Gyümölcs- és szőlőtermesztés szekció
A Gyümölcs- és szőlőtermesztési szekciót Prof. Dr. Bruno Tisseyre (SupAgro) nyitotta meg. Részletesen bemutatta, hogyan fejlődik a precíziós gazdálkodási szemlélet egy olyan nagy hozzáadott értékű termék, mint a bor esetében.
A drónok mezőgazdasági felhasználása sokakat foglalkoztat, így ennek a témának két önálló előadással is adóztunk. Török Gyula, az Agrobot Kft. vezetője egyedi fejlesztésű drónos permetezőrendszerét mutatta be. Ehhez kapcsolódva a permetezéstechnika sikeres hazai szőlészeti alkalmazásáról és személyes tapasztalatairól számolt be Czemiczki István, a Sauska Borászat szőlészeti vezetője.
A drónos permetezés kertészeti alkalmazásáról is beszámoltak az előadók.
Jelenleg komoly károkat okoz a nyugati dióburok-fúrólégy a diótermesztők számára, a védekezés pedig rendkívül nehéz a kártevő ellen. Erre a problémára dolgozott ki új drónos védekezési eljárást Oláh Richárd, az Aro-Peritum Kft. vezetője. A hatékonyság fokozása érdekében úgynevezett csalogatóanyagos kezeléseket alkalmaztak, tehát a növényvédő szer mellé egy „csali” anyagot is tettek, amit egy permetező drón juttatott ki. A védekezés sikerességét statisztikai eredményekkel igazolta, és elmondta, hogy az új technológiával jobb hatékonyságot és alacsonyabb kártételi szintet értek el kevesebb felhasznált növényvédő szer mellett, mint a hagyományos üzemi kezelésekkel.
A kertészeti robotok fejlesztése területén jelentős hazai sikerekről számolt be Hári Zsolt, a Hári Tech Kft. vezetője. Az elsősorban mezőgazdasági gépek automatizálásával foglalkozó cég saját fejlesztésű önvezető robottal is büszkélkedhet, melnyek főbb jellemzői az automatikus sorvégi lassítás és a következő sorra való ráállás.
Hári Zsolt a saját fejlesztésű önvezető robotjukat mutatta be.
Az almatermesztésben az egyik leginkább munkaigényes feladat a szüret. A Szent István Egyetem részéről dr. Szalay László tartott áttekintő bemutatást a jelenleg elérhető, a precíziós almaszüretben alkalmazható eszközökről és műszaki megoldásokról.
A FruitVeB alelnöke, dr. Apáti Ferenc előadásában átfogó képet adott a magyar gyümölcságazat aktuális helyzetéről, erősségeiről és gyengeségeiről.
A szekciót végül Veronika Oršulová, a szlovákiai Comenius Egyetem PhD-hallgatója zárta. A távérzékelés és térinformatika alkalmazási lehetőségeit mutatta be, különös tekintettel a precíziós mezőgazdaságra. Az általa ismertetett kutatás eredménye, hogy meg tudják becsülni a szőlőültetvényekben a sorközöket drónok alkotta spektrális képek alapján, és meghatározni a leginkább alkalmas spektrumot a sorok optimális telepítéséhez geostatisztikai módszerek és tárgy alapú képelemzés [object-based image analysis (OBIA)] alkalmazásával.
Veronika Oršulová elmondta, meg tudják határozni a leginkább alkalmas spektrumot a sorok optimális telepítéséhez.
Zöldségtermesztés szekció
A Zöldségtermesztés szekcióját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviseletében dr. Mártonffy Béla, a Kertészeti és Beszállítóipari Osztály elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy a NAK igyekszik segíteni a gazdáknak az új technológiák alkalmazásában, melynek keretében került sor a Digitális információszolgáltatás és technológiafejlesztés című konferenciára.
Az első előadó, Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke „A kritikus munkaerőhiány fejlesztési kényszert eredményez a zöldségtermesztésben” című prezentációjában a klímaváltozás hatásainál is nagyobb jelentőségűnek nevezte az egyre kritikusabb munkaerőhiányt, amely a precíziós megoldások használatára ösztönzi a termelőket. Ehhez azonban együtt kell működniük a nemesítőknek a precíziós technológiák, eszközök fejlesztőivel, amelynek már vannak eredményei néhány zöldségnövény termesztésében. A zárt téri termesztésben sajnos még nem sikerült hatékonyan csökkenteni a fitotechnikai munkák kézimunkaerő-igényét, bár a betakarításban már vannak biztató eredmények.
Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti divíziójának igazgatója a prezentációjában bemutatta cége új palántanevelő beruházását, amely a termelőket szolgálja ki. A nagy légterű, termálvízzel fűthető, közel 2 ha alapterületű, teljesen automatizált növényházban folyik a zöldségnövények palántanevelése. Különleges palántanevelési módszerként ökológiai termesztéshez is tudnak szaporítóanyagot szolgáltatni, az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer pedig garantálja a jó minőségű végterméket.
Sira Márk bemutatta a KITE új palántanevelő beruházását.
A Tungsram Agritech Kft. részéről Utasi Lőrinc előadásában kifejtette, mennyit számít a megfelelő megvilágítás a növénytermesztésben. A hallgatósággal megismertette a modern pótmegvilágítás alapfogalmait és mértékegységeit, mint például a PPFD (Photosynthetic Photon Flux Density) és a DLI (Daily Light Integral). Szemléltetésre kerültek a fotobiológiai alapok, a különböző spektrumok általános hatása a növényekre, a fényelnyelő pigmentek tulajdonságai stb. Összehasonlításra kerültek a LED- és HPS-alapú fényforrások termelői és növényélettani szemszögből.
Az előadó elmondta, a LED-megvilágítás esetén könnyen irányítható a fény spektrális összetétele és a fényintenzitás, és ez új eszközt ad a gazdálkodóknak termelésük irányítására és a megcélzott beltartalmi értékek elérésére.
LED-megvilágítás esetén könnyen irányítható a fény spektrális összetétele és a fényintenzitás.
Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. alapító ügyvezetője „Korszerű kertészet” címmel tartott előadást. A Veresi Paradicsom innovatív technológiájának köszönhetően prémium paradicsomkülönlegességeket, köztük a világ egyik legédesebb és legaromásabb paradicsomát termesztik Veresegyházon. A 2018 végén megnyílt mesterséges megvilágítású üvegházukban hidrokultúrális módszerrel, tiszta termesztésben, fenntartható, környezetbarát módon, biológiai növényvédelemmel termesztenek paradicsomot. Az elmúlt egy év tapasztalatairól, az elmúlt időszakban a különféle kórokozók által okozott problémákról, a minőségmegóvás érdekében általuk kifejesztett metódusokról, a Veresegyház termálkútjaiból kinyert víznek köszönhetően zéró emissziójú fűtésrendszerről, az öntözővíz újrahasznosításáról számolt be az előadás.
Ábrahám Balázs, a veggID startup ügyvezetője bemutatta komplex megoldásukat, melyben az egyedi QR-kódos beazonosítás lehetővé teszi, hogy a termelő zöldségeinek és gyümölcseinek beltartalmi értékei, vegyszerterhelése és kereskedelmi információi könnyen és gyorsan elérhetők legyenek. A QR-kódot a fogyasztó a csomagoláson találja, melyet bármely okostelefonnal könnyedén beolvashat. A beltartalmi értékek méréseit és az élettani megállapításokat a veggID-val együttműködő független szakértői szervezetek végzik, mint a SZIE és a PTE.
A veggID fejlesztésével a fogyasztók közvetlenül hozzáférnek a termék fontosabb tulajdonságaihoz.
Az előadásban bemutatásra került, hogyan, milyen paraméterek alapján mérhetők a zöldségek és gyümölcsök beltartalmi értékei, hogyan működik biztonságosan a zárt minősítési rendszer, hogyan kerül a csomagolásra a QR-kód, mit lát, milyen információkat kap a felhasználó, amikor leolvassa a kódot, hogyan csatlakozhatnak a termelők a kezdeményezéshez,
hogyan járul hozzá a veggID ahhoz, hogy minél több jó minőségű zöldség és gyümölcs kerüljön a fogyasztóhoz, és hogyan emelheti ki a magyar gazdák termékeit az importáruk tömegéből.
Goda Szilárd, a Versenyhajó Kft. ügyvezetője „Kié lesz a zöldség- és gyümölcstermelés kis- és nagykereskedelmi árrése a mesterséges intelligencia korában?” című prezentációja zárta a szekciót, amely szintén a hazai termelés és fogyasztás érdekeit segítené, a modern informatika eszközeit felhasználva. Innovatív megoldásuk a megtermelt zöldség útját a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz irányítaná, kizárva a viszonteladói szektort. Erre már vannak működő példák az EU-ból, amely mind a helyi termelés erősítése, mind a szállításból adódó környezetterhelés csökkentése miatt közös érdekünk.
