben kimutatható szermaradék kérdése is óriási probléma. Ha el akarjuk kerülni, a termésérés kezdetétől kezdve mindenképp a biológiai védekezés eszközeivel kell élnünk.
Hogy teljesít a magyar mezőgazdaság az integrált növényvédelemben?
Magyarországon már 1979-ben elkezdtük az integrált növényvédelmet! Dr Járfás József professzor úr már akkor odukat helyeztetett ki a nemzeti parkok környékén, hogy a madarakkal végeztessen el nagyon sok feladatot. Ki is mutatták, hogy például a gyapjas lepke a mi megyénkben, Bács-Kiskunban nem tudott túlszaporodni.
De van ellenpélda is: 2010-ben és 2012-ben annyi egér és pocok volt, hogy munkagépekkel kellett kiszedni őket a csatornákból. Ha a hóbagolynak és az itt telelő ragadozómadaraknak lett volna megfelelő leszállóhelyük, akkor ez nem következett volna be.
Tudomásul kell venni, hogy a biológiai egyensúlyt csak úgy tudjuk fenntartani, ha élőhelyet biztosítunk a hasznos szervezeteknek.
Az is a védekezés része, hogy élőhelyet biztosítunk a károsítók természetes ellenségeinek – fotó: Shutterstock
Mennyire nyert teret ez a gondolkodásmód a gazdálkodók körében?
Nagyon sok ezzel kapcsolatos előadást tartok. Amikor megkérdezem például, tudják-e, hogy mondjuk a bálványfa – ecetfa néven ismert, és özönnövényként kiirtandónak tartják – milyen biológiai jelentőséggel bír, nincs válasz. Nagyon elcsodálkoznak, amikor elmondom, hogy a levelével beterített trágyadombon nem kel ki a légy. Megakadályozza az ammónium kipárolgását is, ezért tud az osztrák gazda egy térben élni a gazdaságával. Leszállóhelyül is szolgál a hasznos madaraknak.
Bizonyos európai uniós támogatások feltétele, hogy integrált növényvédelmet kell végezni. Ezek kapcsolatban mire kell figyelni?
Az integrált növényvédelemben korlátozott a növényvédő szerek alkalmazási lehetősége. Elő van írva, hogy előrejelzésekre alapozva mikor, hányszor, milyen használható, tehát nagy mértékben a növényvédő szakemberek tevékenységéhez kapcsolódik. Ami az előrejelzéseket illeti, saját szaktanácsadási rendszerünkben SMS-ben, emailben küldjük az információkat. A termelő rögtön tudja, hogy védekeznie kell, akár a betakarítást is félbehagyva. Emellett ott van még a zöldítés követelménye is.
Egyre több biológiai növényvédelmi módszer áll a termelők rendelkezésére – fotó: Agroinform.hu
Épp az egyik előadásban volt szó arról, hogy a zöldítésnek is van hátulütője.
Bizony van! Az agrotechnika fegyvertárába tartozó vetésváltás eredményességét pont a zöldítés veszélyezteti. Ugyanis a száradófélben lévő kukoricából az épp akkor virágzó táblákba települnek át a kártevők, és rakják le petéiket. Szinte lehetetlen azok ellen a kártevők ellen védekezni, amelyek ott túlszaporodtak.
Hogyan lehet kivédeni a zöldítésnek ezt a nemkívánatos hatását?
Csak biológiai növényvédelem eszközeivel lehet élni, ez uniós direktíva. A mezővédő erdősávokba kellene nekünk a hasznos élőszervezeteket betelepíteni, amelyek képesek a kártevőket gyéríteni.
Feltételes módot használ, valami hiányzik ehhez?
A kártevők és kórokozók ismerete nélkül mindez nem megy. Címzetes docensként magam is tanító ember vagyok, mégis azt kell mondanom, hogy az oktatásnak nagy hiányosságai vannak.
Úgy jönnek ki a kertészmérnökök az egyetemről, hogy nem képesek felismerni a kártevőket.
Hiszen a klímaváltozással új fajok telepednek meg nálunk. Arról nem is beszélve, hogy a nem fajspecifikus kártevők megjelennek a különböző gyümölcsültetvényekben is. Például a dióburoklégy mellett ott vannak a különböző gabonalegyek is. Rendkívül fontos, hogy a növényorvos felismeri-e azt, hogy ez most gabonalégy, és nem a dióburok légy, mert eltérő időpontban kell beavatkozni mindkét esetben. A növényorvosi kamara feladatának tartja a frissen kikerülő szakemberek segítését. Éppen ezért
belevágunk a növényorvosiasszisztens-képzésbe.
Ők segítenék a kezdő szakembereket ezekkel a gyakorlati tapasztalatokkal.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki növényorvosi asszisztensnek jelentkezik?
Ez egy alakulófélben lévő projekt még, de az biztos, hogy mezőgazdasági alapképzettséggel kell rendelkeznie. Azt tanítjuk meg, hogy az integrált védekezés keretein belül, kultúrákra lebontva mire kell odafigyelni.
Mikor állhatnak munkába ez első növényorvosi asszisztensek?
Már 2018-ra mindenképpen el akarjuk érni. Szeretnénk megszervezni a saját növényvédői szaktanácsadói hálózatunkat is, hogy a szakértőkkel összefogva, az aktualitásoknak megfelelő információkat eljuttassuk a gyakorlatban működő növényorvosokhoz.
