A legfőbb védekezés jó erőben tartani a növényeket

Többek között ezekről beszélgettünk Zsigó György növényvédő mérnökkel (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Budapest-Fővárosi Szervezete).

Telepítéskor keressük a betegség-ellenállóságra nemesített fajtákat

Kapcsolatot tart a kiskerttulajdonosokkal is.
Huszonöt évet töltöttem el a növényvédelmi hatóságnál, mégis meglepett a KSH 2012-es adata, miszerint 1 millió 200 ezer ember folytat mezőgazdasági tevékenységet a saját háza körül. Ez több mint 80 ezer hektárt jelent, tehát jóval nagyobb földterületről van szó, mint akár az összes magyar szőlő- vagy az összes magyar gyümölcsültetvény.

Zsigó György: fontos a megfelelő metszésmód is, és ne akarjunk zsúfolt kertet létrehozni – fotó: Agroinform.hu

Ez a jelentős gazdálkodói réteg a rendszerváltás után szinte teljesen elesett a friss növényvédelmi jelzéseket tartalmazó információktól. 2006-ban ki is léptem a növényvédelmi hatóságtól, mert gyakorlatilag csak a parlagfű-bírságolás volt a dolgunk. A növényorvosi kamarával karöltve és több szponzor segítségével próbáltuk felújítani azt a növényvédelmi előrejelző hálózatot, amely 1990 előtt kilenc budapesti ponton is működött. Később bekapcsolódott a Hermes Áfész is, majd a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a legfontosabb szponzorrá lépett elő. 2016-ban már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is beszállt, és saját előrejelző országos hálózatának részévé vált a fővárosi.

Mi volt tavaly a legnagyobb feladat a kiskerttulajdonosok számára?
A legnagyobb gond az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az, hogy a kis távolságon belüli jelentős csapadékkülönbségek miatt nehéz volt akár egyetlen városrészre is egységes növényvédelmi tanácsot adni.

A biológiai védekezés mennyire nyer teret a házi kertekben?
Mindig azt javasoljuk, hogy lehetőleg ilyen készítményekkel dolgozzanak. A legnagyobb gond, hogy többségüket egyelőre csak nagy kiszerelésben lehet kapni, úgy viszont drágák. Az nem járható út, hogy egy házi kertes sok pénzért megvegyen sok évre való dózist. Szerencsére most van egy nagy növényvédőszer-gyártó cég, amely megcélozta a házi kerteseket, és kis kiszerelésben is forgalmazni fogja  biokészítményeit.

Remélem, hogy hamarosan már a biogazdálkodást, a biológiai növényvédelmet választó házi kerteseknek is tudunk majd teljes növényvédőszer-listát adni.

Azt is igyekszünk a gyakorlat részévé tenni, hogy a legfőbb védekezés jó erőben, jó egészségben tartani a növényeket, mert ahogy egy jó egészségben lévő ember is ellen tud állni egy kisebb influenza támadásának, úgy egy jó egészségben lévő kert is kibír egy kisebb fertőzési nyomást. Ez természetesen komplex szemléletmódot kíván. Telepítéskor például keressük meg a biológiai termesztéssel foglalkozó honlapokon

azokat a gyümölcs- és zöldségfajtákat, amelyeket kifejezetten a betegség-ellenállóságra nemesítettek ki.

Ha a régi, jól megszokott – például Jonatán vagy Starking – fajták helyett ilyeneket telepítünk, jó néhány permetezést megspórolhatunk.

Fontos a megfelelő metszésmód is. Ne akarjunk zsúfolt kertet létrehozni, ahol csak nagyon intenzív termesztéssel és műtrágyázással lehetne a fafajokat kinevelni. A sok műtrágya ugyanis „felhígítja” a növények szövetrendszerét, és sokkal érzékenyebbek lesznek a betegségekre. Sajnos beérett marhatrágyához már szinte lehetetlen hozzájutni, de itt vannak a bio-kondicionálószerek, biostimulánsok, ezek az algából, humuszból gyártott, aminosavakat tartalmazó készítmények, amelyek képesek visszaállítani a talaj optimális biológiai állapotát.