Indoor farming szekció
Új témaként foglalkozott a konferencia a beltéri termesztéssel, amelyben nemcsak kertészeti megoldások, hanem akvapónia és zárt rendszerű rovartenyésztés is szerepelt. Az első előadó, Sulcz Gábor az AquaShield Control Kft. részéről „Smart üvegházvezérlés és monitoring hidropóniás és akvapóniás rendszerek számára” címmel prezentált.
A hidropóniás és az akvapóniás növénytermesztéshez magasfokú hozzáértés szükséges, mivel e mesterséges ökoszisztémák érzékeny egyensúlya könnyen felborulhat, ami a növények és állatok nem optimális növekedéséhez, rosszabb esetben pedig akár a pusztulásához is vezethet.
Az AquaShield moduláris felépítésű, folyamatosan bővíthető rendszere segít megoldani ezt a problémát. A smart üvegházrendszer monitorozza az üvegház legfontosabb környezeti paramétereit, és szükség esetén értesítéseket és riasztásokat küld, vagy akár be is avatkozik a termesztési folyamatba. Az AquaShield mindig online, így könnyű távoli elérhetőséget biztosít. Gyakorlatilag olyan, mint egy smart home rendszer, csak üvegházak számára.
A smart üvegházrendszer monitorozza az üvegház legfontosabb környezeti paramétereit, és szükség esetén értesítéseket és riasztásokat küld.
Az Indoor farming szekció meghívott előadójaként Aszalai Sándor, a Grinsect ügyvezetője az „Otthoni és termelői szintű rovartenyésztés”-ről, annak jelentőségéről, valamint a benne rejlő innovációs potenciálról tartott előadást. Nagyító alá került az EU-n belüli rovartenyésztés jogszabályi helyzete, valamint a Grinsect értékteremtő tevékenysége is.
A fiatal vállalkozás tevékenysége során maximalizálja a fekete katonalégy lárvájának hasznosságát oly módon, hogy az nemcsak új perspektívába helyezi a rovarokról, azok tenyésztéséről és a takarmányozásban való felhasználásról eddig kialakult társadalmi és gazdasági véleményt, de a fenntartható fehérje-előállítás és az alternatív zöldhulladék-gazdálkodás jövője szempontjából is perspektivikus.
A Growberry részéről Hudecz Attila alapító, ügyvezető egy szakmai újításról tartott előadást. A csapat úgy látja, hogy az agráriumban jelenleg a termelési döntések jelentős része szájhagyományra vagy tanácsadókra építve születik, és ezt szeretnék tényalapúra változtatni. A cég a saját fejlesztésű növénytermesztő kamráiban végez kísérleteket, különféle A/B teszteket és kutatási projekteket, ezzel segítve a modern gazdáknak a növények terméshozamának maximalizálásában.
.jpg)
A cég a saját fejlesztésű növénytermesztő kamráiban végez kísérleteket.
Balázs Bence (bedrock.farm) előadásából az érdeklődők megtudhatták, hogy az indoor farming jelenleg még gyerekcipőben jár hazánkban, bár a kihívások számánál jóval nagyobb lehetőséget rejt magában. A moduláris termelésnek köszönhetően agilisen, konstans minőséget biztosítva képes termelni, így számos új réspiacra enged beférkőzni. Hosszú távon rengeteg hasznos adat halmozódik a hagyományos üvegházi termelők számára is, amivel segíthet a napi gyakorlatban, a döntéshozatalban is. További lehetőségeket rejt a gyógyszeriparban és más kutatás-fejlesztési munkában történő részvétel.
Fontosnak tartják az ágazatok közötti szoros összefogást, mivel számos új kihívásra kell az emberiségnek válaszolnia az elkövetkező évtizedekben. „A túlélésért folytatott harcban nem a legerősebb és nem is a legokosabb nyer, hanem az, aki leggyorsabban képes alkalmazkodni”. Ahogy az evolúció során mindig, most az agráriumban is igen gyorsan kell „alkalmazkodni”, élni a precíziós eszközök, megoldások nyújtotta lehetőségekkel!
A kérdés csak az, hogy kik lesznek azok, akik elég gyorsan adaptálják az új módszereket, eszközöket.
A szekció utolsó előadója, Rakonczai Kristóf, a Tungsram Agritech Kft. mérnöke a jól megtervezett pótmegvilágítási stratégia alapvető lépéseit ismertette a hallgatósággal. A szakértő kiemelte, hogy elsődleges megfontolás a növények fényigényének felmérése, mely során a DLI és a PPFD (fotoszintetikusan aktív fotonáram-sűrűség) meghatározása elengedhetetlen, valamint az optimális spektrum kiválasztása.
