Arról nem is beszélve, hogy egy bizalmi áruról van szó, aminek minősége, alkalmassága sok vonatkozásban csak a megvásárlása után derül ki. Ebből adódik a palántanevelők és a termesztők közötti gyakori vita, nem egy esetben peres ügy.
A téli, kora tavaszi hónapokban nehéz azokat a feltételeket biztosítani, amelyek alkalmasak a környezetük iránt különösen igényes növények megnevelésére. A hideg, a kevés fény mellett a növényvédelmi gondok is fokozott mértékben jelentkeznek, ugyanakkor gyakran követnek el hibát maguk a termesztők is, amelyekről az alábbi leltár készült.Magvetéstől a tűzdelésig elkövetett hibák:
Nem kelt ki, vagy csak vonatottan csírázik a mag:
• Öreg lehetett a vetőmag. A jól tárolt (hűvös, száraz hely) vetőmag csírázóképessége is idővel romlik. Vannak fajok, amelyek magja hosszabb ideig is megtartja jó csírázóképességét, ilyenek a kabakos növények (uborka, sárgadinnye, görögdinnye, spárgatök, sütőtök, cukkini, patisszon), amelyek 4-6 évig is csíraképesek maradnak. Más fajok gyorsan, egy-két év után elvesztik csírázásukat, ilyenek a hagymafélék, a rebarbara, a feketegyökér – bár az utóbbiaknak a palántanevelésben nincs jelentőségük.
A többi zöldségfaj, így a paprika, a paradicsom, a padlizsán, a káposztafélék (karalábé, karfiol, fejes és kelkáposzta) 3-4 évig csíraképesek. A fejes salátának és általában a salátaféléknek is hamar romlik a csírázási százalékuk, de a két-három éves magok még jól használhatók. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jelzett idő után már egyáltalán nincs csírázás, de a kikelt magok százaléka jelentősen csökken, és romlik a csírázási erélyük is.
Egészséges palánta. A fehér gyökerek dúsan átszövik a tápkockaföldet – A szerző felvétele
• Hideg a talaj, a szaporítóföld. A csírázáshoz igénylik a magok a legtöbb meleget, ilyenkor a fajra jellemző optimális hőmérsékleti értéknél valamivel magasabb hőmérsékletet kell biztosítani: paprika 25-28 0C; paradicsom 24-25 0C; kabakosok (uborka, dinnyék, tök) 28-30 0C; káposztafélék (káposzta, karfiol, karalábé) 20 0C; fejes saláta 20 0C; padlizsán 25-27 0C. Hideg vízzel öntözik a szaporítóföldet. Célszerű mindig olyan hőmérsékletű vizet használni, mint amilyen a levegő hőmérséklete.
• Kiszáradt a magvető, illetve szaporítóföld. A magas hőmérsékleten gyorsan kiszárad a talaj, ami a csírázást nagyban hátráltatja. Ilyenkor maga a mag nem pusztul el, csak lassul a csírázás. Újra öntözéssel a csírázás beindítható.
• A szaporítóföldnek magas az EC-értéke. Sok műtrágyát kevertek a közegbe vagy az öntözővíz rossz minőségű, szikesítő hatású.
• Toxikus anyag lehet a közegben. Pl. fertőtlenítő anyag stb. Előfordul, hogy fertőtlenítették a földet, de a fertőtlenítő szer még nem bomlott le.
Ritkán kel a mag:
• Rossz volt a vetőmag minősége, öreg volt a mag. Bizonytalan eredetű mag esetében a vetés előtt célszerű csíráztatási próbát végezni.
Foltokban csírázik, kel a mag:
• Egyenetlen az öntözés, a vetés. Gyakran a szaporítóládák szélén tapasztalható, hogy a csírázás, a kelés, később a növények fejlődése eltér a többiétől.
• Nem homogén a szaporítóföld, nem egyenletes az elkeverése. A többkomponensű szaporítóföldek esetében fordul elő, hogy a tőzeg, a homok vagy az adalékanyagok nincsenek egyenletesen elkeverve.
Megnyúlt a palánta:
• A fényviszonyokhoz képest magas hőmérsékletet tartottak. A kelést követően, szikleveles korban, jelentősen csökken a növény hőmérsékletigénye. A csírázáshoz képest 5-7 0C kell annak érdekében, alacsonyabb hőmérsékletet tartani, hogy a sziklevél alatti szár zömök maradjon. A megnyúlt növény esetében nagy a veszélye a palántadőlés gombás betegség kialakulásának.
• Sokat öntöztek. A palánták vízigénye a hőmérséklethez hasonlóan jelentősen csökken a szikleveles korban. Minimális mennyiségű vizet igényelnek.
