Zsigó György a legfrissebb kertbarátoknak szőlő növényvédelmi felhívásában a következővel indít: Lévay László növényorvos szavait idézve felhívja a figyelmet arra, hogy „a betakarítással még nem fejeződik be a munka a gyümölcstermő ültetvényeken"!
Október vége táján a legtöbb gyümölcsfa (alma, körte, szilva, cseresznye, kajszi, dió, őszibarack) esetén elmondható, hogy a levélzet még a fákon van. Mint idézi: "A szüret utáni első permetezések a rügyek tápanyaggal való feltöltésének utolsó időpontjai." Hangsúlyozza, hogy nagyon fontos ebben az időszakban a rügyek és a fák fiatal részeinek télállóságának kialakítása, mert az idei évben lévő aszályos időjárás a következő évi gyümölcstermő részek kialakulását nagymértékben befolyásolja. Csapadék hiányában a talajban nincs talajoldat, így jelentős mértékben gátolt a növény számára a kálium és mikroelemek felvehetősége, amely alapvetően a télállóságot biztosítja.
A szüret után is van még teendő a gyümölcsösben – Fotó: pixabay
"A fagyállóság alapköve a sejtek közötti folyadék magas káliumszintje és a lehető legtömörebb szövetállomány, amit bór, molibdén, cink és kálium együttes hatásával érhetünk el."
A nem megfelelő nitrogén-trágyázás és a nem megfelelő mikroelem ellátás következményei:
- a szövetek fellazulása, amely a gombák számára behatolási lehetőséget biztosít,
- a sejtek közötti hézagok alacsony káliumszintje miatt a szövetek könnyebben elfagyhatnak.
Nemsokára mindenhol befejeződik a szüret
A szőlősgazdáknak is érdemes felvenni a permetezőgépet. A borvidékeink többségében is elvégzik, rögtön szüret után a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást. Tehát ez még nem az őszi lemosó permetezés!
Érdemes kénes-olajos lomblemosást alkalmazni! – Fotó: Zsigó György
A szőlőlevél fotóján a sárga színű, az áttelelésre szolgáló „göbök” (kazmotéciumok) még éretlenek, most még gyéríthetőek a fenti szerkombinációval. De mellettük, már jó néhány fekete, kemény falú göböt is láthatnak. Ezek már felkészültek a télre, ellenállóak. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, tőkékre, támrendszerre és tavasszal majd innen pattannak ki a spórák, közvetlenül a közeli, fiatal levelekre. A tavaszi fertőzés nagyságát csökkenthetik ezzel a zárópermetezéssel.
Segítsünk a madaraknak! Meghálálják
Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a károsítók távoltartására, még mielőtt a kémiai növényvédő szerekhez nyúlnánk. A hasznos kerti madarakat se hagyjuk magukra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján minden fontos tudnivalót megtalálnak a téli madáretetésről.
A fekete fejű, sárga hasú széncinkével gyakran találkozhatunk a kertekben – Fotó: pixabay
A fekete fejű, sárga hasú széncinkével gyakran találkozhatunk a kertekben. Már Alfred Brehm is sokat írt a fajról, a híres, sok kötetes könyvében, Az állatok világában. Jól látta, hogy „a széncinege sem abszolút hasznos, ő is imposztorkodik néhanapján; kiliggatja a mákfejeket, rászáll az érő szilvára, körtére, kivágja a vékonyabb héjú diót, melyet éppen ezért a Dunántúlon „cinegehéjú dió”-nak is neveznek. Rámegy az almára, utolsó szemig elhordja a napraforgót s egyéb többé-kevésbé érzékeny kártételei mellett különösen a méhesekben történő látogatásait szokták rossz néven venni.”
De elismerte, hogy
a széncinege kártétele mellett jóval nagyobb a haszna.
Ezért így zárja a széncinkés fejezetet:
„A széncinegére vonatkozó ismertetést tehát azzal a legkomolyabb intelemmel kell befejezni: föltétlen kímélet (legföljebb riasztás), téli etetés, mesterséges fészekodvak által a lehető legnagyobb mértékben való mesterséges telepítés.” Intelmei, javaslatai ma is aktuálisak.
Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
