A növények helyhez kötött életmódjuk miatt nem képesek a stresszhatások forrásától elmozdulni. Ezek az ingerek nemcsak kémiai, de fizikai ingerek is lehetnek, mint például a magas hőmérséklet vagy a fagy.

Ismert, hogy a növények reagálnak a környezetükben előforduló különböző mechanikai ingerekre (pl. szél, tornádó stb.), köztük a hangra is. A madarak csiripelése vagy a méhek zümmögése változást okoz a növények fejlődésében, azaz génátírásában. A nemzetközi tanulmányok és saját vizsgálataink igazolták, hogy a hangvibráció – az emberi fül számára hallható akusztikus hangtartomány és az ultrahang is, behatási időtartamától és intenzitásától függően – pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja a növények különböző biológiai funkcióit – fejtette ki Dobránszki Judit, az Agrárkutatóintézetek és Tangazdaság főigazgatója a  -nak.

A burgonya kiváló indikátor növény, a növényi szövettenyésztési kutatások egyik modellnövénye – fotó: hirek.unideb.hu

A Növényi Biotechnológiai kutatócsoport vizsgálatai arra irányultak, hogy kimutassák azokat a génátírásban előforduló változásokat, melyeket különböző típusú ultrahangos kezelésekkel lehet indukálni, és amelyek később a növények fejlődésére és növekedésére pozitív hatást fejtenek ki.

Az elmúlt években a laboratóriumi (in vitro) burgonya növényeken kimutattuk, hogy a különféle, elsősorban stresszadaptációval kapcsolatos, enzimek aktivitását és egyes növényi hormonok mennyiségét is megváltoztatja a megfelelően megválasztott ultrahangos kezelés. Segítségével el tudtuk érni, hogy a növények hajtás- és gyökértömegét jelentősen növeljük – hangsúlyozta a főigazgató.

A burgonya kiváló indikátor növény, a növényi szövettenyésztési kutatások egyik modellnövénye, amelyről rengeteg genetikai és molekuláris vizsgálat, genomikai információ is rendelkezésre áll. A kísérleteket most is laboratóriumi körülmények között nevelt burgonyákon végezték.

Az eredmények nemcsak a laboratóriumban, de további vizsgálatokkal kibővítve a gyakorlati mezőgazdaságban is felhasználhatóak – fotó: Agroinform.hu

Feltérképeztük a burgonya összes, mintegy 40 430 ismert génjének átírásában bekövetkező változásokat a növény egy teljes in vitro életciklusán keresztül. Elsőként ismertettük nemzetközi szaklapokban, hogy a különböző típusú ultrahang-kezelések eltérő génátírási mintázatot eredményeznek, illetve ezek milyen növényi biokémiai és fejlődési folyamatokat, változásokat, illetve utóhatásokat idéznek elő – tájékoztatott Dobránszki Judit.

Az eredmények nemcsak a laboratóriumban, de további vizsgálatokkal kibővítve a gyakorlati mezőgazdaságban is felhasználhatóak. A magvak vetés előtti ultrahangos kezelésével egyebek mellett jobb termés érhető el. A kutatások eddigi eredményei a környezetbarát mezőgazdasági növénytermesztést segítik, mivel káros mellékhatások nélkül növelik a termények mennyiségét és minőségét.