Egy őszi-téli lemosás négy nyári kezeléssel ér fel

És mi jelentette a legnagyobb nehézséget a fővárosi közterületeken?
A csapadékos időjárás miatt hatványozottan jelentkező gombás fertőzések. Idén bizony még a fővárosi közterületen is olyan nagy mértékben terjedtek el a különböző lisztharmatfajok, hogy például a platánok legnagyobb kórokozója lett – pedig csak néhány éve jelent meg először ezen a fafajon. Nagy zavarban voltunk a vadgesztenyelevél-aknázómollyal is, hiszen az egymás mellett álló fákat ugyanazzal a géppel és permetlével lepermetezve az egyiknél sikeresnek bizonyult az eljárás, a másiknál foltos, aknás lett az összes falevél.

„Nagy zavarban voltunk a vadgesztenyelevél-aknázómollyal” – fotó: Agroinform.hu

Van már azóta magyarázat rá?
Egy szakmai konferencián próbáljuk majd kideríteni, hiszen fontos lenne megmenteni a vadgesztenyefákat, a híres magyar szecessziós ábrázolás kedvelt dísznövényét.

Mennyire köti meg a kezüket, hogy egy nagyvárosban kell használni ezeket a szereket?
Ez a legfőbb gond. A permetezést leggyakrabban éjszaka végezzük, mert akkor vannak a legkevesebben a közterületeken, de szerelmes párokkal, kutyát sétáltatókkal, hajléktalanokkal akkor is számolni kell. Ezért csak olyan szereket használhatunk, hogy védőeszköz nélkül be lehessen menni a frissen permetezett növények közé is, a beszáradás után már akár fára is lehessen mászni.

Az, hogy most sok hatóanyagot kivonnak a növényvédelem eszköztárából, mennyire érinti a fővárosban dolgozó növényvédőket?
Szerencsére sikerült az elmúlt három évben gyakorlatilag a duplájára növelni a közterületi növényvédő szerek számát, köszönhető ez annak, hogy a hatóság nagyon pozitívan állt a beadványunkhoz, sőt ingyen elvégeztette az engedélykiterjesztésüket. A brüsszeli rendeletek szerint csak alacsony biológiai kockázatú készítmények jöhetnek ki közterületre. Egyelőre nem született meg a lista, hogy mely szerek tartoznak ebbe a csoportba. A glifozát tartalmú gyomirtószerek közül kieshet jó néhány, mert az ezekhez használt tallowamin nevű adalékanyag tiltólistára kerül. De mivel körülbelül 53 ilyen készítmény engedélyezett, ha a fele kiesik, még akkor is marad majd jó néhány. De a réz alatt is rezeg a brüsszeli léc, mert ez a nehézfém a talajba jutva bizony károsítja a talaj mikrobiális életét. Hiánya a közterületen is nagy gondot fog okozni.

Milyen növényvédelmi munka van télen a fővárosban?
Szerencsére abban a három budapesti kerületben, ahol dolgozom, megrendelték a lemosó permetezést, és egy őszi-téli lemosás négy nyári kezeléssel ér fel. Ezek a fák most már jobb erőben várják a tavaszt.

Minden fa megkapta ezt a kezelést, ami létezik ebben a három kerületben?
Csak az ellen a kártevő vagy kórokozó ellen érdemes permetezni, ami ténylegesen ott van a fán! Megrendeltek már tőlem téli lemosást vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen, és bár fájt a szívem, vissza kellett utasítanom, mert ez a kártevő a lehullott lombban telel át. Hiába mostuk volna le olajos készítményekkel a fa törzsét, ágrendszerét, nem értünk volna semmit a következő évi fertőzéssel elkerüléséért.

Mire készülnek az idei évet illetően?
Közterületen az a legnagyobb gond, hogy mivel a jelenlegi pályázati rendszerben évről évre hosszabbítják csak meg a munkát, szinte mindig csak tűzoltómunka-szerűen tudunk védekezni. Ha találnak egy erősen levéltetves fát, akkor sürgősen ki kell rohannunk, le kell permeteznünk. Ha többéves lenne a munkaszerződés, akkor a saját érdekemben érdemes lenne kiépítenem egy előrejelző eszközhálózatot, és ezzel nem csak a következő évi fertőzést, hanem a környezet vegyszerterhelését is csökkenteni tudnám, emellett még sokkal olcsóbban végezhetném el a munkát – taglalta.

Nagyon hiányzik a ténylegesen működő fakataszter is, vagyis egy olyan informatikai lista, amely tartalmazza a kerületben található összes fafajt, és így minden releváns információ birtokában mehetnék permetezni az aktuális kártevő ellen. Ez tulajdonképpen a közterületi precíziós gazdálkodás alapját jelentené – mondta el Zsigó György növényvédő mérnök.