• Túl sűrű a vetés. Maximum két lombleveles korig legfeljebb 3000 db növény nevelhető fel négyzetméterenként. Az ilyen sűrűségű állományt legkésőbb két lombleveles fejlettségi stádiumban át kell tűzdelni tápkockába.
.png)
Megnyúlt palánta – A szerző felvétele
Tűzdelés után elkövetett hibák:
Lassan fejlődik a palánta:
• Alacsony a hőmérséklet. Gyakran előfordul, hogy a hőmérőt nem a palánta magasságában helyezik el, hanem jóval magasabban (kényelmi okok).
• Tűzdeléskor megsérültek a gyökerek. Nem kellően nedves talajba tűzdeltek, illetve száraz volt a szaporítóföld, amikor kiszedték a növényeket, a hajszálgyökerek erősen sérültek.
Sárga vagy lila a palánta levele:
• A fiatal felső levelek (hajtás) sárgák. Túlöntözték a palántát. Valamilyen mikroelemhiányban szenved a növény.
• Az idős levelek sárgák. Nitrogén- vagy káliumhiányos a talaj.
• Az egész lombozat sárga. Fázik a növény, alacsony a léghőmérséklet vagy hideg a talaj.
• Az idős levelek (főleg a fonáki oldalon) lilák. Foszforhiányban szenved a növény.
Megnyúlt a növény:
• Magas a léghőmérséklet. A léghőmérséklethez képest kevés a fény, általában nincs lehetőség a fényviszonyok javítására, csökkenteni kell a léghőmérsékletet, és kevesebbet kell öntözni, azaz a fényhez kell a többi környezeti tényezőt igazítani.
• Sűrű a növényállomány. Szét kell rakni a palántákat, a leveleik ne takarják egymást, az ültetést megelőző héten már csak 18-20 növény legyen négyzetméterenként (paradicsom, paprika, uborka, dinnye, padlizsán).
Nem indul a virágbimbó-képződés:
• Magas volt a hőmérséklet (éjjel is). Főleg az éjjeli hőmérsékletet kell csökkenteni, a nappalit a fényviszonyokhoz igazítani.
• Sok nitrogént és vizet kapott a palánta, túl vegetatív a növekedés. Kevesebbet öntözni, lehetőség szerint többet szellőztetni. Esetleg a növényeket (tápkockákat, illetve a cserepeket) átrakni.
Haragos zöld a levélzet, vékony a szár, barnák a gyökerek:
• Kevés vizet kapott a növény. A délelőtti órákban többet kell öntözni.
• Magas a közeg sóértéke, magas a tápanyagtartalom. Adódhat a rossz minőségű (szikesítő hatású) öntözővízből, tömény tápoldat használatából, a közeg magas tápanyagtartalmából.
• Nekrotikus, száraz, világos foltok a levélen, főleg az erek mélyedéseiben, süppedéseiben. Perzselés, amit okozhat a túl tömény tápoldat vagy permetlé, esetleg túl intenzív napsütésben történő öntözés.
Levélpödrődés, szár szalagosodása, gyenge, fejletlen gyökérzet:
• Hormonális szermaradvány. Például gyomirtószennyezés a talajban, a permetlében, a tápoldatban vagy az öntözővízben.
• Füstgáz került a levegőbe. Gáz-, szén- és olajüzemeltetésű kazánok esetén fordul elő.
Levélkanalasodás (levélszín irányába):
• Száraz levegő. Hirtelen és intenzív szellőztetés, hőlégbefúvók intenzív üzemeltetése.
Nem szövi át a tápkockát (cserépföldet) a gyökérzet:
• Kevés fehér, de vékony, hosszú gyökérzet. Kevés a talajban a tápanyag, leginkább a foszfor hiányára vezethető vissza, de a nitrogén hiánya is okozhatja.
• Barna, sárga, fejletlen gyökerek. Magas a közeg EC-értéke, ami adódhat a rossz minőségű (szikesítő hatású) öntözővízből és a közeg magas tápanyagtartalmából, esetleg a talaj kiszáradásából.
• Fertőzött a talaj. Gyomirtó szer került a talajba, a talajfertőtlenítő nem bomlott le.
• Rossz minőségű a tápkockaföld. Nem jó tőzegből készült a tápkocka, illetve agyag miatt összetömörödött, levegőtlen.
A felsoroltakon kívül más okok is kiválthatnak fejlődési rendellenességeket, nem is beszélve a kórokozó gombás, baktériumos és vírusos betegségekről, a kártevőkről. Gyakran a tünetek nem egyedül jelentkeznek, több fejlődési rendellenesség szimptómája is kialakul a palántán (multiplén tünetek). Ezek megítélése, mint ahogy általában a fejlődési rendellenességek diagnosztizálása, csak a helyszín pontos ismeretével lehetséges.
