2023. szeptember 8-án tartották Hajóson a XII. Magyar Paprika Napja rendezvényt, ahol számos előadás hangzott el a magyar fűszerpaprika-termesztés helyzetéről. Az alábbi összefoglaló a rendezvény társszervezője, a FruitVeB beszámolója alapján készült.
2023. szeptember 8-án tartották Hajóson a XII. Magyar Paprika Napja rendezvényt – fotó: FruitVeB
Tenni kell valamit, mert leépül az ágazat
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta, hogy hazánkban a rendszerváltás idején még 10 ezer hektáron termesztettek fűszerpaprikát, de az utóbbi években a termőterület 2 ezer, aztán 1500 hektárra, mára pedig 1000 hektár alá süllyedt. A szakmában már 15-20 éve mondják, hogy 20-30 t/ha hozamokat kellene elérni szervezett értékesítés mellett, különben leépül az ágazat.
Hozzátette: jelenleg piaci letisztulás megy végbe az ágazatban, ahol azok esnek ki a piacról, akik nem tudnak hatékonyan termelni. Továbbra is a klímaváltozás, a felhasználható növényvédő szerek körének szűkülése és a munkaerőhiány jelentik a legnagyobb kihívásokat az ágazat számára. Apáti Ferenc szerint a fűszerpaprika olyan mint a torma, ha akarom zöldség, ha akarom fűszernövény. Ettől függetlenül azonban, mivel a kertészeti szakma kicsi, termékbizottság létrehozására lenne szükség, akár a Terméktanáccsal együtt, amiben a FruitVeB is segítséget nyújthat.
Jó lehetőségeink vannak az eredetvédelemben
Dr. Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a fűszerpaprika ágazat és a ráépülő feldolgozóipar jelenlegi kihívásairól beszélve elmondta, hogy nem a 20 évvel ezelőtti állapotokat kell visszasírni, amikor teljesen más viszonyok közepette működött az ágazat.
A 90-es évek után az uniós csatlakozás is visszaesést okozott, piacunk kinyílt például a kínai áruk számára. Innentől az a kérdés, hogyan férünk meg mellette, hogyan válhat a magyar fűszerpaprika megkülönböztethetővé.
Jó lehetőségeink vannak az eredetvédelemben, a saját termékfeldolgozás erősítésében, a termelés biztonságosságát garantáló fejlesztésekben, a közvetlen értékesítés és a kistermelői értékesítés bővítésében, valamint a biotermék-előállításban is.
A 2023-as évben 586 gazdálkodó nyújtott be egységes kérelmet területalapú támogatásra összesen 957,6 ha után, a termelők 75%-a Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében található. A 2022-es évben 10900 tonna fűszerpaprikát takarítottak be Magyarországon 8,2 t/ha termésátlaggal, de 2021-ben még 16 ezer tonna volt a termés, 9-9,3 t/ha hozamokkal.
Az Európai Unió fűszerpaprika piacára jellemző, hogy kétharmada import, és ennek is 70%-a fejlődő országból, döntően Kínából érkezik. Általában csöves paprikaként importálják Spanyolországba, majd ebből lesz az őrlemény. Belátható időn belül ez a felállás nem is fog változni. A chili behozott mennyiségének 56%-a még egész paprika, de a belső piacon már 86% az őrlemény aránya – írja a fruitveb.hu
A 2023-as évben 586 gazdálkodó nyújtott be egységes kérelmet területalapú támogatásra összesen 957,6 ha után – fotó: FruitVeB
A fűszerpaprika ágazatban adottak a lehetőségek
A magyar fűszerpaprika-termesztés európai szinten is jelentős, az uniós első Románia mögött a második helyen állunk, Spanyolországot is megelőzve. Volumenben deficitesek vagyunk, értékben viszont pozitív az egyenleg, érdemes hát az exportpiacainkat bővíteni. Legfontosabb kereskedelmi partnereink Németország, Csehország és Szlovákia. A legtöbb import Spanyolországból érkezik, 1650 tonna, ez minden bizonnyal kínai alapanyagból származik, de 850 tonna közvetlenül Kínából is megtalálja a hazánkba vezető utat.
A magyar fűszerpaprika legfontosabb értékesítési irányai a húsáruk fűszerezése, a vendéglátás, és a végfogyasztók. Ezzel összefüggésben az államtitkár kiemelte, hogy a szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény termékleírása 2010-ben és 2012-ben frissült, azóta senki sem foglalkozott vele, márpedig ennek frissítésére óriási szükség lenne, ha valóban meg szeretnénk különböztetni a magyar terméket az import árutól.
Felhívta a figyelmet az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében létrehozható kezelő szervezet lehetőségére. Ez a szervezet védelmi alapot hozhat létre az árujelzőt bitorlókkal szemben, sőt, marketing alapot is létrehozhat, amire kötelező hozzájárulást szedhet tagjaitól, tehát a termesztők lehetőségei adottak arra, hogy a megkülönböztethetőséget növeljék, amire a következő időszak piaci viszonyainak alakulását tekintve égető szükség is lesz.
