A hazai gazdálkodók napjainkban közel 200 búzafajtát termesztenek egymillió hektáron. A nálunk sokkal nagyobb országokban viszont csak egy-két búzafajtával gazdálkodnak, olyanokkal, amelyek a legjobbak, mivel stabil minőséget és termésátlagot adnak. A szakemberek szerint érdemes lenne elgondolkodni ezen. A Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. azt hangoztatja, hogy a kiváló hazai fajták mindenki számára rendelkezésre állnak – írja a novenyvedoszer.hu.
.jpg)
Olyan búzafajta kellene, ami stabil minőséget és termésátlagot ad – fotó: pixabay.com
Cseuz László nemesítési szakember szerint sok olyan gazda van, aki minden évben más fajtát termeszt, ami rossz gyakorlat, hiszen egy fajtát meg kell ismerni, mivel egyetlen fajta teljesítménye sem mérhető össze egy másikkal egyetlen év eredményei alapján.
Hozzátette: az is előfordult már, hogy a szegedi fajták alulmaradtak termőképességben a német és francia fajtával szemben, de annak köszönhetően, hogy ezeknek a fajtáknak Magyarországon történt a nemesítése, sokkal jobban tudtak alkalmazkodni a helyi, változó környezeti viszonyokhoz. Jobban tűrik a stresszt, mint a nyugati fajták és ha hosszú évek alatt megismerjük a hazaiakat, akkor tudjuk, hogy milyen körülmények között lehet kihozni a fajtából a legjobb hozamot.
Idehaza évről évre 1 300 ezer hektár az összes kalászos gabona termőterülete, ebből a dél-alföldi régióban a kalászosok jelentik az egyetlen olyan gabonacsoportot, amely stabilan megterem.
Ezért a szakértő szerint fontos, hogy korai fajtákat válasszunk, hiszen ez a koraiság is egyfajta szárazságtűrő képesség, hiszen felhasználhatják a téli csapadékot és hamarabb beérnek. A korai fajtákkal olyan fajtaválasztékot lehetne létrehozni, ami megfelelő termékalapot biztosítana.
A Szegedi Gabonakutatónak vannak olyan fajtái, amelyek nagy termőképességűek és az élen végeznek ebben a tulajdonságban. Az egyik ilyen korai fajta a GK Hortobágy, ami majdnem minden országos kísérletben az élen végzett, de főleg olyanokkal rendelkezünk, amelyek a korai éréscsoportba tartoznak és rendkívül magas fehérje- és sikértartalommal rendelkeznek. Ezek rendszeresen díjat is nyernek a GOSZ-VSZT kísérletekben, az első helyen végeznek nyers fehérjetartalomban, vagy nedves sikértartalomban
– fogalmazott Cseuz László.
Mindez nagyon fontos abból a szempontból, hogy Európában gabonadömping van: Magyarországon az idei termésnek a 70 százaléka rossz minőségű volt, aminek a fő oka a drága inputanyag, ami takarékosságra késztette a gazdálkodókat.
Ez lehet az egyik magyarázata a rossz eredményeknek, a másik pedig a szárazság, ami rontotta a minőséget főleg a késői fajták esetében, amikor a szemek nem tudnak kitelni, rossz lett a hektolitersúly, ami malmi szempontból alkalmatlanná tette a gabonát a malmi használatra. A legfontosabb tényező tehát a fajtában keresendő a Gabonakutató Intézet összegzése szerint.
_fill_540x300_0.jpg)