A Közös Agrárpolitikai Stratégia Terv keretében a fűszerpaprika ágazatban adottak a lehetőségek: beruházásokra lehet pályázni öntözés, posztharveszt, szárítás, és a termelés modernizálását szolgáló fejlesztések terén is. Feldman Zsolt a következő szavakkal zárta gondolatébresztő előadását: "A magyar ágazat vegye kezébe saját sorsát és saját termékleírását, a Minisztérium ebben partner lesz."
A magyar fűszerpaprika legfontosabb értékesítési irányai a húsáruk fűszerezése, a vendéglátás, és a végfogyasztók – fotó: FruitVeB
A rendezvényen előadást tartott még:
- Gáll Tibor, a MATE Kert Zkk. kutatóállomás-vezetője a magyar fűszerpaprika-termelés és nemesítés nagyjaira emlékezett előadásában, amelyben Dr. Berta Jenő és Dr. Márkus Ferenc életútját követhette végig a publikum.
- Dr. Somogyi Norbert, az SZTE MGK főiskolai docense, a Párizsi Nagykövetség szakdiplomatája a fűszerpaprika nemzetközi termesztéséről adott képekkel gazdagon illusztrált kitekintést, egyebek között bemutatva Spanyolország (Murcia), India, Peru, az Egyesült Államok, Olaszország, Argentína, Tunézia, és természetesen Franciaország termesztőkörzeteit, valamint az előállított árukat és értékesítési módokat.
- Varga István, a FruitVeB alelnöke, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatának vezetője aki a fűszerpaprika-termelés költség-jövedelem viszonyait ismertette. Elmondta, hogy miként változott a költségszerkezet összetétele, 2022 környékén 2-2,2 millió Ft környékén van egy hektár fűszerpaprika termesztési költsége, erre jön rá még körülbelül ugyanennyi betakarítási költség, azaz egy egy 20 tonnás hozamú fűszerpaprika esetében a mai hektáronkénti teljes költség 3,8-5 millió Ft körül mozog. Varga István saját tapasztalatai alapján termesztési tanácsokat is megosztott az érdeklődőkkel, így például kitért a crosskill hengerek nyújtotta előnyökre a nagyon porosító hidraulikus simítókkal szemben, az optimális magágykészítés fortélyaira, valamint a megfelelő vetésmélységre (2,5-3 cm) is – ha itt nem kel ki a paprika, akkor rossz a magágy. Külön foglalkozott az öntözés, a tápanyagutánpótlás és a gyomirtás témaköreivel is, és előadása végén leszűrte a legfőbb tanulságot: a fűszerpaprika termesztése csak intenzív módon kifizetődő, de mivel ennek költségei igen magasak, ezt csak jól lehet csinálni, vagy sehogy.
- Sipos József egyetemi docens, növényorvos a fűszerpaprika-termesztésben a változó környezet jelentette változó kihívásait ecsetelte dinamikus, élvezetes előadásában, külön kitérve a stresszhatásokra, mint amilyen a csapadékviszonyok megváltozása, valamint a kártevők, kórokozók elleni védelem mesterfogásait mutatta be. Elmondta, hogy a rendezvényre Törökországból érkezett, ahol a magyar, kalocsai paprikát dicsérték.
- Fekete Béla, a DATASUN és a SkyLine-Computer Kft. munkatársa először az 1956 óta létező fogalom, a mesterséges intelligencia kifejlesztésének történeből villantotta fel a meghatározó mérföldköveket, majd a jelenlegi helyzetet ismertette. A DATASUN Kft.-t pont azzal a céllal alapították meg, hogy a világban fellelhető AI megoldások közül minél többet a gyakorlatban is kipróbálhassanak. Az AI előnyei között említette a modellezési képességet, a mérési lehetőségeket, az adatgyűjtés automatizálhatóságát. Az eddigi eredmények között említette az öntözés területén alkalmazott megoldásukat, amelyben négy rossz minőségű kút vizét javítja fel az AI úgy, hogy öntözésre alkalmas legyen. Bemutatta az AI által kidolgozott munkautasítások rendszerét, előadását pedig a mesterséges intelligencia jövőbeni előnyeinek bemutatásával zárta.
Az előadásokat követően a résztvevők üzemlátogatásra és terepszemlére is ellátogathattak a B.W.A. Kft jóvoltából. Szántóföldi bemutatón Bráj Róbert, a B.W.A. Kft. termesztési vezetője ismertette a vállalat fűszerpaprika termesztésének technológiai elemeit, míg Nagy Tamás, a Metra Kft. ügyvezetője a terület öntözőrendszerének működését részletezte. A B.W.A. Kft. üzembemutatóján, Bényei Márk termelési vezető tárta fel az érdeklődők előtt a paprika beszállításától feldolgozásig terjedő szakaszok műveleteit – írja a fruitveb.hu
